Nem tágít a pozsonyi Pénzügyminisztérium: kitart amellett, hogy a Mol többségi tulajdonában lévő Slovnaft olajtársaság árpolitikájával megsértette a szlovák törvényeket és ezért példásan meg kell büntetni. Ezt Peter Papanek, a miniszter szóvivője erősítette meg a Figyelő kérdésére, közölve, hogy a korábban lefolytatott vizsgálat megállapításai alapján január 14-én, pénteken eljárást indítottak a Slovnaft ellen. A tárca ellenőrei az árképzésről szóló törvény megsértése miatt összesen 1,35 milliárd korona, tehát több mint 8 milliárd forint bírság kiszabását javasolják.
A szlovák versenyhivatal felkérésére a minisztérium még tavaly november 8-án kezdett tüzetes pénzügyi ellenőrzést a Slovnaft olajtársaságnál. Ezt megelőzően a teherfuvarozókat tömörítő Cesmad szervezet többször is bírálta a pozsonyi vezetést, hogy tétlenül szemléli a Slovnaft üzemanyagárainak folyamatos növekedését. Az is szálka volt a bírálók szemében, hogy a finomítás terén monopolhelyzetben lévő olajtársaság rekordnyereséggel büszkélkedhet. A Mol 98 százalékos tulajdonában lévő Slovnaft 7,9 milliárd koronára (199 millió euróra) növelte adózott eredményét az év első kilenc hónapjában, miközben az előző év azonos időszakában csak 1,8 milliárd koronás eredményt ért el. A kifogások között az is szerepelt, hogy a társaság a béreket az inflációt jóval meghaladó mértékben emelte.
VITATOTT VÁDAK. A vizsgálat következtetéseit december végén maga Ivan Miklos pénzügyminiszter ismertette, hangsúlyozva: az átfogó ellenőrzés az árképzésről szóló törvénnyel összhangban történt. Megállapították, hogy a cég 2002-ben és 2003-ban indokolatlanul magas költségeket számított be termékeinek árába, 2004-ben pedig túlzottan magas nyereséget ért el. Az ellenőrzés egyik sok vitát kiváltó megállapítása szerint a Slovnaft kutatásra és fejlesztésre fordított tételeit nem lehet a kiadásokba beszámítani.
Michel-Marc Delcommune: a valódi cél a költségvetés bevételeinek növelése. Iván Miklós: a Slovnaft 2004-ben túlzottan magas nyereséget ért el.
A szlovák politikusok és a sajtó is gyakran hangoztatja, hogy a Slovnaft kénye-kedve szerint határozza meg az üzemanyag árát, és viszszaél domináns helyzetével. Azt is nagy hibának tartják Pozsonyban, hogy a cég a kilencvenes évek második felében megszerezhette az elosztó hálózatot is azzal, hogy megvásárolta a Benzinol üzemanyagtöltő-állomásait. Jelenleg a Slovnaftnak 283 benzinkútja van az országban, és ebben a tekintetben is piacvezető.
Vratko Kassovic, a Slovnaft vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy a pénzügyi tárca nem a piacgazdaság, hanem az 1980-as évekre jellemző tervgazdaság elveit vallja, és a javasolt büntetés egyfajta utólagos adónak számít, ami nagyon jól jöhet az állami költségvetés számára. Maga a pénzügyminiszter sem titkolta, hogy ez így van, hiszen a központi büdzsé idei kiadási oldala nem számol akkora beruházási támogatással, mint amilyenre a külföldi beruházók várható tömeges érkezése miatt szükség lenne.
Befektetői aggodalmak
A Mol több szempontból is aggódik szlovákiai befektetései miatt:
PIACELLENESSÉG. Egyértelmű szabályok és feltételek híján piacgazdaságban nem szokás befektetési, üzleti döntéseket hozni, ez megnöveli a kockázatot.
DISZKRIMINÁCIÓ. Ha ilyesfajta vizsgálat csak a Slovnaft ellen indul, akkor a cég kénytelen a minisztérium intézkedését diszkriminációs jellegűnek tekinteni. Ha viszont ez mégsem marad egyedülálló eset, és hasonló vizsgálat indul például acélgyártók ellen – hiszen azok is a nemzetközi piacon kialakult árakat veszik alapul saját árképzésükhöz (és az acélárak is jelentősen megemelkedtek az elmúlt hónapokban) -, akkor a Slovnaft és a Mol után más befektetők is aggódhatnak majd szlovákiai befektetéseik miatt.
KÜLFÖLDITŐKE-ELLENESSÉG. Ha a szlovák pénzügyi tárca kiegészítő szabályokat léptet életbe és megbünteti a cégeket az eredményeikért, akkor kockáztatja a külföldi tőkebefektetések terén elért sikereit, továbbá azt is, hogy az adófizetőknek kell fizetniük a minisztérium dilettáns munkájáért hasonlóan, mint a CSOB bank esetében. (Az illetékes washingtoni választott bíróság döntése szerint 24,7 milliárd koronát kell fizetnie Szlovákiának azért, mert leállt a privatizált CSOB konszolidálásával – a szerk.)
A Slovnaft kifogásokat emelhet az eljárást elindító rendeletben szereplő megállapításokkal szemben, majd az elsőfokú határozat, illetve a büntetés ellen 15 napon belül fellebbezhet a pénzügyminiszternél. Másodfokon tehát a pénzügyi tárca vezetője dönt majd, ez ellen már rendes jogi úton nem lehet fellebbezni. A Slovnaft azonban rendkívüli jogorvoslatot kérhet, bírósághoz fordulhat. A bírósági döntéssel szemben is lehet jogorvoslatot kérni, az utolsó instancia a legfelsőbb bíróság lehet. A Slovnaft vezetői azonban már többször is kijelentették: ha kell, akár nemzetközi fórum elé viszik az ügyet, és igazukért – no meg a pénzükért – a végsőkig küzdeni fognak.
PIACELLENESSÉG. „A Mol mint a Slovnaft tulajdonosa és stratégiai partnere aggódik szlovákiai befektetéseinek biztonságáért” – kommentálta a történteket Michel-Marc Delcommune, a Mol-
csoport stratégiai igazgatója (az okokat lásd külön). Mint mondta, mind a szlovák Pénzügyminisztérium vizsgálati jelentésének „megállapításai“, mind maga az eljárás törvénytelenséget mutatnak, ellentmondanak a piacgazdaság alapvető törvényeinek, és azt az érzést keltik, hogy az eredményt előre eldöntötték, miközben a szabályokat menet közben változtatták. Úgy tűnik, a vizsgálat valódi célja az volt, hogy az állami költségvetést extra bevételhez juttassák. A büntetésnek ugyanis nem lesz hatása az üzemanyag-árakra, hiszen azokat a piac határozza meg. Delcommune hangsúlyozta, hogy a Slovnaft és annak fő részvényese, a Mol minden jogi eszközt igénybe vesz, beleértve az uniós lehetőségeket is, hogy megvédje álláspontját, kiváló teljesítményét és jó hírét.
