 |
Síelés, vagy snowboardozás pályán kívüili szűzhóban – ez a freeride. Ma már egyre több cég, síoktató szervez ilyen túrákat, felelősséggel, a veszély tudatában. Nem kamikáze vállalkozásokról van szó, hanem jól felkészült sportembereknek szánt szórakozásról. Az ilyen jellegű túrák speciális felszerelést és jó kondíciót követelnek a résztvevőktől. Aki betartja a játékszabályokat és a vezetők utasításait, egy életre szóló élménnyel ajándékozza meg magát. Az igazi freeride pályákra általában helikopterrel lehet eljutni, de léteznek sílifttel megközelíthető terepek is. Vannak útvonalak, amelyeket a hosszú átcsúszások miatt csak síelők használhatnak, snowboardosok nem. A 4 ezer méteres tengerszint feletti magasságok miatt december közepétől májusig tart a szűzhó-sízésre alkalmas időszak.
Ahhoz, hogy a mélyhó szinte minden változatát megtapasztaljuk, nem kell a tengerentúlra utazni. Svájc és Olaszország egyaránt remek freeride célpontokat kínál. Az egyik klasszikusnak számító túra helyszíne a Monte Rosa gigászi masszívumának olaszországi oldala. Hazánkhoz a legközelebb Alsó-Ausztria két nagy hegye, a Schneeberg és a Rax nyújt viszonylag jó lehetőséget a mélyhó-sízéshez.
 |
A felhőtlen élvezethez persze fontos a megfelelő felszerelés. Nélkülözhetetlen eszköz például a lavinajelző készülék, amely a léccsatolás előtti eligazítástól a teljes befejezésig folyamatos jeladásra van kapcsolva, jelezve az illető pontos pozícióját a lokátor rendszeren. A hódeszkásoknak a nagyobb felületű, de stabil és jól kontrolálható freeride deszka mellett javasolt a freeride cipő használata, amely az átlagosnál erősebb tartást biztosít a nagy szintkülönbség miatt igen változatos terepen. Síelők is erős támasszal ellátott cipővel járnak a legjobban, ehhez hosszabb és szélesebb sífékkel ellátott kötés, és extra széles, nagy rádiuszú, lehetőleg elöl-hátul felhajlított csőrű léc párosul. Így aztán jöhet több méter mély porhó, tavaszias felület vagy jeges hókupacok tömege – ezek a lécek tankként nyomulnak előre.
 |
 |
|
|
GÖRÖGORSZÁG. Kevesen tudják, hogy Görögország 2000 méter fölé magasodó hegységeiben összesen 14 kiépített síközpont található, ahol decembertől áprilisig lehet síelni. A legrégibb síterep az ország északi részén fekvő Vermio hegységben lévő Seli (1500 méter), a legismertebbek pedig Kalavrita (1650-2340 méter) és a Parnasszosz (Parnasszus), amely 1600-2300 méteres magasságban, az ország középső részén, Athéntól 180 kilométerre északnyugatra található.
TÖRÖKORSZÁG. Az anatóliai-félsziget északi részén emelkedő Pontusz-hegység és a délen fekvő Toros-hegység 3900 métert meghaladó csúcsaira télen átlagosan 3 méter vastag hó hullik. A 130-150 napig tartó síszezon, valamint a nyugati tőkével korszerűsített felvonók és szállodák garantálják a zavartalan kikapcsolódást. A szezon decembertől április végéig tart. A lesikláson kívül sífutásra és helisízésre is lehetőség nyílik, s a mélyhó-sízés szerelmeseinek sem kell csalódniuk.
BOSZNIA-HERCEGOVINA. Ezen országon belül Jahorinára hívnánk fel a figyelmet, amely az 1984-es olimpia egyik helyszíne volt. Rendkívül modern síparadicsom, ülős felvonókkal (többségük duplaüléses) és hat húzólifttel, amelyek óránként akár 10 ezer téli sportoló szállítására is képesek.
BULGÁRIA. Ez az ország mostanság elfelejtett címnek számít, pedig az elmúlt években sokat fejlődött a síelőket és snowboardosokat szolgáló infrastruktúra és a szállodák színvonala. A Szófiától csak 70 kilométerre fekvő Borovec lejtőit novembertől májusig hó borítja. Itt található Bulgária leghosszabb, 5800 méteres lesiklópályája. Az 1650 méter magasan fekvő Pamporovo már-már mediterrán síterep amelyet az egész téli szezonban gyönyörű hó borít.
MONTENEGRO. Adottságait kevesen ismerik; itt az egyik jó szívvel ajánlható úti cél a Durmitor nemzeti park, amely az Unesco világörökség része. Itt található Zabljak, a Balkán legmagasabban fekvő városa. Zabljakból kiindulva kezdődik a sípályarendszer 1400-2200 méteres tengerszint feletti magasságban, ami garantálja a havat, sokszor egészen május közepéig.
SZERBIA. Szegedtől alig 480 kilométerre fekszik, s a Belgrád-Nis felé vezető autópályán jól megközelíthető Kopaonik. Az 1650 és 2017 méter közé eső, mintegy 44 kilométernyi pályarendszer egy része hóágyúzott. Este kivilágított pálya üzemel a Malo Jezero liftnél. A szezon november végétől húsvétig tart. A Sar-hegységben fekvő Brezovica pedig Szerbia, Koszovo, és egyben az egész Balkán legmagasabban fekvő síterepe a szerb-macedón határnál.
UKRAJNA. Az ország sícentrumai a nyugati régióban épültek ki, ott, ahol a Kárpátok vonulatai emelkednek. Közülük a két legjelentősebb Slavske és Tisovec.
AUSZTRIA. A sokak által ismert és látogatott Ausztriából egyetlen lehetőséget azért felvillantunk, ez pedig a Zillertalból kiemelkedő Hintertux. A magyarázat, hogy minden kétséget kizáróan ez a régió legjobb, legkiemelkedőbb szolgáltatásokat nyújtó gleccserpályája. Itt gyakorlatilag egész évben tökéletes hó, ápolt és a többi gleccserterephez képest szokatlanul meredek pályák sora várja a síelőket. Igaz, az időjárás télen a 3200 méteres magasságban időnként több mint zord, nem ritka a mínusz 25 fok, s a szél is fokozza a viszontagságokat. De nem kötelező a csúcs közelében síelni, hóborított pálya akad minden mennyiségben, mindenféle sítudásnak megfelelő 2600 méter alatt is. A májusi nap pedig egyszerűen fantasztikus a 3476 méter magas Olperer tövében.
Hasznos linkek: www.sielok.hu • www.alpesiclub.hu • www.sipark.hu • www.burton.hu • www.helibording.ru |
|
|
|
|
|
|
