John Thain. Rossz példát mutat.
Richard Grasso a New York Stock Exchange (NYSE) ismert arca volt. A kopasz tőzsdeelnököt szinte egész Amerika látta majd’ minden nap, amint a kereskedés nyitásakor és zárásakor feltűnt a pulpituson és segített be-, illetve kicsengetni az éppen aktuális vendégnek. Az egyszerű tévénéző mellett a tőzsde ügyeiben otthonosan mozgóknak is úgy tűnt, ő a NYSE elmozdíthatatlan része. Aztán napvilágra került néhány szám, és pár nap alatt megbuktatta a közfelháborodás: az általa kinevezett emberek segítségével csillagászati fizetést és közel 200 millió dolláros kompenzációs csomagot szavaztatott meg magának. Grasso tehát csúnyát bukott, ma azonban ismét ott somfordál a tőzsde környékén. Igaz, immár nem az ő pénze, hanem a tőzsde jövője a tét.
TITKOS TÁRGYALÁSOK. A szakértők is elismerik, hogy jókora meglepetésként hatott, amikor a NYSE és az elektronikus kereskedési rendszert üzemeltető Archipelago Holdings április 20-án bejelentették egyesülési szándékukat. Később kiderült, hogy a tárgyalások már hónapok óta folytak, mégsem volt a levegőben semmiféle bejelentés. Arról ugyan szakmai berkekben régóta folyik a vita, hogy a NYSE nyílt kikiáltásos kereskedési rendszere reformra szorul, s az is felmerült, hogy a meglehetősen egyedi árjegyzéses szisztéma (az egyes részvényeknek van egy specialistájuk, aki egyedüliként láthatja a valós ajánlatok összességét, a piacnak pedig csak azt mutatja meg, amit akar) sem tartható fenn sokáig, mégsem számított senki ilyen horderejű eseményre.
Budapest nem zár be
Több heti bizonytalanság után egyértelművé vált, hogy csatát nyert a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila. Megjelent ugyanis a tőzsde közgyűlési meghívója, s a napirendi pontok között szerepel a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt., valamint a Budapesti Árutőzsde integrációja is. Ez azt jelenti, hogy a tőzsdeelnök élvezi a BÉT közel kétharmadát birtokló osztrák hátterű konzorcium bizalmát. Április végén ez még korántsem volt biztos, az Erste Bank első embere a budapesti piac szükségtelenségéről nyilatkozott, osztrák lapértesülés szerint pedig a konzorcium egyes tagjai Szalay-Berzeviczy leváltását szorgalmazták (Figyelő, 2005/16. szám). A nézeteltérés fő oka az, hogy a HVB Bank által delegált tőzsdeelnök számára fontos a hazai piac megmaradása, már csak azért is, mert bankja tekintélyes profitot termel a tőzsdei ügyletekhez szorosan kapcsolódó letétkezelési területen. A többi tagnak viszont szinte mindegy, hogy a magyar papírokkal hol kereskedik, értékpapírpiachoz kapcsolódó profitjuk nagy része a teljesített ügyletek jutalékaiból jön össze. A hazai tőkepiaci szereplők egyértelműen a tőzsdeelnök mellett sorakoztak fel, hiszen nekik tetemes jutalékkiesést okozna, ha a magyar papírok kereskedése megszűnne Budapesten. Csányi Sándor OTP-vezér még azt is megpedzette, hogy új tőzsdét hoz létre, ha a jelenlegit a tulajdonosok bezárják. A következő nagy kérdés az, hogy a tőzsde meg tudja-e venni a jegybank Keler-pakettjét. Ha igen, s a tőkepiaci klíma sem romlik jelentősen, akkor továbbra is esély van a BÉT-részvények nyilvános kibocsátására és tőzsdei bevezetésére.
Az eddigiek önmagában elegendőek lehettek volna ahhoz, hogy méretes botrány dagadjon a Wall Street környékén, s akkor még ki sem számolták az érintett brókercégek, mit is jelenthetnek a két félnek az egyesülési feltételek. Ami még csak meglehetősen kis vitát kavart, az maga az irány. Úgy tűnik, a tőzsdetagok többsége támogatja, hogy a jelenleg még tagi rendszerben működtetett piacból a szabályozási funkciót leválasztva nyilvános tőzsdei társaság váljon. Noha a kereskedés elektronizálásától tartó, és munkájukat féltő brókerek mellett Warren Buffet, a legismertebb amerikai befektető – a második leggazdagabb ember – is az átalakulás ellen foglalt állást, az érintettek, vagyis a tagok általában üdvözlik az ötletet. Persze csak akkor, ha ezzel ők is jól járnak. Márpedig az idő előrehaladtával egyre több olyan hang akad, miszerint a bejelentett egyesülési feltételek esetén ez nem teljesülne.
IRREÁLIS ELOSZTÁS. Azt, hogy az Archipelago tulajdonosai, beleértve a Goldmant, kaszálhatnak, egyértelműen jelezte, hogy az elektronikus piac árfolyama 40 százalékot ugrott a hír nyomán. Azt azonban, hogy az egyesüléssel létrejövő új cégből 70 százalék, valamint 400 millió dollár jut a NYSE 1366 tagjának, miközben az Archipelago tulajdonosaié lesz a 30 százalék, sokan irreálisnak tartják. A NYSE-tagság ára az egyesülési terv bejelentése óta meredeken emelkedik, ez alapján számolva pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a deal árazása alulértékeli a 212 éves tőzsdét, a még tinédzserkort sem elért elektronikus piacot pedig ellenkezőleg, jócskán felülértékeli. Az erről szóló nyilatkozatok mellé e hét hétfőn már konkrét eseményről is hír érkezett: a félreárazás miatt az egyik tőzsdetag, William Higgins beperelte Thaint és a Goldmant mint az ügylet tanácsadóját. Higgins csak magasabb árat akar a NYSE-ért, akad azonban valaki, aki nem perel, hanem inkább az egész tőzsdét szeretné elhalászni magának és barátainak. S itt kerül ismét képbe a tar exelnök.
Richard Grasso. Visszatér?
Richard Grassónál és barátainál kevesebb embernek bökhette jobban a csőrét a Goldman szerepe és várható hatalmas profitja az ügyleten. Grasso kirúgatásában ugyanis vezető szerepe volt a Goldmannak, név szerint is a cég elnökének, a Thain köréhez tartozó Henry Paulson Jr.-nak. Grasso után nem sokkal távozott viszont a NYSE igazgatóságából Kenneth Langone, a Home Depot egyik egykori alapítója is, aki most ellenajánlatot kíván összehozni. Langone, akitől – mivel ő volt a Grasso fizetését jóváhagyó bizottság vezetője – a New York-i főügyész 12 millió dollárt követel, nem is titkolja: a Goldmannak a tervezett egyesülésben játszott szerepe bőszítette fel annyira, hogy konzorciumot kezdjen szervezni, amely ellenajánlattal tud élni a NYSE megvételére. Langone lefújná az Archipelagóval történő egyesülést, ő egyszerűen a NYSE-t szeretné megszerezni. Az elmúlt napokban azonban csak kósza hírek érkeztek arról, hogy hol tart a pénzgyűjtésben, akciójának komolyságára majd csak néhány hét múlva derül fény. Ami egyedüliként biztosnak látszik: a pénz mellett a személyi összefonódások és ellentétek a továbbiakban is nagyban befolyásolják majd azt a harcot, amely meghatározza a világ legismertebb tőzsdéjének jövőjét.
Csupán néhány nappal a NYSE-Archipelago-ügylet tervének közzététele után a nagy rivális Nasdaq is bejelentés tett. A főleg a technológiai cégek piacaként ismert elektronikus tőzsde azt közölte, hogy 1,88 milliárd dollárért megveszi a Reuters brit hírügynökség többségi tulajdonában álló Instinetet, az Archipelagóhoz hasonló kereskedési platformot. A tőzsdekonszolidációs folyamat tehát nem lankad, csak ezúttal Európa helyett a tengerentúlon pörögtek fel az események. Szakértők szerint a még független öt amerikai opciós tőzsde lehet a nagyok következő célpontja.
