Januártól március végéig 598,4 millió euró (azaz 791,1 millió dollár, illetve 146,9 milliárd forint) hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben – közölte előzetesen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Euró-értékben mérve a passzívum több mint 100 millióval kevesebb, mint volt 2004 első negyedében. A végleges adat ráadásul – a tapasztalatok szerint – javulhat, mivel a kivitel értékének összegzése lassúbb folyamat, mint a behozatalé.
Márciusban, az export értéke euróban 8,6, az import pedig csupán 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez számottevő ütemkülönbséget jelez. Az első negyedévben végül is a kivitel 9,7 százalékos euróérték-gyarapodása állt a behozatal 8,0 százalékos emelkedésével szemben.
Pedig az első két hónapban még az import felé nyílt az olló: az export akkor még 10,4, az import 11,3 százalékkal haladta meg a 2004. január-februárit. Ebben döntő szerepet játszott a cserearány-romlás: reálértékben ugyanis a külpiaci értékesítés és a külföldi termékek behozatala egyaránt 8 százalékkal nőtt (az első három hónap részletes adatai még nem ismeretesek). A cserearány-romlás ez esetben azt jelentette, hogy a kivitel forintárszintje 5, a behozatalé pedig csak 4 százalékkal csökkent (a forintárszint-csökkenést a hazai valuta erősödése okozta). A döntő szerepet az játszotta, hogy az energiahordozóknak a teljes import egytizedét képviselő behozatala 10 százalékkal drágult. (Igaz, külföldön 20 százalékkal drágábban sikerült az energiahordozókat értékesíteni, ám e termékcsoportban a behozatal ötszörösen meghaladja a kivitelt.) Végül is az első két hónapban a cserearányok 1,5 százalékkal romlottak, azaz másként fogalmazva: önmagukban a kedvezőtlen árváltozások 1,5 százalékkal csökkentették az exportbevételt. A márciusi exportfellendülés viszont ellensúlyozhatta a cserearány-romlás miatt keletkező bevételkiesést.
Visszatérve az első kéthavi részletes adatokhoz, kiderül: az Országgyűlésben is sokat ostorozott kínai import – a tavalyi dinamikus fellendülés után – ismét 3,3-szorosára nőtt, miközben a távol-keleti országba irányuló kivitel 60 százalékkal visszaesett. A behozatali források közül Kína, 606,7 millió dollárral immár a negyedik helyet foglalta el Németország 2798,5 milliós, Oroszország 712,7 milliós, illetve Ausztria 694,0 millió dolláros magyarországi szállítása után.
