csupán egészen kis lépésként értékelhetők a magyar államháztartás racionalizálásának irányában. A központi és a helyi adózás átalakítása ugyanis csak akkor hozhat érdemi eredményeket, ha a kiadási oldal, vagyis a nagy elosztó rendszerek reformja is megvalósul, de legalábbis elkezdődik. Az átláthatatlan, pazarló és a hatékonysági követelményeknek meg nem felelő alrendszerek gúzsba kötik a költségvetést. Ha elfogadjuk, hogy a választásokig már nem lesz nagyobb változás a kiadási oldalon, akkor az adóreform-bizottság javaslatainak olvasásakor indokolt a sűrű feltételes mód használata. Miként is lehetne például érdemben csökkenteni az élőmunka terheit – az Európában szinte példátlanul magas, a GDP több mint 10 százalékára rúgó tb-járulékot, amely a legfontosabb gátja az ország versenyképességének – az egészségügyi finanszírozás átalakítása nélkül?! Az úgynevezett mozgástér tehát erősen behatárolt.
Mindemellett számos olyan eleme van a pénzügyminisztérium által állítólag felvizezett javaslatnak, amely fontos része lehetne az államháztartás átfogóbb reformjának (még ha ezt a kifejezést a politika feketelistára is tette). Eltörölhetik a tételes egészségbiztosítási hozzájárulást, a helyi adók nagyobb szerepet kapnának, mérséklődne viszont a teljesítményelvtől elrugaszkodott iparűzési adó. Fokozatosan megszűnnének a kedvezmények is, előbb a Sulinet, majd a lakástámogatások. A gond az, hogy a bizottság a változtatásokat csak a 2006-os választást követő évekre időzíti. Más kérdés, hogy a kampányban így is a koalíció ellen fordítható a támogatások megnyirbálásának amúgy közgazdaságilag és társadalompolitikailag helyes szándéka.
Az adóbizottság javaslatai túlságosan sok kompromisszumot tartalmaznak, miközben – például az élőmunka terheinek csökkentése terén – nem szolgálják kellőképpen a versenyképesség növekedését. Pedig a magyar adóterhelést nem a nyugat-európaihoz, hanem az új uniós országokéhoz kellene mérni. Ezen összehasonlításnak számunkra egy üzenete van: érdemi adócsökkenéssel és egyszerűsítéssel kell helyzetbe hozni az üzleti szférát, kikényszerítve ezzel egy kisebb és hatékonyabb államigazgatást. E két cél egyelőre nem került közelebb.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
