Újonnan alakult belvárosi nyelviskola rendkívül kedvező árú nyelvtanfolyamot hirdet. A szórólapon megadott mobiltelefonszám azonban nem elérhető, a vonal folyamatosan foglaltat jelez. A feltüntetett címen, az épület udvaráról nyíló, tanteremmé átalakított pincehelyiségben egy fiatal pár kér elnézést, amiért nem lehetett őket telefonon elérni. Egy konkurens nyelviskola a tanfolyam indítása előtt néhány nappal hirdetést tett közzé az Expresszben, sofőri és takarítónői állást kínálva 120 ezer forintos havi fizetésért, az ő telefonszámukat megadva. „Mivel a vonal állandóan foglalt volt, akadt olyan jelentkező, aki vissza akarta kérni a tanfolyamra befizetett pénzt, attól tartva, hogy kamu nyelviskoláról van szó” – mesélik az iskola vezetői. Az ifjú pár azt is elárulja, hogy az alacsony tanfolyamdíjak mellett minden profitot felemésztenek a fejlesztésre és terjeszkedésre fordított kiadások, ám bíznak benne, hogy az iskola növekedése mellett a jövőben nyereséges lesz a vállalkozás.
Interaktív tábla a British Council oktatási központjában. A fejlett infrastruktúra egyre inkább versenyelőnyt jelent.
ELŐNYBEN. Az újszülött nyelviskolákkal szöges ellentétben a külképviseletek kulturális misszióihoz kapcsolódó intézményeknek szinte egyáltalán nem kell megküzdeniük az infrastruktúra kiépítésének nehézségeivel. „Nemrég kaptunk támogatást a British Counciltól, hogy a tantermeinkbe interaktív táblákat szereljünk. Ezeken a tanár különböző hanganyagokat és videofelvételeket tartalmazó file-okat futtathat, és interaktív toll segítségével írhat is rájuk. Reméljük, ez a fejlesztés, kimozdítva hallgatóinkat a könyvek világából, még élvezetesebbé teszi az óráinkat” – mondja Richard Rooze, a British Council oktatási központjának aligazgatója..
Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint Budapesten körülbelül 50-60 ezer nyelvet tanulni vágyóra 100-200 nyelvoktatással foglalkozó cég jut, ám ezek között csupán 30-40 olyan vállalkozás akad, amely a nyelvoktatáshoz megfelelő infrastruktúrával is rendelkezik. „Ha egy nyelviskola tisztességesen működik, akkor fejlesztési költségei vannak, ezért 10 százaléknál nagyobb profitot nem lehet belőle kihozni” – szögezi le Légrádi. Ennek következtében a nyelvoktatási piacon jelenleg tapasztalható árverseny mellett a kellően nagy méret, és ezzel összefüggésben a hallgatók magas száma, az életben maradás egyik fontos záloga. „A méretből adódó előnyök fontos tényezői voltak a sikerünknek” – állítja Szánthó Barnabás, a Katedra Nyelviskola marketingmenedzsere. A Katedra 2002 és 2003 között elért jókora bevétel-növekedésének másik fontos tényezője az erőteljes marketing. A Pesti Est őszi nyelvoktatási mellékletében megjelent listán például a Katedra cégére alá tartozó nyelviskolák külön-külön, saját név alatt szerepeltek: Academia Espana, Centre Francais, Centro Italiano, Katedra Nyelviskola, Privát Katedra és Royal Academy of English. Ezzel az innovatív marketingfogással a nyelviskola megsokszorozta potenciális hallgatói számát.
Az erőteljes marketing azonban nem elegendő, ha nem párosul a minőség iránti elkötelezettséggel. „A siker talán egyik legfontosabb tényezője a szolgáltatás minősége, amit legjobban abból lehet lemérni, hogy egy-egy tanfolyam után hányan iratkoznak vissza. Ez egyben a leghatékonyabb marketing is, hiszen a meglevő ügyfeleket megtartani a legolcsóbb” – állítja Szánthó.
CÉHSZELLEM. A Katedráéhoz hasonló bevétel-növekedést produkáló Tudomány Nyelviskola vezetője, Légrádi Tamás, a szakmai egyesület elnökeként és az évente megrendezett Nyelvparádé kiállítás szervezőjeként tudatosan a minőség iránti elkötelezettséget állította iskolája marketingjének homlokterébe. Bár Légrádi szerint sem a szakmai egyesület által kidolgozott minőségbiztosítási rendszer, sem az állami akkreditációval járó előnyök nem ismertek kellőképpen a célközönség körében, a nyelviskoláknak hosszabb távon mégis érdekükben áll vállalni a minősítéssel járó pluszköltségeket. „Noha a legtöbb nyelvet tanulni vágyó az alapján választ nyelviskolát, hogy mennyibe kerül a tanfolyam, illetve, hogy a nyelviskola milyen ígéreteket tesz a hallgatóknak, a csalódásokon keresztül egyre többen ismerik fel a minőségbiztosítás fontosságát” – állítja Légrádi. Hoór Krisztina, a Berlitz nyelviskola területi igazgatója elárulja, hogy 1998 környékén a növekedésük megtorpant, mivel a nyelvoktatási piac túltelítetté vált. Az utóbbi években azonban megfordult a trend, mivel a tanulni vágyók értékelni kezdték a fejlett infrastruktúra és a garantált minőség előnyeit.
Mindennek ellenére a középkategóriás nyelviskoláknak egyelőre még tudomásul kell venniük, hogy a piac egy jelentős szegmense rendkívül árérzékeny, és nehezen tudja megfizetni a minőségi szolgáltatást. Bár az aluljáróban hirdetett, 300 forint körüli óradíjjal működő nyelviskoláknak általában nincs elég pénzük megfelelő infrastruktúrára, és az is előfordulhat, hogy szakképzetlen tanárokkal dolgoznak, a nyelvet tanulni vágyók közül sokan nem engedhetik meg maguknak a középkategóriás intézmények 600-750 forintos óradíját. Szakemberek szerint átlagosan 500-700 nyelvórára van szükség, amíg valaki kezdő szintről eljut a középfokú nyelvvizsgáig. Ez egy olcsó iskolában átlag 180 ezer forintba kerül, míg a középkategóriás nyelviskolák minimum 360 ezer forintot kérnek el ugyanezért. Kérdés persze, hogy előbbiek képesek-e valóra váltani a sikeres nyelvvizsga ígéretét. Ha elfogadjuk, hogy a nyelvoktatás hatékonysága elsősorban a tanár szakmai felkészültségén és módszertani tárházának gazdagságán múlik, talán könnyebben eligazodhatunk a pincehelyiségtől az interaktív tábláig terjedő kínálatban.
