 |
| Gömbrobot Bármilyen talajon, homokban, sárban, vagy hóban is képes sebesen haladni. |
Rendszerint rögzített kamerákból állnak össze ma még a térfigyelő rendszerek. Ezek az elemek persze a fejlettebb megoldások esetén már távolról irányíthatók, és így kameramozgások elvégzésére is alkalmasak, vagyis egyetlen optika nagyobb területek végigpásztázására is képes lehet. Takarásban lévő tárgyak és helyek azonban általában mindenhol maradnak – ezek megfigyelése pedig csak aktív mozgást végző eszközzel lehetséges. A svéd Rotundus nevű cég ilyet szerkesztett: a gyors irány- és helyváltoztatásra képes robot különlegessége, hogy tökéletes gömb alakú; ez a fejlesztők szerint megengedi, hogy bármilyen talajon, homokban, sárban, vagy hóban is sebesen haladjon.
A vállalkozás eredetileg űrbéli alkalmazásokra fejlesztette ki a különleges szerkezetet, amelyet idegen égitestek felszínét felderítő terepjárónak szántak. S bár ezt az alkalmazást sem vetették el, egyelőre a könnyebben meghódítható biztonságtechnikai piacra koncentrálnak. Szerintük a gömböc nagy előnye, hogy mozgó alkatrész híján meglehetősen üzembiztos, ráadásul nemcsak sík terepen használható: hegynek felfelé is képes gurulni a benne elhelyezett szabadalmaztatott meghajtásnak köszönhetően. Ennek lényege, hogy a gömb tömegközéppontjának elhelyezkedése egy központi tengelyre szerelt ingának köszönhetően tetszés szerint változtatható; a robot így a nem túl meredek emelkedőket is megmássza, a kisebb akadályokon átbucskázik, és könnyen kanyarodik. Még a betonon is sérülés nélkül gurul le, egyedül a lépcsőket nem kedveli. Maximális sebessége sem elhanyagolható: 20-25 kilométer óránként.
A fejlesztők a belső tengely illesztéseire erősítették a robot érzékelőit: a mikrofonokat, a tetszés szerint igénybe vehető gázérzékelőket és a kamerát. Ez utóbbit úgy helyezik el, hogy a rádióhullámok útján közvetített kép még gurulás közben se forogjon körbe-körbe – a gömbbel szinkronban mozgó optika az egyenes vonalú mozgás érzetét kelti.
 |
| Falmászó robot. Sárlavinák megelőzéséhez. |
Eredetileg ugyancsak űrbéli alkalmazásokra fejlesztették ki azt a távirányítható gépet, amely a földcsuszamlások megelőzésében segíthet. A természetpusztítás és a szélsőséges időjárás együtt sokszor okoz katasztrófát, az Alpokban például a felhőszakadások, az erdőirtások gyakran váltanak ki földcsuszamlásokat. Csak Olaszországban évente négy-ötszáz ilyen sárlavina-esemény következik be, amelyek minden évben összesen egymillárd eurós kárt okoznak, és e pusztítások 1900 és 2000 között csaknem 6 ezer emberéletet követeltek.
Az Európai Bizottság által támogatott Roboclimber nevű projekt keretében egy falmászó óriásrobottal próbálják megakadályozni az ingatag hegyoldalak összeomlását. A robot emberi életek veszélyeztetése nélkül végzi el feladatát: két, a védendő hegyoldal tetején rögzített kötél segítségével önállóan mászik fel a meredek falakra, majd több lyuk fúrásával, és a beléjük illesztett acélrudakkal stabilizálja azokat. Ha szükséges, a gép akár húszméteres lyukakat is készít, ráadásul nemcsak laza aljzatba, hanem akár kőkemény gránitsziklákba is. A maga négytonnás tömegével egyébként a világ egyik legnagyobb robotjának számító Robotclimber alkalmazása a fejlesztők szerint jóval olcsóbb, mint a hagyományos, ácsolt állványzatokon alapuló védekezés. Gyártására és forgalmazására ezért több olasz vállalkozás részvételével konzorcium alakult, amely az európai piac után a tengerentúlon is terjesztené az új technológiát.
