Május elején zárul az integrált takarékszövetkezetek részvényvásárlása a Takarékbankban. Az utolsó, 1,4 százalékos pakett kifizetésével teljesül a módosított opciós szerződés, amelyet a DZ Bankkal kötöttek, így a 2003 decemberében még 23,05 százalékos részesedésük 65 százalékra emelkedik. (Eredetileg 70 százalékot szereztek volna meg, ezt módosították tavaly decemberben 65 százalékra.) A „vidék bankjai” már 2004 májusában többségbe kerültek az általuk 1989-ben alapított, majd 1997-ben privatizált pénzintézetben. Az utolsó csomagot várhatóan a Takarékbank 846 millió forintos adózott eredménye után kapott osztalékból vásárolják meg a szövetkezetek. Egy évvel korábban a pénzintézet a 2003-as 745 millió forintos adózott eredményéből 450 milliót fizetett ki osztalékként.
Budapesti fiók. A kiterjedt hálózat költségoldalról hátrányt jelent.
BEELŐZŐ BANKOK. Az elmúlt években a dinamikusan fejlődő bankoknál is nagyobb eredménybővülést elérő takarékszövetkezeti szektor tavaly már lemaradt a nagy versenytársakhoz képest, a profitot ugyanis szerényebb mértékben, mintegy 20 százalékkal tudta növelni. „A lakásboom a vidéki Magyarországot kevésbé érintette” – mutatott rá Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke tájékoztatóján a korábbinál kisebb növekedés okára. Ráadásul tavaly a bankok a devizahitelezéssel tudták ébren tartani a lakosság érdeklődését a lakásvásárlási és más fogyasztási kölcsönök iránt, míg a takarékszövetkezetek a vállalatok számára ugyan már év közben nyújtottak devizahitelt, a lakosság részére azonban ez a termék csak az év végétől vált elérhetővé. A profitabilitást viszszafogja, hogy bár tavaly emelkedett, még mindig nem túlságosan a magas a hitel/betét arány. Ehhez azonban minden bizonnyal változtatni kellene a feltételeken is. „A piaci feltételű hitelek ugyanis a takarékszövetkezeteknél általában drágábbak, mint a pénzpiac többi szereplőjénél” – ismerte el lapunknak Kiss Endre. Ugyanakkor más területen előnyben vannak a versenyben, hiszen a takarékszövetkezeti integrációban részt vevő 151 szövetkezeti hitelintézet közel 1700 kirendeltségével a legnagyobb fiókhálózattal rendelkezik az országban, ráadásul mintegy 1100 településen egyedüli pénzügyi szolgáltatóként van jelen. A kiterjedt hálózat ugyanakkor költségoldalról hátrányt is jelent, emiatt a mérlegfőösszeghez viszonyított működési költség 2 százalékkal magasabb, mint a bankszektor átlaga.
ÁRELŐNY. „Az ügyfélbázis megtartása nagyon fontos, nálunk a lakossági források mindig jobban nőttek, mint a nagybankoknál”- teszi hozzá az elnök. Míg a Bankszövetség adatai szerint a bankoknál tavaly mindössze 10 százalékkal emelkedett a betétek állománya, addig a takarékszövetkezeteknél 15 százalékos volt a bővülés. Ennek magyarázata az, hogy utóbbiak általában kedvezőbb betéti kondíciókkal csábítják az ügyfeleket. Mindezt ráadásul nem fizettetik meg a díjaknál sem: a szövetkezeteknél – állításuk szerint – általában a jutalékok is alacsonyabbak, mintegy 60 százalékát kérik el a nagy versenytársaknál megszokottnak. A stratégiának és az elérhetőségnek köszönhetően 1 millió ügyfele van a takarékszövetkezeti szektornak, ebből 600 ezer magánszemély, a többi vállalkozás. Az önkormányzatok közül pedig tavaly ősszel a korábbi 505 után már 577 választott számlavezetőjéül takarékszövetkezetet.
Bár a Takarékbanknak köszönhetően a takarékszövetkezetek a pénzügyi szolgáltatások széles skáláját kínálják, kiemelkedő szerepük az agrárhitelezésben mutatkozik meg, ahol dobogós helyen állnak a versenyben. A szektor tavaly 63,3 milliárd forint hitelt nyújtott a mezőgazdaságnak, ezzel az állomány 90,8 milliárd forintra nőtt. A 46 milliárd forintos területalapú támogatásokból a szövetkezetek a Takarékbankkal karöltve közel 14 milliárd forintot faktoráltak.
A szektorban a következő években további fúziók várhatók. Míg ma 151 takarékszövetkezet működik az OTSZ keretein belül, 10 éve 240 volt a számuk. A 2007-től életbe lépő új tőkekövetelményeket várhatóan 20-30 szövetkezet nem teljesíti majd 2006 végére, ezek várhatóan beolvadnak nagyobb társaikba. .
