Egy tölcsér szájánál

Kamionszállító uszály a Dunán. Kihasználatlan lehetőség.

Rendkívüli mennyiségű, összesen 755 logisztikai fejlesztésre, illetve beruházásra irányuló pályázat érkezett tavaly egyedül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében. Mint Nikodémus Antal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) innovációs és környezetvédelmi főosztályvezető-helyettese rámutat, ez is jelzi, hogy az üzleti szféra számára milyen fontos a logisztika. A kormányzat azonban egyelőre nem rukkolt elő hivatalos fejlesztési koncepcióval – ennek a Nemzeti Fejlesztési Tervbe kellene majd bekerülnie. Márpedig Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnöke szerint erre égetően szükség lenne annak érdekében, hogy a fejlesztések ne önmagukban, hanem más területekhez kapcsolódóan történjenek. „Nem egyszerűen logisztikai központokat kell építeni, hanem az országot kell logisztikai központtá fejleszteni” – állítja Chikán, hozzátéve, hogy a logisztika sok más fejlesztendő területhez kapcsolódik. Az MLBKT elnökségi munkacsoportja ebből kiindulva készített koncepciót a Nemzeti Fejlesztési Hivatal felkérésére.

A magyar logisztikai potenciál POZITÍV ADOTTSÁGOK • Kedvező földrajzi elhelyezkedés • Uniós tagság • Az országot az EU által meghatározott négy közlekedési folyosó szeli át • A szomszédos országok gyors gazdasági fejlődése • Multinacionális cégek jelenléte • Keleti kapcsolatok GÁTLÓ TÉNYEZŐK • Rossz állapotú infrastruktúra • Kis belső piac • Gyenge idegennyelv-ismeret •  Kis- és közepes vállalatok tőkehiánya • Növekvő környezetszennyezés • Versenyhátrányt okozó szabályozás (magas áfa, a szigorú vámszabályozás és gyenge informatikai háttér miatt a vámszolgáltatás nem versenyképes, magas jövedéki adó az üzemanyagon) • A kormányzat eddig nem kezelte jelentőségének megfelelően a logisztikát Forrás: GKM

NEM ÖNCÉL. A professzor elmondta, hogy az ő koncepciójuk szerint a logisztikai fejlesztések egyúttal a regionális kiegyenlítődést is segítenék, hiszen nagyrészt Délnyugat-Magyarországon, a szlovén és az osztrák határ közelében, illetőleg a román határnál szükségesek a fejlesztések. Ezek a határon túli magyarok érdekeit is szolgálnák, mert lehetnek olyan szolgáltatások, amelyek élénkítik a határ menti forgalmat, s a fejlesztésekbe romániai vállalkozók is bekapcsolódhatnának. „Magyarország egy tölcsér szájánál helyezkedik el. Ha Romániát felveszik az Európai Unióba, akkor Magyarország lesz az egyetlen uniós szomszédja, míg mi körbe vagyunk véve EU-tagállamokkal, tehát a Keletre irányuló forgalom itt halad majd át” – mutat rá Chikán, hangsúlyozva, nem az a cél, hogy minél több kamion menjen át rajtunk keresztül, hanem, hogy minél több, magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtsunk ehhez kapcsolódva. Ez pedig segíti a tudásközpontok fejlesztését is – ami szintén kiemelt cél -, vidéki egyetemi városok (Debrecen, Szeged, Pécs, Kaposvár) profitálhatnának ebből, hiszen nyugati példák jól mutatják, hogy egy-egy logisztikai központban menedzsmentszolgáltatás, pénzügyi tanácsadás, oktatás is folyik. A kis- és közepes vállalatok (kkv) szempontjából is fontos ez a terület, hiszen a logisztikai központokba 90 százalékban efféle cégek települnek be, és az üzemeltetési feladatokat is ilyenek látják el.

LOGISZTIKAI ROADSHOW, 2005. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal, az MLBKT és az MKIK szervezésében hét régióra fókuszáló országjárásra kerül sor a „Magyarország mint logisztikai központ” program megalapozása érdekében. IDŐPONT HELYSZÍN Május 19. Kecskemét Május 20. Budapest Május 27. Nyíregyháza Június 2. Pécs Június 3. Miskolc Június 16. Győr Június 17 Dunaújváros

A logisztika kapcsolódik másik három területhez is. Az egyik a turizmus, amely szintén utakat, vasutakat igényel. A másik a honvédelem, amelynek a NATO-konform fejlődéshez szintén szüksége van logisztikai központokra, s azokat lehet úgy kialakítani, hogy ha a szükség úgy hozza, a katonaság számára is hasznosíthatóak legyenek. A harmadik pedig az úgynevezett city-logisztika, például a személyszállítás, a kiskereskedelmi ellátás, a városi visszáru (szemét) szállítás. Mint a professzor rámutat, több hasonló koncepcióra lenne szükség, hogy azok összeállhassanak egységes tervvé. „Nyilvánvaló, hogy az utakat fejleszteni kell, de nem úgy, hogy X vagy Y képviselő kiharcol egy utat a saját választókörzetének, hanem egységes koncepció alapján” – magyarázza Chikán, aki társaival együtt országjárásra indul, hogy népszerűsítse a koncepciót (lásd külön).

UTAK VAGY ELLÁTÁSI LÁNC. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) a KPMG nemzetközi tanácsadó cég szakértőire támaszkodva adott ki állásfoglalást „Versenyképességünk egyik tartópillére: a logisztika” címmel. Ez azonban nem vállalkozik átfogó stratégia felállítására, inkább néhány javaslatot fogalmaz meg (lásd külön). A GKM-ben is foglalkoznak azzal, hogyan lehetne Magyarországot logisztikai központtá tenni. Az ezt szolgáló kormányzati intézkedések májusra kristályosodtak ki a tárca Versenyképes Magyarország programjában, ezzel a szakmai állásponttal kapcsolódnak be a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai prioritás-képzésébe. Hangsúlyos a közlekedésfejlesztés (autópályák, autóutak építése, a legfontosabb vasúti fővonalak korszerűsítése, a dunai vízi utak rehabilitációja), de más tényezőket is kiemelnek.

AMCHAM-JAVASLATOK LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSEKRE • Az alapvető közlekedési infrastruktúra kiegyensúlyozott fejlesztése • A folyami szállításban rejlő lehetőségek kiaknázása •Szolgáltatás-orientált adminisztráció meghonosítása • A logisztikai oktatás és kultúra javítása •Magyarország mint logisztika központ és Európa kapuja népszerűsítése

Ilyen, hogy a harmadik országból az EU-ba irányuló disztribúciós hálózatok keresletet biztosíthatnak az új vámszabad területi tevékenységeknek, a speciális igények (gyorsaság, pontosság, rugalmasság és hasonlók) kielégítésében egyre fontosabb szerepet játszik az infokommunikáció, s teret hódítanak a kombinált fuvarozási technikák: kamionok szállítása vasúton (Ro-La) vagy hajón (Ro-Ro), konténer, csereszekrény is. A logisztikai hálózatban az utak, vasutak fejlesztése mellett kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a logisztikai központoknak. A főváros körül kialakuló raktárgyűrű mellett az ország déli, délkeleti felén, a leendő schengeni határ mentén is célszerű lenne logisztikai gyűrűt kialakítani. Külön figyelmet érdemel az agrárlogisztika, hiszen ennek infrastruktúrája, a meglévő tároló-, átrakó-, szárító-, és hűtőkapacitások nagyrészt elavultak.

Ahhoz azonban, hogy Magyarország tényleg logisztikai központtá válhasson – vagyis ne csak tranzitút legyen, hanem az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat is ide vonzza, jelentős hozzáadott értéket termelve – nem elegendő a szoros értelemben vett logisztikai fejlesztés. Szükség van az ország általános versenyképességének javítására is. Mint Nikodémus Antal példaként felhozza, a miskolci Spar logisztikája Kassán van, a szlovákiai alacsony adóterhek miatt