Nem kell felelősségre vonástól tartania Tero Nauminak, ha rajtakapják, hogy munkaidejében tévézik. A Nokia mobiltévé-technológiai részlegének termékmenedzsere hivatalból néz hírműsorokat és szappanoperákat speciális, három hüvelykes kijelzővel ellátott – a mobilszolgáltatók nyújtotta támogatás nélkül 650 dollárba kerülő – Nokia 7710-es készülékén. Az új technológia révén a mobiltelefonokkal a jövő évtől kezdődően tucatnyi digitális tévécsatorna adását lehet majd fogni. Naumi olykor egész napját Helsinkitől távol tölti, hogy ellenőrizze, milyen az adás a nehezen elérhető helyeken. Első hallásra ez afféle kellemes időtöltésnek tűnhet, valójában halálosan komoly munka. A Nokia ugyanis arra számít, hogy a mobiltévé az évtized végére sokmilliárd dolláros üzletté bővül.
MÉHKAS. A digitális televíziózás csak az egyik terület, ahol a világ legnagyobb mobilgyártója lendületet kíván adni a növekedésnek. Vancouverhez közeli laboratóriumában a Nokia programozói olyan videojátékokat fejlesztenek az N-Gage mobil konzolhoz, amelyek révén több ezer ember mérkőzhet egymással az éteren keresztül. Tamperében és Bostonban dolgozó mérnökei új e-mail olvasókat és biztonsági szoftvereket írnak a vállalati ügyfeleknek szánt, telefonként és szervezőként működő Communicatorhoz. Gyárai pedig Németországtól Kínáig ontják a harmadik generációs mobilszolgáltatás igénybevételére alkalmas kamerás telefonokat. „A Nokia ma a kísérletek méhkasa” – fogalmaz John Jackson, a Yankee Group piackutató cég bostoni elemzője.
A finn óriásnak nem is nagyon van más választása, mint hogy új vizekre evezzen. Bár tavaly az előző évinél 16 százalékkal több, 208 millió készüléket adott el, az erős verseny és az áresés miatt telefonüzletágának árbevétele 3 százalékkal, 30 milliárd dollárra csökkent. Az év első felében a gyenge termékkínálat és a szolgáltatókkal való kapcsolat megromlása miatt elvesztette 35 százalékos világpiaci részesedésének közel ötödét, részvényárfolyama pedig augusztusban tizenkét havi mélypontra, 11,03 dollárra zuhant a New York-i tőzsdén, 52 százalékkal maradva el a márciusi csúcstól.
Megállítandó a visszaesést, Jorma Ollila vezérigazgató elrendelte, hogy gyorsítsák fel az új készülékek piacra dobását, különösen a népszerű összecsukható (flipes) modellekét, amelyek addig hiányoztak a cég palettájáról. A Nokia egyúttal udvarolni kezdett a szolgáltatóknak is, felajánlva, hogy korábban nem látott mértékben a kívánt specifikációkhoz szabja gyártmányait. A piaci részesedés növelése érdekében figyelemre méltóan – egyes esetekben 25 százalékkal – olcsóbbá tette termékeit, miáltal az év végére sikerült is majdnem teljesen visszaszereznie az elveszített részesedést, igaz, ennek az volt az ára, hogy üzemi nyeresége 15 százalékkal, 5,6 milliárd dollárra romlott. Negyedik negyedévi árbevétele és nyeresége azonban meghaladta a Wall Street-i várakozást, így az árfolyama 2004 végén csak 7 százalékkal volt alacsonyabb az év elejinél.
A Nokia tehát kimászott a gödörből, ám így is szembe kell még néznie egy alapvető problémával: a növekedés hiányával. Árbevétele 2000 óta átlagosan évi 1 százalékkal csökkent – tavaly 38 milliárd dollárt tett ki -, nettó nyeresége pedig összesen 18,6 százalékkal zsugorodott ugyanebben az időszakban. Ehhez képest a rivális Samsung Electronics az elmúlt öt évben mobilüzletágának forgalmát és profitját egyaránt megháromszorozta.
K+F MILLIÁRDOK. Tavaly a Nokiánál 4,8 milliárd dollárt fordítottak K+F-re, ennek 60 százalékát szoftverekre. Az összeg az árbevétel 12,8 százalékának felel meg, ami 3 százalékponttal magasabb a Motorola megfelelő mutatójánál, és kétszerese a Sonyénak. „A Nokia csak az innovációval képes jelenlegi pozíciójának megtartására és növekedésre” – mondja Declan Lonergan, a Yankee Group londoni elemzője.
Az innováció felfuttatása azonban komoly kockázatokkal jár. A Nokia részben ismeretlen piacokra lép be, ahol olyan vetélytársakkal kell küzdenie, mint a Microsoft és az Apple, a Samsung és a Sony. A Communicator például messze nem vált olyan népszerűvé, mint a Palm és a PocketPC személyi digitális asszisztensek, habár a legújabb modelleknek az előzőeknél kedvezőbb a fogadtatása. Kifejezetten csalódást okozott az N-Gage játékkonzol, amelyből a tervezettnél sokkal kevesebbet adtak el, eddig mindössze 1,3 millió darabot.
Elkötelezett titkolózó
Sejthető, hogy a Nokia Komárom Kft. 2005-ben a három legnagyobb magyarországi exportőr közé tartozik majd, sőt, még az is elképzelhető, hogy az első helyre rukkol előre ebben a rangsorban. Biztosat azonban valószínűleg jövő ilyenkor sem tud majd hivatalosan senki, a finn cégóriás ugyanis az üzleti titok jótékony leple alatt tartja meghatározó számait. Így legföljebb becsülni lehet a méretét – amellyel vélhetően csupán az Audi és a Flextronics magyarországi leányvállalatainak 800-1000 milliárd forint között várható teljesítménye vethető össze.
Nokia üzem Komáromban. Megütötték a főnyereményt. Komárom 1998-ban ütötte meg a főnyereményt, amikor sikerült ipari parkjába csábítania az új gyártóüzemének éppen helyszínt kereső társaságot. (Ma világszerte összesen kilenc ilyen Nokia-egység termel). Miután a finn társaságot hamarosan több beszállítója is követte, az ipari park a térség egyik meghatározó foglalkoztatója lett: a tervek szerint a Komáromban működő cégek 2006 végére összesen mintegy 10 ezer – részben Szlovákiából ingázó – alkalmazottnak adnak munkát. Közülük körülbelül minden harmadik a Nokia nemrég 50 millió eurós befektetéssel bővített, összesen 50 ezer négyzetméter alapterületű csarnokaiban áll majd a mobiltelefonokat ontó futószalagok mellett. A készülékek az Európai Unió országaiba vándorolnak, az üzem kapacitásának megduplázása is az uniós piaci kereslet erősödésének köszönhető.
A finnek a gyártáson kívül is „vastagon” érdekeltek a magyar távközlésben, hiszen már 1993-tól a Pannon GSM fő hálózati berendezés szállítójának, 1999-től kezdve pedig a Vodafone hasonlóan fontos partnerének számítanak. A jövő szempontjából azonban talán még fontosabb lépés volt az egyik kutatás-fejlesztési központ 1998-as Budapestre telepítése. Ez hosszabb távú befektetés, amelynek telepítése során elsősorban nem a munkaerő költségét, hanem annak minőségét veszik figyelembe.
TORONTÁLI ZOLTÁN
Elemzők arra számítanak, hogy a fejlett piacok telítettsége miatt a készülékeladások az elkövetkező években csak egy- számjegyű mértékben nőnek – jövőre 750 millió telefon találhat gazdára -, az árbevétel pedig szinte stagnálni fog az árcsökkenés következtében. A Nokia egyik válasza erre az, hogy erőteljesen nyomul a feltörekvő piacokon – így Kínában, Indiában, Brazíliában és Oroszországban -, ahol nagy tömegben csak olcsóbb telefonokat lehet ugyan eladni, viszont a növekedés sokkal gyorsabb, mint Európában és Észak-Amerikában. A Nokia célja Jari Honko, a finn eQBank brókercég elemzője szerint az, hogy kihasználja a nagyságából fakadó beszerzési és gyártási előnyét. „Olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben a riválisok nem tudnak lépést tartani velük árakban” – véli Honko.
ELLENSÚLY. A skála másik végén állnak a potenciálisan magas nyereségrátájú tevékenységek. A multimédiás divízió tavaly 46 százalékkal 4,7 milliárd dollárra fokozta árbevételét, és 232 millió dollár üzemi nyereséget termelt. Az Enterprise Solution nevű részleg, amely egyebek közt az ezer dolláros Communicatort gyártja, 57 százalékkal, egymilliárd dollár fölé növelte forgalmát, de még veszteséges volt, és valószínűleg az lesz az idén is. A Credit Suisse First Boston mindazonáltal arra számít, hogy az új üzletágak révén az idén 2,6 milliárd dollárral nő a társaság árbevétele, ami bőven kárpótolja majd a hagyományos telefonok értékesítéséből befolyó összeg várható 1,7 milliárd dolláros csökkenéséért. „Tökéletesen meg vagyok győződve az átszervezés helyességéről” – mondja minderről Ollila.
A terv következő lépése az, hogy a telefonok gyártásában a hangsúly a hardver felől eltolódjék a szoftver felé. A hardver terén a Nokia már bevezette a modulokra épülő gyártást, amellyel könnyen megfelelhet az eltérő szolgáltatói igényeknek, s most a szoftverkínálatban akar hasonló rugalmasságot megteremteni. Az alapot ehhez a Symbian konzorcium jelenti, amelyet a Nokia hat másik mobiltelefon-gyártóval közösen hozott létre. A Symbian „smartphone” szoftvere éppolyan szofisztikált, mint a Windows vagy a Linux, de miután eleve a mobil eszközökhöz fejlesztették ki, már 82 százalékos részesedése van az okos telefonok piacán, főként a Nokia által eddig eladott 15 millió Symbian-alapú készülék révén. A Nokia emellett megalkotta a Series-60 felhasználói interface-t is, amelyet licencbe ad más gyártóknak.
A nem is oly rég még készülékei unalmassága miatt kritizált Nokia azt ígéri, hogy 2005 végére már telefonjainak a fele készül alternatív – flipes, csúsztatható vagy forgatható fedelű – kivitelben. Három éven belül pedig a modellek háromnegyede smartphone, azaz okos telefon lesz, fejlett szoftverrel és számítógépes funkciókkal. Gyorsaság, rugalmasság, innovativitás: ez az új Nokia. A sikerhez már csak az kell, hogy a fogyasztók vevők legyenek az újításokra.
