Az államháztartás első négyhavi hiánya 710 milliárd forint lett, szemben a prognózisban jelzett 729,2 milliárd forinttal.
A központi költségvetésbe áprilisban a vártnál több adót fizettek be, és több lett a társadalombiztosítási járulékbevétel is. Az államháztartás hiánya áprilisban 225,1 milliárd forint volt.
A központi költségvetés 215,9 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 7,8 milliárd forintos többlettel zártak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak hiánya 17 milliárd forint lett. A központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak, valamint az elkülönített állami pénzalapoknak az egyenlege egyaránt kedvezőbb lett a prognózisnál.
Jobb, de nem sokkal
A pénzügyi tárca az év eleji egyszeri kiadásokra hivatkozva sokkolta a közvéleményt, amikor áprilisban bejelentette, hogy várhatóan már az első négy hónap alatt teljesül az idei deficitcél 71 százaléka.
Azonban a mostani, kicsit jobb eredmény sem változtat érdemben a tényen, hogy az államháztartás az első négy hónap alatt a teljes éves hiány 69 százalékát hozta össze. Így abban konszenzus van a hazai és külföldi elemzők között, hogy nem tartható az idei 1023 milliárd forintos hiánycél.
Nem rengeti meg a világot
Nem rengeti meg a világot ez a jobb adat, hiszen szinte teljesen mindegy, hogy 71, vagy 69 százalékon áll a hiány – mondta Lányi Bence a Raiffeisen Bank elemzője. Mivel összességében nagyon rosszul áll a költségvetés, és semmi remény fiskális szigorra. Bizonytalanságot jelent, hogy a kormányfő által beharangozott száz lépésről igazából nem lehet semmi érdemit tudni.
Ugyan péntek délután már szinte mindenki a hétvégéjét tölti, de a hírre a forint egy kis gyengüléssel reagált, ugyanis a piacban volt egy olyan jellegű várakozás, hogy még ennél is kedvezőbbek lesznek az adatok. Ennek oka, hogy Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter egyik utolsó interjújában megemlítette: az előrejelzésnél kicsit kedvezőbb helyzetre lehet számítani, s ezt a kijelentést értékelhette túl a piac.
Lengyel és francia hatás
A forint a héten követte a lengyel zloty mozgását, s kicsit erősödött. A zloty a héten 4,3 eurós árfolyamról 4,1 euróra erősödött. Ennek oka valószínűleg a francia uniós népszavazás várható kimenetelének megfordulásában keresendő, ugyanis a lengyel belpolitika mindezt nem indokolta volna.
A forint erősödése a zlotyénál kicsit gyengébb volt, és a jövő heti inflációs számokat várja. De ez is legfeljebb kisebb korrekciós hatással lehet a forint árfolyamára.
Az erősödést gyengülés követheti, mivel nincs növekedési trend. Ugyanis Lengyelországbanérezhető a politikai instabilitás. A lengyel államfő nem fogadta el a kormányfő lemondását, így elmaradtak az előrehozott választások, és az ügyvezető kormány továbbra is kisebbségi kormányzásra kényszerül.
