Talán a legkézenfekvőbb felhasználása a szélenergiának, ha hajók meghajtására alkalmazzák; a vitorlások gyakorlatilag üzemanyag nélkül képesek hatalmas távolságok legyőzésére. Német mérnökök ezért a szeleket kiaknázó technológia újjáélesztését és továbbfejlesztését tűzték ki célul: az évezredes megoldással pedig nemcsak a hobbicélokra élnének, hanem több tízezer tonnás teherhajók mozgatásánál is.
Bár üzemanyagot nem igényelnek, a vitorlás hajók fenntartása egyáltalán nem olcsó. A vásznak és a kötelek sérülékenyek, drágák, és – különösen nagy vitorlások esetében – a személyzet is sokba kerül. A SkySails nevű hamburgi vállalkozás fejlesztői ezért nem a hagyományos vitorlákban gondolnak. Szerintük a megszokott árbocok szintjében elérhető szelek kiszámíthatatlanak, ezért a magasabban fúvó szelekre koncentrálnak, amelyeket óriási ernyővel fognának be. Ezt száz és ötszáz méterre engednék fel a levegőbe egy speciális kábelen, amely olyan erős, hogy akár tankerek vontatására is alkalmas. A fejlesztők becslései szerint egy megfelelő méretű, 2-5 ezer négyzetméteres ernyővel átlagos, az Atlanti-óceánon uralkodó szélviszonyok mellett az üzemanyagköltség akár fele is megtakarítható. A hatékonyság pedig az időjárás-előrejelzéshez igazított útvonaltervezéssel tovább növelhető. Ráadásul a felhasznált dízelolaj mennyiségének csökkentésével kevesebb káros anyag jut a levegőbe: a becslések szerint az európai kén-dioxid-szennyezés csaknem háromnegyede származik a teherhajók üzemeltetéséből.
A német fejlesztők úgy vélik, az óriásernyőt elsősorban olyan hajókon érdemes bevetni, ahol a szállítás sebességének nincs nagy jelentősége, például a gabona, a fa, illetve a bauxit fuvarozására. E termékek szállítása egyébként a tengeri teherhajó-forgalom 20 százalékát adja, így a szupervitorla elvben óriási piacra számíthat.
