Valamiféle misztikum övezi mifelénk a tőzsdét. Sokak szerint a tőzsdejáték mögött valójában rejtelmes és sötét ügyek állnak. E bizalmatlanságnak csalhatatlan jele még napjainkban is, hogy a legtöbben megtakarított pénzüket szívesebben őrzik a biztos bankbetétben, minthogy rizikós kötvényekbe, illetve még rizikósabb részvényekbe fektessék. Nem volt ez másképpen a boldogult békevilágban sem, amikor virágzott ugyan a tőzsdeélet, de furcsa ellentmondás: a börziánereket, az üzéreket, a tőzsdéseket inkább idegenkedés kísérte. Tevékenységükre többnyire – okkal vagy oktalanul – valaminő gyanú, becstelenség árnya vetült.
Azóta persze sok víz folyt le a Dunán, és a szocializmustól idegen börzét mintegy negyven évig tartó szilencium sújtotta. Ám nagyot fordult a történelem kereke – megéltük a rendszerváltást, át- avagy visszaléptünk a kapitalizmusba. Ezzel megkezdődött a tőke- és pénzpiac újjáéledése, amely magával hozta a tőzsde életre hívását. Szeles Nóra A tőzsdesztori című kitűnő könyve bemutatja az előkészítés, felkészülés hosszú folyamatát, majd a megalakulás bonyodalmai után részletesen és alaposan ismerteti a hazai tőzsde immáron 15 éves történetét. Mondhatjuk tehát: a börze nehéz gyerekkorán túlesve, elérkezett a kamaszkorba, sőt inkább a reményt keltő ifjúkorba.
A szerző a széles körű irodalmi tájékozódáson túl mintegy másfélszáz interjút készítve és hasznosítva írta meg könyvét. Beszélt mindazokkal, akiknek a tőzsde létrehozása majd működtetése során érdemleges része volt. A históriában szereplők imponáló névsorában megtaláljuk a születés körül bábáskodók között a bankvilág számos tekintélyes személyiségét, a jegybank, a Pénzügyminisztérium, a Tervhivatal (egykori) funkcionáriusait éppúgy, mint a reformközgazdászokat. Közülük jó néhányan a későbbiekben is a színpadon maradtak, és gyakori volt (és maradt is) az átjárás a tőzsde, a gyorsan szaporodó pénzintézetek és az állami szervek között. Az új igények hamarosan megkívánták egy fiatal, harcra kész csapat színrelépését: megjelentek a vállalkozó kedvű ifjú brókerek. Átlagkoruk a harminc évet sem érte el. Szép lassan – vagy gyorsan? – ők kerültek mind felelősebb posztokra a börzén, a bankokban, a hazai pénzvilágban. Már mögöttük is ott várakozik azonban a magabiztos új nemzedék.
A hosszú és viszontagságos előjáték után a tőzsde újraindulása az 1990. július 21-i alapító ceremóniára vezethető vissza, amikor is 41 tőzsdetag írta alá a bársonyba burkolt alapító okiratot. Kezdetben a kereskedés a Váci utcai épület első emeletén, egy nyolcvan négyzetméteres kis teremben volt. A költözködésre, a jobb feltételekre éppen két évet kellett várni. Lendületbe jött a börze. Szerzőnk szórakoztató könyvében be is számol minden lényeges eseményről, számos sztorit, fontos – és érdektelen – adalékot is megtudhat a figyelmes olvasó. S ennél többet is. Azt például, hogy miképpen befolyásolja a kormányzat éppen aktuális politikája, gazdasági intézkedései, pénzügyi szabályai a tőzsde világát, és az árfolyamok alakulását. És akkor itt van még a „sötét ló”, a globalizáció a maga kiszámíthatatlan következményeivel.
Szeles Nóra: A tőzsdesztori. 408 oldal • Alinea Kiadó, 2004. • Ára: 3950 forint
