Problémás, adóssággal terhelt cégét külföldi ügyfeleink részére kiközvetítjük! Jogi garancia, ingyenes konzultáció – olvasható az egyik országos napilap apróhirdetései között. A nyilvántartás szerint a telefonszámon jelentkező „bonyolító” cég Budapesten van bejelentve, tulajdonosai román állampolgárok. A megadott számon munkaidő után is fogadják a hívást (lásd keretes írásunkat), de a beszélgetésből persze nem derül ki, hogy a külföldi vevő megfizeti-e a tartozást a hatóságnak – vagy majd bottal üthetik a nyomát, miután néhány hónapig mŰködtetett egy „számlagyárat”.
Schiffer András ügyvéd nem is azt furcsállja, hogy akad vevő az eladósodott társaságokra: nagy tanácsadó cégek élnek abból, hogy külföldi, tőkeerős befektetők számára veszteséges magyarországi vállalatokat ajánlanak. Viszont ezen a piacon egyáltalán nem szokás apróhirdetésben keresni a „problémás” eladó cégeket. Nem véletlen tehát, hogy a Fővárosi Bíróság egyik tagja sommás értékelést ad: „egyértelmű, mire megy ki a játék”. Törvény adta fogást viszont nem találni az apróhirdetésen.
KAYA IBRAHIMOK. Azt sem lesz egyszerű felgöngyölíteni, miként fordulhatott elő, hogy a napokban a brókerügyben megismert egyik Britton-érdekeltség 50 százalékos tulajdonrészét adták el egy lopott személyi igazolvánnyal jelentkező vevőnek, miközben Sztipánovics Zoltán pécsi karosszérialakatos, az igazolvány eredeti tulajdonosa mit sem tudott az egészről. Az még nem látszik világosan, hogy kinek miféle érdekében állt az ügylet, de a módszer kísértetiesen emlékeztet a Kaya Ibrahimról és Josip Totról elhíresült cégeladás-sorozatra. Mint emlékezetes, tíz éve, 1995 júliusában egyetlen napon 14, korábban Fidesz-érdekeltségbe tartozó, több százmilliós adóssággal terhelt céget adtak el egy ál-Josip Totnak, majd két évvel később, 1997 szeptemberében két céget vett meg – százmilliónál több tb-tartozással – Kaya Ibrahim néven egy azóta is ismeretlen személy. Az eladók rosszhiszemŰségét később a bíróság nem látta igazolhatónak.
Talán e példák hatására is történhetett, hogy az adóssággal terhelt, fizetőképtelen cégek eltüntetése az utóbbi években afféle népszokássá vált Magyarországon. Ráadásul a „körbetartozás” mai szintje sokakat már az 1991-es áldatlan helyzetre emlékeztet, amikor az általános fizetésképtelenség hónapokra lebénította a hazai gazdaságot. Egyre több cég képtelen tartozásait kiegyenlíteni: információnk szerint csak a múlt hónapban 700 felszámolási kérelem érkezett a Fővárosi Bíróságra (a problémának a hitelbiztosítások felőli elemzéséről lásd cikkünket a 64-66. oldalon).
Hétköznapi cégügyletek
Manapság egy adótartozással terhelt kft.-n könnyen túl lehet adni, mint az alábbi, az apróhirdetésben megadott telefonszám felhívása utáni beszélgetésből is kiderül:
– Miben segíthetek?
– Nagy bajban vagyok: a kft.-m 12 millióval tartozik az APEH-nek.
– Áll-e csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt?
– Nem. De a pénzt nem tudom kifizetni.
– Akkor megoldható.
– Legálisan?
– Az természetes. De a valós helyzetről kell tájékoztatnia a vevőt.
– Ki fogja megvenni a kft.-met?
– Külföldi partnerünk.
– De miért éri meg neki?
– Nézze, ha az autópiacon el tud adni egy ócska tragacsot, akkor ne kérdezze, hogy miért jó a vevőnek!
– Jó, de nem lehet ebből baj? Úgy értem: nem fog engem elővenni az adóhivatal?
– Olyasmit nem ígérhetek, hogy nem fognak kérdezősködni.
– És nekem mindez mennyibe kerül?
– Személyesen megbeszéljük. Hozza magával a cég iratait!
Más szakértők a jogszabálytervezet hatékonyságát kérdőjelezik meg. Auer Katalin, a Bankszövetség jogtanácsosa szerint a javaslat legnagyobb hibája, hogy csak utólag szankcionálja, de nem próbálja megelőzni a rosszhiszemű tranzakciókat. A közjegyzői és ügyvédi kamara régóta kéri a Belügyminisztériumtól, hogy tegye elérhetővé a lopott személyi igazolványokról készült adatbázist. Megnehezítené a csalárd vagyonkimentést, ha a cégvezetők és -tulajdonosok ellen folyamatban lévő polgári és büntető perekről központi adatbázis készülne – ám e kézenfekvő megoldást a javaslat nem tartalmazza.
KIÜRÍTÉS. „Politikai szemfényvesztés csupán a fantomizálás ellen fellépni, holott a hétköznapokban jellemzően nem ezen feneklik meg sok tisztességes vállalkozás” – érvel Schiffer András ügyvéd. Miközben ugyanis megjelenik egy nagy összegŰ követelés, vagy megindult egy büntetőeljárás, a cégvezetésnek van ideje arra, hogy törvényes keretek között kiürítse a cégből az értékes vagyonelemeket. Fantomizálás nélkül is be lehet tehát csapni a munkavállalókat, a beszállítókat és a hitelezőket.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kapkodó rohammunkára késztette az igazságügyi tárca apparátusát, amikor néhány hetes határidővel rendelte meg a közélet megtisztítását célzó törvénycsomagot. Holott régóta zajlik egy sokszereplős, körültekintő háttérmunka a csődtörvény esedékes újraalkotása érdekében – igaz, nem a mostanihoz hasonló populáris politikai üzenetnek alárendelve. A 2002-es kormányprogramban a mai koalíció ígéretet tett az új törvény megalkotására, s 2004 szeptemberére el is készült egy átfogó koncepció, amellyel minden szakmai szereplő és a kormányzat is egyetértett. A Közpénzügyi Államtitkárság felszámolása után azonban a feladat a Miniszterelnöki Hivataltól átkerült az igazságügyi tárcához – ahol mind ez idáig vártak a kodifikáció megkezdésével.
