Gazdaság

Lesz kamatcsökkentés?

A forint körüli politikai huzavona ellenére kedvező jelzések érkeztek a hazai fizetőeszközről.

Európa-szerte a pénzintézetek, elemző cégek szakértői bíznak abban, hogy Magyarország tartani tudja az euró bevezetésének 2010-re ígért időpontját – derül ki a londoni Reuters nemzetközi körkérdéséből. Ami azt is jelentené, hogy – a vélemények szerint – a magyar költségvetés 2008-ban képes lesz teljesíteni a 3 százalékot meg nem haladó államháztartási hiányra vonatkozó feltételt. A felmérésen kialakult konszenzus szerint 256 forint/euró az úgynevezett fenntartható árfolyamszint, amely körül az euró „előszobájaként” két évig működő árfolyam-mechanizmusban a magyar pénz kurzusa ingadozhat.

A Reuters európai bankok, elemző intézetek

véleményét kérdezte arról, hogy az új uniós tagok mikor vezetik be a közös európai valutát:
2007. Észtország • Litvánia • Szlovénia
2008. Ciprus • Lettország • Málta
2009. Szlovákia
2010. Csehország • Lengyelország • Magyarország

Mostanság persze egy eurót inkább 245, sokszor 244 forint alatt számolnak el a bankközi piacon. Gyurcsány Ferenc parlamenti évadnyitó beszédében újólag leszögezte: a forint szerinte túlságosan erős. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának (mt) január 24-i üléséről a múlt héten közzétett jegyzőkönyv-kivonatban viszont ez olvasható: „… az árfolyammal kapcsolatos kormányzati kommunikáció a gazdaságpolitikai bizonytalanság fokozásával a kockázati prémiumelvárásokat növelte, ezzel is megnehezítve a kamatok mérséklődését.” Komolyabb figyelmeztetések is elhangzottak a grémiumon: például sajnálatosnak tartják, hogy a kormány a nemzetközi intézmények gazdaságpolitikai kritikáit nem a megfelelő súllyal kezeli, és a politikai ciklusból adódó gazdaságpolitikai lazítási hajlam az eddigi szerény mértékű kiigazítás eredményeit is semmissé teheti.

Az mt egyébként január végén már komolyan foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy – a korábbi hónapokban követett egyenletes mérséklés politikáját megszakítva – csak 25 bázisponttal csökkentse az alapkamatot. Bár végül egyhangúlag az 50 bázispontos, 9,50 százalékra történő vágást szavazták meg, jelezték, hogy erősíteni fogják az óvatosságot a kamatpolitikában (s vele, tegyük hozzá: az erős árfolyam tartására való törekvésben). „Szakaszhatár közelébe érkezik a kamatpolitika” – olvasható az mt jegyzőkönyvében.

Hétfőn először ülésezik a testület a jegybanktörvény módosítás után kinevezett négy új taggal. Nagyobb lehet a jelentősége a piaci mozgásoknak. Az mt legutóbbi ülése óta e hét elejéig határozott – éven belül 50 bázispont körüli, a 3-5 éves lejáratoknál 50-60, a 10-15 éves kötvényeknél 30 bázispont körüli – hozamcsökkenés következett be az állampapír-piacon. A külföldiek kötvényvásárlása ismét nőni kezdett. A befektetők most, óvatosság ide vagy oda, mégis csak kisebbnek látják a forintkockázatot, mint eddig. Lapzártakor úgy fest: lehet kamatot csökkenteni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik