A BSZSZ úgy látja, hogy az alap összegének megemelése nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a tőzsdeképes cégek klubjának tagjai bevezessék részvényeiket a Budapesti Értéktőzsdére.
A befektetési szolgáltatókat tömörítő szakmai szövetség azt javasolja, hogy az alapból – amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezel – ne csak a tőzsdére jutást támogassák, hanem finanszírozható legyen belőle az adott cég első tőzsdei évével kapcsolatos különböző pénzügyi teher, így például a tőzsdei közzétételek, illetve olyan események, mint a közgyűlések szervezése.
Ez azért sem mellékes, mert napjainkban még a közepes méretű magyar vállalkozások számára sem vonzó a tőzsdére jutás, mivel a tőzsdei bevezetés rendkívül költséges, jelentős adminisztrációs terheket von maga után.
Alacsonyabb adót!
Az elnök kifejtette: a BSZSZ azt is nehezményezi, hogy az Adóreform Bizottság által ismertetett adóztatási változtatások között nem szerepel a befektetési szolgáltatókat sújtó iparűzési adó mérséklése. Az iparűzési adó témakörében – ismertette az elnök – a szövetség már 2001-ben az Alkotmánybírósághoz intézett beadványt, de arról a mai napig sem született döntés. A jelenlegi gyakorlat egyértelműen hátrányos a befektetési szolgáltatók számára.
Az Alkotmánybírósághoz beadott indítvány szerint az iparűzési adó alapjának megállapítása a befektetési szolgáltató cégek esetében diszkriminatív, mivel a kamatok és a kamatjellegű bevételek teljes összege a nettó árbevételt növelő tételek közé esik. Ez pedig azzal jár, hogy a befektetési szolgáltatóknak az ügyfeleik részére végzett értékpapír-műveletek utáni eredménye is beszámít az adó alapjába, ezáltal egyfajta “extra profitot” hoz a központi költségvetés számára, vagyis külön adóként működik.
A BSZSZ azt kívánja elérni, hogy a befektetési vállalkozások esetében ennek a bevételnek mindössze a fele kerüljön az adó alapjába tartozó nettó árbevételbe.
2004-es eredmények
Cselovszki Róbert arról is szólt, hogy a szövetség 2004 legnagyobb eredményének a tőzsdei adásvételek nagyarányú növekedését tartotta. A tagok eredményként nyugtázták, hogy az árfolyamnyereség-adó elvetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a BUX 2005 első negyedévében soha nem látott mértékekben emelkedett.
A BSZSZ szakmai szövetség tagcégei a tőzsdei forgalom közel 60-70 százalékát produkálják, ez 2005 első negyedévére vetítve mintegy 1400-1500 milliárd forintos forgalmat jelent a tőzsdei részvényeket tekintve. A közgyűlésen a tagcégek módosították a szervezet alapszabályát, eszerint az elnökség minimális létszámát az eddigi négyről háromra mérsékelték, a felső határ továbbra is hét tag maradt. A változtatások célja az, hogy a szövetség elnöksége a jövőben gyorsabban reagálhasson a befektetési szolgáltatókat érintő eseményekre, ötletekre, mint például legutóbb a negyedik nyugdíjpillér ötletére.
