Két héttel korábban egy kormányszóvivői tájékoztatón Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter még arról számolt be, hogy hazánk 51 milliárd forintos nettó bevétellel zárta uniós tagságának első évét. A legfrissebb adatok szerint azonban még ennél is kedvezőbb a pénzforgalmi mérleg. Magyarország a költségvetés terhére tavaly 106,72 milliárd forintot fizetett be a közösségi büdzsébe, s ugyanebben az időben (az év végéig) a magyar költségvetés bevétele az EU-s támogatásokból 183,20 milliárd forint volt. Vagyis a közösségbe befizetett, illetve az onnan kapott támogatások különbözete plusz 76 milliárd forintot tesz ki, a pénzügyi transzferek egyenlegét jelző nettó pozíció jelentős többletet mutat.
Az illetékesek ezekre az adatokra hivatkozva cáfolják azon sajtóinformációkat, amelyek szerint Magyarország negatív egyenleggel zárta volna a tavalyi évet. Az ilyen vádak olyan mutatók összehasonlítása alapján hangzottak el, amelyek összevetése nem ad választ nettó pozíciónkra.
Tény, hogy az ország teljes mérlege az EU-val szemben mindig kedvezőbb, mint az állami költségvetésé (Figyelő, 2004/19. szám), mivel a büdzsébe csak azok a támogatások számítanak be, amelyek odaítélésében a kormány részt vesz és saját költségvetési forrást is hozzátesz. A kiigazodást tovább nehezíti, hogy a pályázatok elfogadását nem feltétlenül követi még az adott évben a támogatás kifizetése.
A strukturális alap esetében erre vonatkozik az úgynevezett „n+2″-es szabály, vagyis az, hogy az adott évre megállapított új kereteket még két esztendeig lehet felhasználni. Mindez azt is jelenti, hogy az idei megállapított keretek felhasználásáról csak 2006 végén lehet majd biztosat mondani.
A pénzforgalmi mérleget javították a korábbi előcsatlakozási alapokból tavaly beérkezett kifizetések is. Vagyis a tényleges pozíció az EU-val szemben más, mint a pénzforgalmi szemléletű pozíció – de ha egy adott évben az utóbbi is pozitív mérleggel zár, akkor az előbbi feltehetőleg még kedvezőbb lehet.
A statisztikák szerint ugyanakkor a mezőgazdasági szerkezetváltást támogató előcsatlakozási alap, a Sapard rendelkezésre álló pénzeszközeiből felhasznált források hányadát tekintve az ország teljesítménye (23,40 százalék) csak átlagosnak mondható, a 2000-2004-es időszakra kivetítve Szlovákiánál, Lengyelországnál és Bulgáriánál jobb csupán. Ugyanakkor a csatlakozást követő hét hónap alatt 15 ezer 620 pályázatot sikerült beadni uniós pénzekre, amelyekből 2004. november végéig 3705 kapott pozitív elbírálást. Danuta Hübner regionális politikáért felelős uniós biztos január 18-án tartott sajtótájékoztatóján Magyarországot külön példaként említette, mint a közösségi források iránt leginkább érdeklődő és azokra az egyik legnagyobb arányban pályázó országot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
