Gazdaság

Kikiáltás és vásár

A Hungexpo egyik pályázója megtartaná, a másik Ferihegyre költöztetné a kiállítási területet, de szakértők szerint lehet, hogy egy harmadik helyszín lenne az ideális.


Kikiáltás és vásár 1
A Hungexpo 1979-ben. Nem találják a helyét.

Főhet a feje ezekben a napokban Baranyi Imrének, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nél a Hungexpo Rt. magánosításáért felelős igazgatósági tagnak. A korábbi számos sikertelen pályázat után – a legutóbbi tavaly zárult kudarccal – most sikeresnek ígérkezik az eladás, de ezúttal sem mentes a politikai ízű és botrányszagú történetektől (lásd külön írásunkat). A jó szakember hírében álló Baranyi választása éppen a sejthető politikai felhangok miatt nem könnyű.

A pályázaton a 77,01 százalékos állami csomag megvételéért lapzártánkig két befektetőcsoport maradt állva: a francia GL Events vezette konzorcium, amelyben – kivitelezői megbízásokra számítva – részt vesz a magyar tulajdonú, Demján Sándor nevéhez köthető TriGránit Rt. is, a West End Rt.-vel együtt.



Kikiáltás és vásár 2

A másik szerveződést a magyar tulajdonú Carion Holding vezeti; mögötte szakmai partnerként a Mágnáskert Éttermet tulajdonló Vas Györgyhöz köthető V.H.V. Vendéglátóipari Kft., valamint az Árkád üzletközpontot építő német ECE csoport és a Hungexpo MRP szervezete (amelyben a vezetés része meghatározó) áll. Az ÁPV Rt. az elbírálás előre meghirdetett szempontjai szerint – az ajánlott árat 70 százalékos, a szakmai szempontokat 30 százalékos súllyal figyelembe véve – a harmadik pályázót, a Wallis által vezetett konzorciumot már nem hívta meg a második fordulóba.

A végső döntés legkorábban az ÁPV Rt. március 10-én esedékes igazgatósági ülésén születhet meg. Azért sem lehet majd könnyű a döntés, mert értesüléseink szerint mindkét pályázó hasonló nagyságrendű, a hírek szerint 6 és 8 milliárd forint közötti vételárat kínált fel a csomagért. Úgy tudjuk, az első körben 5-5 milliárdos ajánlattal fej-fej mellett haladt a két csoport.






A versengő konzorciumok vezető cégei


CARION. A társaság a csoportos vásárlói rendszerek szervezésével kezdte pályafutását 1994 tavaszán. Az ismertebb Poligrupo és Promo-Indra cégekhez hasonlóan a Cariont is hírbe hozta néhány elégedetlen ügyfele. A vásárlói klubokat szabályozó rendelet és a lakáshitelek tömegessé válása azután háttérbe szorította a problémás ügyeket. Hat évvel ezelőtt a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Carion magába olvasztotta a nehéz helyzetbe került Poligrupót. A jegyezett tőke 100 millió forint, a saját tőke meghaladja az 1,1 milliárd forintot. Honlapja szerint a cégcsoportnak 28 ezernél több ügyfele van, 2004 tavaszán pedig 312,8 millió eurós (több mint 75 milliárd forintos) szerződéses állománnyal bírt. Az egy évtizede megkezdett régiós terjeszkedés nyomán Szlovákiában, Romániában, Csehországban, Lengyelországban is van leányvállalata. Az ingatlanpiacon 2000 óta a Carion Consulting nevű céggel van jelen a csoport, amelynek cégeit tavaly májusban a 600 milliós jegyzett tőkével alakult Carion Holding Vagyonkezelő Rt. alá rendezték, kialakítva ezzel a mai struktúrát.


GL EVENTS. Az 1978-ban alapított francia (brignais-i székhelyű) kiállításszervező cég a nemzetközi porondon az ezredforduló óta van jelen, s szakmai hírnevét a francia és a koreai futball vb-hez, illetve az utóbbi két olimpiához kapcsolódó szakmai kiállításokkal alapozta meg. A csoport árbevétele a 2003-as 340 millió euróról tavaly 355,5 millió euróra nőtt. A saját tőke 120 millió eurót tesz ki, míg a tavalyelőtti üzemi nyereség 23,8 millió euró volt. Franciaország mellett az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Portugáliában, Svájcban, Görögországban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Hongkong-ban, Malaysiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Spanyolor-szágban és Olaszországban vannak kiállítási érdekeltségei. Összesen 2085 főt alkalmaz.

KONCEPCIÓK. A francia GL Events – mint Olivier Ginon, a csoport elnöke elmondta – a legmodernebb, európai színvonalú komplex konferencia- és kiállítási központtá fejlesztené a kőbányai vásárvárost, többmilliárd forintos beruházással. Az elnök a le nem zárult pályázat részleteiről nem nyilatkozhat, de információink szerint a GL Events legalább 5 milliárdos, de akár 10 milliárdos fejlesztést vállalt. A csoportnak Európa-szerte 13 helyszínen vannak hatalmas kiállítási érdekeltségei, s 2004-es bevétele 355,5 millió euró (86 milliárd forint) volt. Olivier Ginon szerint a budapesti helyszín kitűnően beilleszthető a francia cégcsoport Párizs, Barcelona, Padova által fémjelzett portfóliójába. Szándékainak komolyságát jelzi, hogy már a tavalyi pályázaton is részt vett, s bár hoppon maradt, az elnök ismét Budapestre érkezett, s több fordulón át tartotta ajánlatát.

A talpon maradt ellenlábas, a Carion vezette konzorcium elképzeléseiben is van ráció. Mint Szani János, a csoport vezérigazgatója a Figyelőnek elmondta: néhány éven belül a Ferihegyi repülőtér mellett kiállítási és konferenciaközpontot építenének, ám a jelenlegi helyszín további hasznosításáról még nem döntöttek. Az új, „zöldmezős” kiállítási és konferenciaközpont beruházásra a Budapest Airport által megvalósítandó cargo bázis melletti 30 hektáros területen vállalkoznának – erősítette meg Szani. (A cargo bázis ügyéről lásd külön írásunkat.) Ez a létesítmény is többfunkciós lenne, azaz nem csak szakkiállításokat és más nagyobb bemutatókat, hanem nagyszabású konferenciákat is lehetne rendezni benne. Szani a vállalt beruházás nagyságrendjét egyelőre nem árulta el, de értesüléseink szerint legalább 8 milliárd forintos pótlólagos befektetésről van szó. A koncepció tehát az avíttas helyszínt a repülőtérhez közel eső létesítménnyel váltaná fel, ahogyan ez több nyugat-európai nagyvárosban már megvalósult.

A szakértők azonban korántsem egységesek a tekintetben, hogy a reptér mellé kell-e kiköltöztetni az évtizedek óta bevált helyszínen működő vásárvárost. Sokan – köztük a GL Events elnöke is – azzal érvelnek, hogy ezek a modellek nem váltak be, a konferenciavendégek nem érzik jól magukat a „puszta közepén”, és szívesen megnéznék a vendéglátó várost is. Való igaz persze, hogy ma nagyobb rendezvények esetén már-már katasztrofális a kőbányai helyszínre eljutni. Ám még mindig szívesebben megy ki a közönség Kőbányára, mint a reptér mellé, s nagyszabású kiállítások is elférnek ott.

Hóka Péter, a Chemol Travel ügyvezetője szerint azonban a konferenciaközpontnak a Duna-parti úgynevezett expo-telek lenne a legalkalmasabb: a több ezer vendéget ugyanis egy-egy grandiózus konferencia esetén el is kellene szállásolni, így a helyszínnek lehetőleg közel kellene esnie a város – ugyancsak kapacitásbővítésre szoruló – 4-5 csillagos szállodáihoz. Kőbánya ezektől messze van, a lágymányosi helyszín viszont könnyen megközelíthető tucatnyi 4-5 csillagos szállodából. „Az ipari terület jellegű Kőbányára ilyen sok hotelt nem is lenne rentábilis építeni, nem is beszélve a ferihegyi lehetőségekről” – érvel Hóka.


Kikiáltás és vásár 11

Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) elnöke kérdésünkre nem foglalt állást a Hungexpo privatizálásáról. Simonyi Norbert, a Magyar Turizmus Rt.-n belül működő piac- és termékelemzési iroda munkatársa sem fejtette ki, hogy Budapest a két egymásnak feszülő koncepció közül melyikkel járna jobban. Simonyi annyit azonban elárult, hogy egy konferenciaváros akkor van sikerre ítélve, ha a szállás és a helyszín egy helyen vagy egymás közelében van, a tömegközlekedés fejlett, illetve, ha a város rendelkezik nemzetközi repülőtérrel.

Egyik koncepcióval sem szimpatizál Köves Tamás, a Meeting Budapest nevű, konferenciaszervező cég ügyvezető igazgatója. „Előfordulhat az is, hogy egy angol, német rendezvényszervező úgy teszi rá a piacra a kezét, hogy mi oda sem férhetünk hozzá” – mondja. Ő a Duna-parton, a Nemzeti Színház mögött látná szívesen a kongresszusi területet, illetve a Váci úti Duna Plaza mellett. Szerinte nem szabad 4 ezer fősnél kisebb épületet felhúzni, 6 ezresnél nagyobbat pedig nem érdemes. Az e létszám fölötti konferenciák ugyanis csak kis szeletét képezik a konferenciaturizmusnak.






Sikerrel spekuláltak?


Politikai üggyé fajult a Ferihegy 2-es terminálhoz közel, a repülőtér Ecser felőli oldalán megvalósítandó légiáru-elosztó központ ügye. A Budapest Airport (BA) Rt. által két éve tervezett cargo bázis beruházásához ugyanis furcsa körülmények közt, feltűnően magas áron, összesen 4,7 milliárd forintért vásárolt területet az állami tulajdonban lévő BA Rt. Szíjjártó Péter, a Fidesz képviselője független vizsgálatot kért az ügyben a miniszterelnöktől.


A terület eladója a Carion csoport érdekeltségi körébe tartozó Airport Cargo Center Kft., amelynek tulajdonosai – ingatlanos szakértők szerint – legfeljebb 2-4 ezer forintos négyzetméteráron juthattak pár éve a területhez. A fenti vételárból visszaszámolva most 23,5 ezer forintos négyzetméterenkénti áron adják el a szántóként vett, s meglehetősen gyorsan átminősíttetett területet a BA Rt.-nek. Igaz, az árban a közművesítés költségei is szerepelnek, de két év alatt így is minimum 4-5-szörös nyereséget érhet el a Carion. Ez önmagában nem lenne probléma, de az államnak eladott terület, még infrastruktúrával együtt is eléggé magasan van árazva.


A feltűnően magas ár Draskovics Tibor pénzügyminiszternek is szemet szúrhatott, hiszen a hírek szerint ő utasította a BA Rt. vezetőit: ne írják alá a szerződést. A cég közleménye szakértői értékbecslésre hivatkozik az árral kapcsolatban, és az ÁPV Rt. igazgatósága által jóváhagyott, jogszerű döntésként aposztrofálja az időközben már aláírt szerződést. A közlemény szerint a BA Rt. „maga indítványozza a legmagasabb szintű vizsgálatot”. A legfontosabb kérdés azonban az, miért nem maga a BA Rt. vagy egy általa alapított cég vásárolta meg annak idején kedvezőbb áron a területet, hiszen a cargo bázis kialakítása már évek óta szerepel a tervekben. Figyelemre méltó az is, hogy a BA Rt.-nél sem számolhattak ekkora ingatlanárral: korábban 5-7 milliárd forintra tervezték a beruházási összeget, s ma már 13 milliárdot emlegetnek.

DICSTELEN MÚLT. Budapestnek eddig csupán egy kiemelkedő létszámú eseménye akadt, a 2002-es, 10,5 ezer főt regisztráló Diabétesz Világkonferencia, amelynek közönségét különböző bűvésztrükkökkel csupán a Hungexpo tudta befogadni. A Nemzetközi Konferenciák Szövetsége (ICCA) 2003-as adatai szerint egy, a konferencián részt vevők száma szerinti bontásban Budapest az 56. a városok sorában, az országok között hazánk – Zimbabwe után – a 40. helyen áll jelenleg a világranglistán. A konferenciák száma szerint azonban már sokkal jobban állunk, e nézetben Budapest az előkelő 9. hellyel dicsekedhet (lásd külön).

„Ezer fő fölött gyakorlatilag nem lehet számolni konferenciahelyszínként sem az országgal, sem a fővárossal” – állítja Köves Tamás. Ötszáz főig ugyan bármilyen igény kielégíthető, ezer főig ez már korlátosan igaz, a felett pedig egyedül az 1700 fős Budapesti Kongresszusi Központ alkalmas, amely éppen felújítás alatt áll. Tovább nehezíti a helyzetünket e téren, hogy 2003/2004-re óriási lett a verseny a piacon, ráadásul egyre több egzotikus helyszín kerül be a lehetségesek közé. Népszerű úti cél újabban Kenya, Uruguay, Jamaika, Dél-Afrika. Ez azért hátráltatja (Európa egészével egyetemben) Magyarország „érvényesülését”, mert az éves konferenciákat rotációszerűen mindig más-más földrészen rendezik meg. Így Európára a korábban be nem csatlakozott földrészek felsorakozásával már eleve csupán 5 évente kerülhet sor. Rossz hír az is, hogy rövidülnek a konferenciák, ráadásul azokat az erős euró miatt a szervezők előszeretettel viszik más földrészre. Öröm az ürömben, hogy nő az efféle rendezvényeket tartó szervezetek száma – jelenleg több mint 58 ezer van belőlük világszerte -, ennek oka pedig, hogy szakosodás tapasztalható egy-egy tudományterületen belül.

„Korántsem látom tragikusnak a helyzetünket” – mondta Somogyi Zoltán. Az MTH elnöke szerint az adottságainkhoz képest nem rossz eredmény Budapest 9. helye a konferenciavárosok ranglistáján. Somogyi azt mondja, mindenképp érdemes lenne pozícióerősítésen fáradozni, ugyanis az iparágon belül a konferenciaturizmus a legjövedelmezőbb ágazat. Noha a hazai turizmus egészének önmagában csak 12 százalékát adja, az üzleti turizmussal egy kalap alá véve már 32 százalékát teszi ki. Egy konferenciavendég egy átlagturistához képest négyszer-ötször annyit költ, ráadásul ezek a vendégek a főszezonon kívül érkeznek. A pozícióerősítés részeként Somogyi március elején a kormány elé terjeszt egy legalább 5 ezer fős konferenciaközpont építésére irányuló javaslatot. Ez részben állami támogatásból valósulna meg, másfelől az állam nyílt verseny keretén belül pályázatot írna ki a megépítéshez. „Ebben és a gyógyturizmusban látok olyan potenciált, amelyek fejlesztése meghatározó karaktert adhatna a hazai turizmusnak” – mondja a turisztikai hivatal vezetője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik