A szabadság iránti vágy, ha az emberiséggel nem is, a magántulajdonnal mindenképpen egyidős. A szabadság biztosítása népes rajongótábort verbuvál egy eszme köré. A jelenségre akad példa az IT-szektorban is. Ilyen a Linux térnyerése, mely platform képes volt kiemelkedni a számítástechnika történetének vérszegény alternatívái közül. Pedig, amikor a Linux atyja, Linus Torvalds 1991-ben szakmai fórumokon megemlítette, hogy egy új, szabad rendszermag fejlesztésébe kezd, senki sem hitte, hogy a rendszer idővel nagyvállalati megoldásokat irányít, otthoni gépek és beágyazott eszközök operációs rendszerének magja lesz, sőt, konkurenciája lehet más, zárt forráskódú fejlesztéseknek, így a Windowsnak.
Noha Bill Gates ma sem tart a Linux olyan mértékű elterjedésétől, ami a Microsoft világhódító szoftverének pozícióit gyengítené, e konkurens mára megkerülhetetlen piaci szereplővé vált. Ezt piaci elemzők sem vitatják, akik szerint újabban a Linux alapú megoldások alkotják az IT-iparág leggyorsabban növekvő területét. Sőt, a Linux-piac fejlődésének üteme – mint arra az IT világának folyamatait vizsgáló IDC friss kutatása rámutat – a következő négy évben töretlen lesz, lévén, egyre több cég és intézmény áll át a használatára. Az IDC erre alapozva 35 milliárd dolláros forgalmat jósol 2008-ra, a kiszolgálók piacával kapcsolatban pedig ugyanerre az évre azt prognosztizálja, hogy annak több mint 25 százalékát a Linux birtokolja majd.
Annyi már most érzékelhető, hogy egyre több híradás érkezik olyan európai nagyvárosokról, intézményekről, amelyek már átálltak a nyílt forráskódú megoldásokra (lásd a táblázatot). Míg a technikai szakemberek a leggyorsabban növekvő platformban annak stabilitását, megbízhatóságát és biztonságát üdvözlik, a gazdasági szakemberekre a tervezhetően alacsonyabb informatikai költségek hatnak. „Az áttérések a szabadabban, számos forgalmazótól beszerezhető technológia miatt sokasodtak meg. A Linux ugyanis nem egy cég kezében van, a felhasználók tehát könnyen válthatnak egyik forgalmazó termékéről a másikra” – mutat rá Szittya Tamás, a Suse Linux felvásárlásával a világ legnagyobb Linux-disztribútorává vált Novell magyarországi érdekeltségének ügyvezető igazgatója, aki immár nagy volumenű hazai bevezetésekről is beszámolt. Ilyen a Közlekedési Főfelügyeleté, amely a kulcsfontosságú üzleti adatokat kezelő új Oracle-megoldások bevezetéséhez már a Linuxot választotta platformnak, s telepíttette azt mintegy 50 szerverére.
Noha a komolyabb bevezetések csak most kezdődnek, figyelmet érdemelnek azok az intézmények, amelyek elsőként vágtak bele az átállásba. A tapasztalatlanság azért is tart többeket vissza a bevezetéstől, mert míg Windows környezettel megbukni kevésbé látványos, Linuxszal viszont – annak újdonsága miatt – hangosabb kudarc lehet. A Fővárosi Bíróság ennek ellenére vágott bele a nyílt forráskódú irodai alkalmazások telepítésébe, 1,5 ezer gépre installálva az Open Office-t. „Nagy tapasztalatunk nem volt, de a Kispesti Bíróságon egy 50-60 gépes környezetben már működött a rendszer, ezért különösebb félelmek nélkül váltottunk” – mondja Laky Norbert, a Fővárosi Bíróság informatikai igazgatója. Mint hozzátette, a váltás mellett szóló legerősebb ütőkártya az volt, hogy az Open Office programcsomaggal 195 gépet tudtak üzembe helyezni, míg ugyanabból a pénzből 110 MS Office-szal szerelt munkaállomásra jutott volna csak pénz.
