Moore-nak a számítástechnika fejlődéséről szóló „törvénye” szerint a processzorok kapacitása 18 hónaponként megduplázódik. A tényleges fejlődés eddig valóban lépést tartott a jóslattal, egyesek mégis megkongatták a vészharangot. A miniatürizálás – legalábbis a jelenlegi formájában – nem folytatható örökké: a csip lelkét adó tranzisztorok ugyanis a nanométernyi tartományban már nem működtek. A problémára azonban megoldást talált a HP kutatóinak csoportja. A „keresztléces retesz” nevet viselő találmány ugyanis nem a vagyonvédelemről, hanem a nanoméretű logikai áramkörökről szól. Ez a molekuláris, néhány atom szélességű konstrukció ugyanis – az eddigi eredmények alapján – a jövőben helyettesítheti a tranzisztorokat. A tudósok szerint a tranzisztorpótlék könnyen megépíthető és nem drága. Elterjedésével pedig még akár 50 évig folytatódhat töretlenül a fejlődés a Moore felvázolta tempóban.
Az Intel kutatói pedig a szíliciummal kapcsolatban jutottak olyan eredményre, ami az adatátvitelt forradalmasíthatja – először sikerült ugyanis ezen anyag segítségével lézerfényt létrehozni és felerősíteni. Ez az eljárás olcsóbb lehet az eddig használt, optikai szálakon alapuló megoldásnál, mivel azokhoz a lézerfényt költséges anyagok felhasználásával generálták. Az áttörés, amelynek segítségével az optikai kábeleket jóval szorosabban integrálhatnák az adatokat feldolgozó csipekkel, a tudósok szerint még ebben az évtizedben megjelenik a termékekben.
