Családon belül még akkor is szinte mindegy, hogy ki hívja mobiltelefonon a másikat, ha különböző a szolgáltató, mivel a versenypiacon kialakult tarifák között nagyságrendi különbségek nincsenek. A mobilcégeknek azonban húsbavágó kérdés, hogy ezeket a hívásokat ki indítja el. Ha például egy 06-70-es előfizető csúcsidőn kívül 06-20-as számot tárcsáz, a Vodafone percenként nettó 21 forintot fizet a Pannon GSM-nek azért, hogy a másik a hálózatában ezt a hívást célba juttassa. Fordított szituációban azonban a Pannon GSM nettó 30,15 forintot fizet a Vodafone-nak. A T-Mobile esetében ez a különbség még nagyobb, hiszen az csak nettó 20,50 forintot számlázhat a társszolgáltatók felé (a nagykereskedelmi díjakról lásd a táblázatot). Feltételezve, hogy az előfizetők által kifizetett kiskereskedelmi percdíjak az éles verseny miatt alapvetően nem térnek el egymástól, az esetenként akár közel 10 forintos különbség a cégek közötti nagykereskedelmi elszámolásban komoly összeggé duzzad. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (NHHT) most csökkentené ezt a differenciát, határozatát azonban a szolgáltatók nem fogadták kitörő örömmel.
ELTÉRŐ SZÁMÍTÁSOK. A szolgáltatók üzleti titokként kezelik, hogy a beszedett és kifizetett hívásvégződtetési díjak egyenlege mekkora. Információink szerint azonban a T-Mobile mérlege mindkét versenytárssal szemben negatív, a Pannon GSM felemás helyzetben van, a Vodafone-é pedig pozitív. Bár a T-Mobile és a Pannon GSM hivatalosan sosem utal erre, a helyzetet feltehetően úgy élik meg, mintha az állam részben velük finanszíroztatná a Vodafone térhódítását. Esetleges összeesküvés-elméletüknek csak táptalajt ad, hogy az állami tulajdonban lévő Antenna Hungária a Vodafone egyik tulajdonosa volt, és a mobilcég sikerességének köszönhetően a privatizáció előtt álló társaság nemrég vaskos 19,4 milliárd forintért tudott megválni e részesedésétől.
Hivatalos szó azonban nem érheti a ház elejét, hiszen a rendszer harmonizál az uniós elvekkel. Ennek megfelelően a nagykereskedelmi díjakat csak azoknál a cégeknél kell ellenőrzés alatt tartani, amelyek – bizonyos mutatók alapján számolva – úgynevezett „jelentős piaci erővel” rendelkeznek. A T-Mobile és a Pannon GSM ilyen társaság, nagykereskedelmi árképzésüket tehát már korábban is a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) ellenőrizte, a Vodafone viszont eddig szabadon dönthetett saját díjszabásáról. Előbbieknek be kellett mutatniuk az NHHT felé a hívások végződtetését érintő költségeiket, díjaikat pedig ezekhez a számításokhoz kellett igazítaniuk. Időközben azonban két változás is történt. Egyrészt az uniós elvek szerint most már a magyar Vodafone is jelentős piaci erővel rendelkezik a nagykereskedelmi piacon, függetlenül attól, hogy az előfizetők hány százaléka tartozik hozzá. Másrészt az NHH szigorította a nagykereskedelmi költségek számolására vonatkozó szabályokat, vagyis mind kevesebb elemet tudnak indokolhatóan elszámolni a mobilcégek, és így egyre alacsonyabbak lehetnek az NHHT által jóváhagyott percdíjak. A hatóság ezekre az új számításokra és a Vodafone „megregulázására” alapozza azt, hogy júniustól a nagykereskedelmi díjak 10 százalékos csökkentésére számít.
MEGSZŰNŐ ELŐNY. Az NHHT határozata szerint az új módszer alapján – és most már mindhárom cégre kötelező érvényűen – megállapított díjak között legfeljebb 20 százalékos eltérés maradhat. „A Pannon GSM üdvözli, hogy a Vodafone nem élvezhet tovább kivételezett helyzetet” – értékelte a döntést Somlyai Dóra, a cég kommunikációs igazgatója. „Ugyanabban az országban, ugyanakkora lefedettséget biztosító azonos technológiai alapokon működő, ugyanolyan frekvencia sávokat alkalmazó hálózatok esetében a végződtetési díjakban eltérés nem indokolható” – állítja ugyanakkor Tompa Ferenc, a T-Mobile Magyarország Rt. távközlés-politikai és szabályozási ügyvezető igazgatója. Nem kizárt, hogy a döntést valamelyikük bíróságra viszi. A T-Mobile feltehetően a 20 százalékos kitétel megszüntetéséért, az egyelőre nem nyilatkozó Vodafone viszont pont ellenkezőleg, szabad játékterének fennmaradásáért perelhet. Eddig csak a Pannon GSM szögezte le, hogy nem támadja meg a döntést. Az NHHT határozatát egyébként a cégeknek az esetleges procedúráktól függetlenül végre kell hajtaniuk, de egy javukra szóló jogerős döntés esetén az elszámolásokat visszamenőlegesen kellene rendezni.
