Claudia Schiffer, a Quelle reklámarca. A régióra figyelnek. |
Hízott a mája Kanizsai Zsuzsának, a Quelle Bt. ügyvezető igazgatójának, amikor az anyavállalat, a német Karstadt Quelle AG csomagküldő üzletágának közép- és kelet-európai elnöke tavaly ősszel éppen Budapesten jelentette be: a cég a németországi áruházi kiskereskedelem gyengélkedésére a régiós terjeszkedésben találta meg a gyógyírt. Ebben ráadásul a magyar leányvállalat fontos szerephez jut. A németországi bolti kiskereskedelem közel 1,5 milliárd euróra duzzadt veszteségével szemben ugyanis a csomagküldő üzletág 7,8 milliárd eurós nyereséget hozott a konyhára, a közép- és kelet-európai piacok felfutása révén pedig 2008-ig a forgalom megduplázásának tervét dédelgeti a cég a régióban.
A több mint tíz éve működő leányvállalat teljesítményével elégedett is lehet a konszern, hiszen a magyar Quelle tavaly a kiskereskedelmi forgalom 5,7 százalékos bővülésével szemben a cég 14 százalékkal, közel 6 milliárd forintra növelte árbevételét. Teljesítménye még a hazai csomagküldő ágazatban is kiemelkedő, ugyanis a piac 75-80 százalékát – köztük a legnagyobb cégeket – tömörítő Magyar Áruküldők Egyesületének (MÁE) adatai szerint a szegmens tavaly 11,4 százalékos növekedéssel, 31,3 milliárd forintra tornászta fel forgalmát.
UNIÓS ELŐNY. Thurzó György, a MÁE elnöke a növekedést – a fogyasztás általános élénkülése mellett – részben annak tulajdonítja, hogy az uniós csatlakozással a csomagküldő szolgálatok útján értékesített termékek szintén vámmentessé váltak. Ez pedig a nagyrészt külföldi tulajdonban lévő áruküldő cégek számára lehetőséget adott arra, hogy csökkentsék egyes termékeik árát. A tavalyi teljesítményen a szereplők szerint az is érződik, hogy a vásárlók bizalma újra megerősödött a csomagküldő szolgálatokban, ami azért nagy szó, mert a cégek egyszer már alaposan megégették magukat. Az 1990-es évek elején ugyanis a tisztességes szereplők mellett számos szerencsevadász próbált gyorsan meggazdagodni csomagküldésből. Csaknem egy évtizedbe telt, hogy e szegmens letisztuljon, s a pórul járt vevők történetei feledésbe merüljenek.
„Manapság a felgyorsult életvitel is a csomagküldők malmára hajtja a vizet, hiszen otthon, a kanapén ülve megrendelhetik a katalógusból, amire szükségük van” – hangsúlyozza Kanizsai Zsuzsa. Arról nem is beszélve, hogy mindezt a 24 órás ügyfélszolgálatnak köszönhetően éjjel-nappal megtehetik. A megbízhatóság imázsára kínos gonddal ügyelő nagy csomagküldők, mint a Quelle és az Otto, a törvényben előírt nyolc nap helyett két hétig (előbbi a törzsvásárlóknak 30 napig) garantálják a pénzvisszafizetést, s a vevőnek indokolnia sem kell, hogy miért küldte vissza az árut.
|
Bár a köztudat és a hazai szabályozás előszeretettel mossa össze a klasszikus csomagküldőket, illetve az árut szintén házhoz küldő, de kizárólag az interneten kereskedő cégeket, ez ellen mindkét fél tiltakozik. A speciális elektronikai termékeket kínáló Conrad nevű cég ügyvezető igazgatójaként Thurzó György úgy tapasztalja, hogy a csomagküldés vásárlóközönsége egyelőre jóval szélesebb, mint az elektronikus kereskedelemé. A klasszikus csomagküldők célközönsége nagyjából 18 évestől az „erős” ötvenesekig terjed, nagyrészt nőkből áll, s fogyasztói potenciálját tekintve a középosztályba sorolható. A virtuális áruházakban ugyanakkor inkább a fiatalabb – főként a húszas-harmincas – generációk vásárolnak, közülük is a magasabban iskolázottak.
UNIÓS FÉK. Persze a piac 2004-es alakulása nem kedvezett minden szereplőnek. A szegmens második legnagyobb cégének, a szintén német tulajdonban lévő Ottónak az uniós csatlakozás nem segíthetett, hiszen a társaság – a Quellével ellentétben – nagyrészt magyar beszállítókkal dolgozik, s így igencsak megérezte a fojtogató távol-keleti textildömpinget. „Ennek az importkvóta eltörlése újabb lökést adott” – mondja Hegyi Attila, az Otto Katalógusáruház Kft. egyik ügyvezetője. A cégnek éppen ezért tavaly lanyha – 6 százalékos – növekedéssel és 4 milliárd forintos forgalommal kellett beérnie.
Jóval pesszimistábban ítéli meg a csomagküldő kereskedelem jelentőségét és növekedési kilátásait Fogarassy Gabriella, a GfK Piackutató Intézet területvezetője. „Amire e szolgálatok alapozhatnak, az a már kialakult stabil, ám szűk vásárlórétegük, amely várhatóan látványosan már nem fog növekedni; a jövő inkább stabil stagnálást, legfeljebb az inflációt picivel meghaladó növekedést hozhat a számukra” – vélekedik a szakértő.
„Bőven van még kiaknázatlan kapacitás a piacon” – veti ellen Thurzó György. A csomagküldés aránya a kiskereskedelem releváns termékcsoportjain belül jelenleg 1,4-1,5 százalékra becsülhető, ami nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon alacsony. Az Egyesült Államokban ez az arány eléri a 30 százalékot, de Németországban is a forgalom 6, Ausztriában pedig 3 százalékát teszi ki. Thurzó szerint az egy főre jutó átlagköltés összevetéséből is az derül ki, hogy akad még fejlődési potenciál. A magyar vásárlók átlagosan 10-20 eurót költenek a csomagküldők termékeire, miközben az amerikaiak a 320 eurót sem sajnálják, de Nyugat-Európa nagy részében is 150 és 250 euró között mozog az átlagköltés. A magyarokat még a csehek is megelőzik, a maguk 36 eurós átlagával.