A végzésben a bíróság megtiltotta az alperesnek, hogy a színesfém kivonást végző, a zagytározót is magában foglaló nagybányai ipari létesítmény termelési kapacitását 15 százaléknál magasabbra emelje – áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) közleményében.
Erdey György, a KVM helyettes államtitkára a döntés kapcsán hangoztatta, hogy ez a komoly jelentőségű bírósági intézkedés a négy éve zajló jogi eljárást kimozdította a holtpontról.
Szecskay András, a magyar állam jogi képviselője elmondta: a cég termelési kapacitásának visszavétele azonnali hatályú függetlenül attól, hogy az aranybányát üzemelő vállalat fellebbez-e az intézkedés ellen. A döntés a per majdani érdemi döntéshozataláig érvényes – közölte Szecskay. A döntést ugyanis ideiglenes intézkedés formájában hozta meg a Fővárosi Bíróság. A jogász kifejtette, hogy a felperes magyar állam az ideiglenes intézkedést nem először kérelmezte, ám azt eddig a bíróság megfelelő szakértői vélemények hiányában nem hagyta jóvá. Hozzátette, hogy amennyiben a társaság önkéntesen már keddtől nem fogja vissza termelési kapacitását 15 százalékra, akkor azt a román-magyar jogsegély egyezmény alapján a romániai igazságügyi minisztériumnak kell kikényszerítenie.
“Most a szakértői véleményekre tekintettel a bíróság valószínűsítettnek látja azt, hogy veszélyhelyzet állhat fenn” – mondta az ügyvéd. Hozzáfűzte, hogy nehezen ellenőrizhető a kapacitás mértékének visszafogása, de a következő csapadékos időszakban már talán csökken a veszélye egy esetleges jövőbeni újabb balesetnek. Erdey György szerint a Fővárosi Bíróság joghatósága mindkét országra kiterjed, azaz a döntés teljes értékű. “Ugyanakkor nincsen precedens ilyen bírósági intézkedésre környezetvédelmi ügyekben” – jelezte a helyettes államtitkár.
Az államtitkár közölte: a minisztérium a kezdeményezi a román hatóságoknál az ideiglenes intézkedés közös ellenőrzését. Ez a jogsegély egyezményen kívül a határvízi egyezmény és a különböző környezetvédelmi együttműködési megállapodások alapján is kezdeményezhető.
Szecskay András kitért arra: nem született továbbra sem döntés arról, hogy a 2000. évi katasztrófát illetően a román cég felelősségét a magyar vagy a román joganyag alapján bírálják-e el. Reményét fejezte ki, hogy a bíróság erről még az idén határoz, és akkor a perben már megkezdődhet a kártérítésről szóló “második felvonás”.
Ifkovics József, az alperes ügyvédje a tárgyaláson továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy az öt évvel ezelőtti baleset vis maior helyzetben következett be, azaz az akkori rendkívüli időjárási körülmények miatt nem terheli felelősség a társaságot.
Erdey György úgy vélekedett, a ciánper biztosan eltart még “jó pár évig”, hacsak nem születik egyezség a két fél között.
A négy éve tartó polgári perben 2000. január 30-án bekövetkezett környezetszennyezési katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az Aurul SA-ból időközben Transgold SA-vá alakult cégtől.
A bíróság a ciánper következő tárgyalási fordulóját október 24-25-re tűzte ki, amikor meghallgatják a román és a magyar szakértői véleményeket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
