A láncépítés ábécéje

Az új logisztikai központ. Összpontosítás.

Vezetékes telefonon még el sem lehetett érni a CBA vadonatúj logisztikai központját az egy héttel ezelőtti költözéskor, hétfőn azonban már dolgozni is kezdtek benne. A társaságnál sokat várnak az alsónémedi központtól – amelynek ünnepélyes átadását csak április közepére tervezik. Az akár ezer kamionnyi áru befogadására alkalmas nagykereskedelmi raktárba olyan olcsón megszerezhető készletek is beférnek majd, amelyeket helyhiány miatt eddig meg sem vásárolhattak.

Az új központ azonban – amelynek megvalósítására saját forrásból és részben folyószámla-hitelből 4,5 milliárd forintot fordítottak a tagok – csak az egyik kellék ahhoz, hogy az úgynevezett „első áras” termékek piacán a CBA is kellő erővel megjelenhessen nagybevásárlóként. E speciális beszerzési technikának a hagyományosnál sokkal bonyolultabb informatikai rendszer az alapja, amely figyeli a rendkívüli árengedményekkel kiárusításra kínált tételeket. Ilyenről eddig csak álmodhattak a CBA beszerzői. Nyugat-Európában is csak a Lidl és az Aldi rendelkezik hasonlóval.

ONLINE JÖVŐ. Ám ami késik, nem múlik. A tervekben szereplő, teljes hálózatra integrált számítógépes beruházás mintegy 2,5 milliárd forintos fejlesztés lesz, amellyel végre a CBA-üzletekből online módon lehet rendelni, illetve lehívni a hálózat minden adatát. A logisztikai központtal és a 2006-ra elkészülő, alkalomadtán import nyersanyag feldolgozására is alkalmas saját húsüzemmel, a 2008-ra várható zöldség-feldolgozóval a CBA a műszaki feltételekben felzárkózik a multikhoz. Az új beruházásokkal versenyképesebb árakat tud majd kínálni a vevőinek, hiszen a közvetítőket – a nagykereskedőket, az egyes élelmiszer-feldolgozókat – kihagyhatja a beszerzési láncolatból. A nagy ívű tervekhez további milliárdok kellenek majd, ami a most átadott nagyberuházás után már meghaladhatja a CBA erejét, így tőkeemelések is szükségessé válhatnak.

A CBA fejlődésének főbb állomásai 1992. Megalakulás. 1995. Egy 2 ezer négyzetméteres raktár megvásárlása Budapesten, a Gyöngysor utcában. 1996. A beszerzési társulásból kereskedelmi láncot alakítanak ki. 1998. Egy 18 ezer négyzetméteres raktár és a hozzá tartozó különálló irodaház megvásárlása Budapesten, a Nándorfejérvári úton. A Gyöngysor utcai raktár értékesítése. Vidéki regionális központok felállítása, kiskereskedők beintegrálása a CBA-hálózatba, országos lefedettség elérése. 1999. Profi menedzserek alkalmazása. 2000. Kapcsolatfelvétel a német Edeka kereskedelmi szövetséggel. 2001. Az első külföldi franchise partner Horvátországban. 2001. Megkezdődik az arculat megújítása. 2002. Megjelenés Romániában, és tárgyalások megkezdése további országokban. 2005. Logisztikai központ átadása Alsónémediben. tervek Jövőre egy húsüzem, 2008-ban pedig egy zöldségfeldolgozó átadása.

Szakértők szerint eddig is a tőkehiány motiválta, hogy a CBA az olcsó, franchise formában történő terjeszkedést választotta. Ez a mód egyébként is jól illett a lánchoz, amelybe amúgy is igen különböző üzlethelyiségeket vittek be. A társaság 1992-ben, az egységességre nem törekvő akkori Közért vállalatok privatizációja során megszerzett üzletekből állt össze. Az ezek kivásárlására szerveződött CBA Kft.-t hét tag – közöttük a máig a vállalkozás szellemi vezetőinek számító Baldauf László, Breier László és Krupp József – alapította. Az üzletek a tagok, illetve vállalkozásaik tulajdonába kerültek. A beszerzési társasággá, kiskereskedelmi lánccá fejlődött CBA Kereskedelmi Kft.-nek azóta sincs üzlete, csak a központi telephely a sajátja, ahonnét a hálózatot irányítja.

„Az 50 négyzetméteres garázsboltokból és a több ezer négyzetméteres áruházakból nehéz lenne egységes arculatú, választékú, a nyugat-európai láncokhoz hasonló hálózatot kialakítani” – ismeri el Neubauer Katalin kereskedelmi igazgató, a CBA négy éve indított arculatváltási programjának kidolgozója. Ez a hátrány azonban egyben előny is, hiszen a tulajdonosoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a növekedési versenyben a nemzetközi láncok célkeresztjébe kerülnek.

A láncra fűzött üzletek, áruházak autonómiája igen erős a CBA-nál. Kezdetben, az „eredeti tőkefelhalmozás” idején, még meglehetősen nagy volt a különbség a CBA-hoz tartozó vállalkozók üzletpolitikájában, árképzésében, sőt számviteli fegyelmében is. Azóta kisebbek lettek az eltérések, de nem tűntek el. Ezt jól mutatja, hogy csak az üzletek 15 százalékában, egyik-másik nagyobb CBA-áruházban találunk modern vonalkódos leolvasó rendszert.

A kis üzletekben egyenként ütik be a kasszagépekbe az árakat, azt a félelmet keltve a vevőben, hogy akár tévedhetnek is a kontójára… Házon belül azonban éppen ezt, a kisboltot és a nagyáruházat is ötvöző rugalmas szerkezetet tartják a magyar lánc multikat felülmúló értékének, a siker receptjének. (A rugalmasság érdekében például a választéknak mindössze 40 százaléka azonos, a többiről a helyi igények alapján a boltvezető, illetve a tulajdonos dönt.)

A lánchoz az évek során a különböző jellegű, nagyságú üzletekkel, raktárakkal csatlakozó tulajdonosok érdekei olykor eltérnek egymástól. Ez vezetett például az ezredfordulón a Reál kiszakadásához, amikor a nagykereskedők nem tudták terveiket összeegyezetni a kisboltosokkal. Akkor a szellemi irányítók úgy döntöttek, hogy a CBA marad a kiskereskedelemnél, a nagykereskedelmi vállalkozások pedig távoztak (ilyenek tették ki a Reál meghatározó részét is). Néhány hónapja azonban a CBA-nak sikerült visszavásárolnia a Reál Élelmiszertől a Szeged környéki Hansa Kontakt kiskereskedelmi láncot. Ezt győzelemként ünnepelték a társaság központjában, hiszen a 2000-ben a CBA-ból kivált kereskedőkből verbuválódott Reál élelmiszerlánc sokáig „ősellenségnek” számított házon belül. „A CBA valószínűleg még az idén szőröstől-bőröstül bekebelezi a Reált” – előlegezi meg a koncentráció következő állomását Schneider Ágnes, a Vállalkozók Országos Szövetsége kereskedelmi tagozatának vezetője, amúgy a Reál korábbi vezérigazgatója. Neubauer Katalin azonban cáfolja, hogy megbeszélések folynának a Reál egyes tagjaival. Az pedig hétpecsétes titok, hogy éppen kivel tárgyal lehetséges fúzióról a CBA tulajdonosi köre. Nem kétséges azonban, hogy a Hansa Kontakt és a Tempo után más kisebb láncok beolvasztása is szóba jöhet.

CBA-üzlet. Saját húsüzemet is terveznek.

KÜLFÖLDI TERJESZKEDÉS.

A heterogenitás tehát a tulajdonosok idegeit nem, legfeljebb a CBA-t 1999-től irányító profi alkalmazott menedzserek idegeit borzolta, amikor a stratégiát, az arculatot és az egységes franchise-könyvet megfogalmazták. A változatos felépítés segítette a külföldi terjeszkedést is: az amúgy sem egységes hálózatba könnyebb volt beilleszteni azokat a külföldi üzleteket, amelyek hajlandóak voltak belépni a franchise rendszerbe. Horvátország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Litvánia, Románia, Bulgária, Szerbia és Montenegró után Ukrajna is belekerült a körbe; az offenzívát az idén Csehországban és Olaszországban folytatják. „A franchise bevált” – szögezi le a határon túli növekedésért felelős igazgató, Dienes Zoltán. Az integráció egyre erősebb, a CBA már megkezdte egyes saját márkás termékeinek szállítását is több külföldi partnerhálózatába.

ÉLBOLYBAN. A piaci ranglistán 2003 óta elegáns helyen áll a CBA. Akkor 405 milliárd forint összes forgalommal – a legnagyobb Metspától (a Metro, a Spar, a Praktiker beszerzési szövetségétől) mindössze 4 milliárddal lemaradva – a második volt az ACNielsen-Mai Piac kereskedelmi TOP 15 listáján. A nem végleges cégadatok alapján a CBA-lánchoz tartozó 52 tagvállalkozás és az integrált üzletek adataival együtt tavaly több mint 10 százalékkal, mintegy 495 milliárd forintra emelkedett az összes forgalom. (Önmagában a CBA Kft. éves forgalma 2003-ban „mindössze” 16 milliárd forint volt, ám Neubauer Katalin szerint nincs ellentmondás, mert a társaság csak a hozzá tartozó központi kereskedelmi raktár saját forgalmát szerepelteti a mérlegben.) A tavalyi növekedés után az idén akár a bűvös 500 milliárdot is átlépi az árbevétel. A szakemberek szerint a CBA forgalma elérte már a kritikus tömeget, s ideje lenne részvénytársasággá alakulnia, amelyben a nem tulajdonos CBA-tagok is részesedést szerezhetnének. A tőzsdei bevezetés ráadásul a banki hiteleknél jobb fejlesztési forrásokkal kecsegtetne. Ez az ötlet már a tulajdonosok fejében is megfordult: két éven belül tervezik a parkettre lépést.

Az egyik CBA-alapító Járt úton Évekkel ezelőtt a nagykereskedelmi tagok kiválásához vezetett, hogy a CBA ragaszkodott a kiskereskedelmi profilhoz. Az új logisztikai központ elkészültével változik-e a profil? – kérdeztük Baldauf Lászlótól, a CBA Kft. egyik alapítójától és résztulajdonosától. Baldauf László. Tőzsdei tervek. – Továbbra is szigorúan megmarad a lánc lakossági élelmiszer-kiskereskedelmi jellege. Nem kell változtatnunk. – De a vásárlói szokások átalakulnak. Szóval, mikor nyílik az első CBA hipermarket? – Már meg is nyílt évekkel ezelőtt az Üllői úton a CBA Remiz 6,5 ezer négyzetméteres hipermarket, és további két, egyenként 5,0-5,0 ezer négyzetméteres CBA óriásáruház is épül, mint ahogyan több 2,5-3,0 ezer négyzetméteres szupermarketet is átadnak hamarosan a hálózatban. – Nem mond ez ellent annak, hogy a CBA-lánc szigorú programot indított az egységesítésére? A nagyok helyett kicsik, vagy a kicsik helyett a nagyok maradnak? – Valóban színes a paletta; a CBA Kereskedelmi Kft. ötven tulajdonosának mintegy ezer üzlete, a lánc mintegy 400 tagjának félezer boltja és az integrált több mint 1500 kis bolt mind-mind más. Az üzletpolitikán mégsem változtattunk, a kis, 50 négyzetméteres CBA üzlet ugyanúgy megtalálható ma is – és az lesz a jövőben is -, mint a sok ezer négyzetméteres nagyáruház. Talán annyi a változás, hogy a túl apró boltok tulajdonosainak azt javasoljuk: alakítsák át ezeket szaküzletekké, vagy „lépjenek” nagyobb üzletbe, ha már képtelenek a helyszűke miatt a választékot kulturáltan bemutatni. Az átalakulási folyamat elindult az egységes arculat megteremtésére, de ehhez azért idő kell. – A CBA hagyományosan önálló kereskedelmi vállalkozások közössége. Nem is tervezik közös tulajdonú áruházak, láncok felvásárlását? – Nem „tervezzük” láncok felvásárlását, de bármelyik pillanatban készek vagyunk rá, ha erre megfelelő piaci lehetőség kínálkozik, és eladót találunk. Üzleti titkokat nem szeretnék elárulni, de jelenleg is tárgyal a vezetőség ez ügyben. De csak a tárgyalás „központi”, a konkrét üzleteket nem a lánc, hanem a tagok maguk vásárolják meg ezután is. Nem lesz tehát ezután sem közös áruház. Csak az új logisztikai központ és a jövőre induló húsfeldolgozó, csomagoló, valamint a majd félkész termékeket előállító zöldségüzem lesz „közös” tulajdon. – A CBA kinőtte a kereteit. Esedékes az rt.-vé alakítása, a tőzsdére menetel, hogy friss forrásokhoz jusson a cég. Abszurd az ötlet? – Egyáltalán nem. Talán már elárulhatom a régóta dédelgetett tervünket: a CBA, a felsorolt nagyberuházások után, két éven belül részvénytársasággá alakul és a tőzsdére megy.