Nyugtalankodhat a szerződése miatt az a fotós, aki havi 755 ezer forintért, állami megrendelésre kizárólag Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről készít képeket. Könnyen bajba kerülhet a nyáron, ha felkeresnék a munkaügyi ellenőrök, és nem tudná bizonyítani, hogy több megrendelőnek is dolgozik. A sajtó esetében ugyanis a többeknek kiállított számla látszik a legjobb bizonyítéknak arra, hogy nem álvállalkozói szerződés köttetett, amelyek megszüntetésére többszöri ismétlés után legutóbb június végéig adott haladékot a kormány.
Úgy látszik, a fenyegetést nem mindenhol veszik komolyan: a moratórium meghirdetése óta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) mindössze 34 esetben jelezték, hogy munkaszerződéssé alakították át a korábbi megbízási megállapodásokat. Több cég beérte annyival, hogy az irodák folyosóiról eltávolították a munkatársak névtábláját, vagy a megbízási szerződésekből kiszűrték a fizetett szabadságra, utasítási jogra vagy betegszabadságra vonatkozó utalásokat. „Ezzel azonban még nem bizonyítja a munkaadó, hogy a vele szerződésben állók a szó valódi értelmében vállalkozók, a munkaügyi felügyelők és adóellenőrök ugyanis a munkaviszony tényleges tartalmát vizsgálják” – fogalmazott a Figyelőnek egy névtelenséget kérő munkajogász. Véleményét annak kapcsán közölte lapunkkal, hogy úgy értesültünk, a színlelt szerződések kérdését június végéig mindenképpen rendezi a kormány. A vonatkozó törvényeket még a tavaszi ülésszakon elfogadja a parlament, a munkaadók tehát a félév végéig kapnak haladékot arra, hogy az álvállalkozói szerződéseket „büntetlenül” átalakítsák munkaszerződésekké.
A kérdéssel addig a Kiss Péter kancelláriaminiszter vezetésével megalakult társadalompolitikai kabinet foglalkozik. A testület februárban ül össze először, ekkor vitatja meg az érintett ágazatok munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteivel, hogy milyen speciális szabályok léptethetők életbe. Előzetesen annyi látszik kirajzolódni, hogy ha lesz is önfoglalkoztatói önálló jogviszony, az semmiképpen sem jár majd kevesebb közteherviselési kötelezettséggel, azt ugyanis tiltják a versenysemlegességet és esélyegyenlőséget deklaráló uniós elvek. Eredetileg éppen az lett volna az önfoglalkoztatói szerződés értelme, hogy ha a munkáltató ezt a szerződéstípust választja a megbízói-vállalkozói kontraktus helyett, akkor kevesebb egészségügyi, nyugdíjbiztosítási és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.
Eredetileg Kiss Péter, akkori munkaügyi miniszter vetette fel ezt az ötletet. Elképzelését utóda, Burány Sándor is magáénak vallotta, olyannyira, hogy többször is hangoztatta, nem tekinti kényszervállalkozóknak a művészeket, újságírókat, sportolókat, vagyonőröket, s ígéretet tett arra, hogy hamarosan olyan „köztes megoldással” áll elő a tárca, amely egyszerre kínál előnyöket a munkaadóknak és az alkalmazottaknak. Az önfoglalkoztatói forma – a politikusok által meghirdetett tartalommal – azonban megvalósíthatatlannak tűnik. Mint a Figyelőnek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke fogalmazott: fából vaskarika. Ezt a véleményüket a szervezet szakértői jelezték is a kormánynak, s álláspontjukkal nem maradtak egyedül. Miután a törvény-előkészítésben részt vevő minisztériumok jogi szakértői is aggályuknak adtak hangot, már a kormány sem erőlteti ezt a megoldást. Ha marad is a név, legfeljebb presztízs okból, hogy ne süssék a kabinetre, olyan ígéreteket tett, amelyektől utóbb visszatáncolni kényszerült.
Speciális helyzetben
Futballpályán. A sportolók helyzetét sikerült rendezni. SPORTOLÓK. Náluk a problémát sikerült megoldani, 2004 januárjában a sporttörvény rendezte a státusukat. Kimondta, hogy a sportolókat csakis munkaviszony keretében „foglalkoztathatják” az egyesületek. Az ingatag szponzori, finanszírozási helyzet miatt azonban a sportvilág 2006 végéig haladékot kapott a végrehajtásra.
ŐRZŐ-VÉDŐK. E téren is előrehaladás mutatkozik. Megengedett lesz a polgári-jogi szerződés kötése, tehát nem minősül színlelt szerződésnek. A munkaadók azonban nem számíthatnak adókedvezményre. Jó hír az őrző-védőknek, hogy bár polgári jogi kontraktus keretében végzik munkájukat, őket is megilleti a fizetett és a betegszabadság, valamint a felmondási idő.
SZAKFORDÍTÓK. Az őrző-védőkhöz hasonló munkajogi védelmet élveznek. Ezen a területen is megengedett lesz a megbízási megállapodás, s nem lehet elbocsátani azon az alapon a fordítót, ha pihenni szeretne, s két hét szabadságot kér.
Országúton. A fuvarozók munkajogi védelmére még éveket kell várni.FUVAROZÓK. Rájuk egységes uniós normák vonatkoznak. Már készül a munkajogi védelmüket célzó tervezet, ez azonban legkorábban 2009-től lép életbe, összhangban azokkal a munkaidőre és a járművek műszaki állapotára vonatkozó uniós előírásokkal, amelyek a balesetveszélyt hivatottak csökkenteni.
SZÍNÉSZEK, MŰVÉSZEK. Az e körhöz tartozók minden további nélkül köthetnek megbízási szerződést, ez a kontraktus tehát nem minősül színlelt megállapodásnak, sőt a PM arra is kész, hogy bizonyos, a tevékenységük ellátásához szükséges költségeket, így a fodrász, az énektanár, tánctanár, edző díját leírhassák az adójukból.
KERESKEDŐK. Esetükben, hasonlóan a mezőgazdasági dolgozókhoz, éppen csak elkezdődtek az egyeztetések.
MÉDIÁBAN DOLGOZÓK. Helyzetük megítélése felemás. A Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége amellett lobbizik, hogy a fix bejelentett alkalmazotti viszony mellett a számlás megbízást is elismerje a törvényalkotó. A Figyelő által megkérdezett jogi szakértők szerint nem kifogásolható a polgári jogi szerződés, ha az újságíró több megrendelőnek is dolgozik, mivel ez esetben klasszikus vállalkozóként adja el a tudását. Az is a polgári jogviszony mellett szól, hogy a médiában produkált „termékek” – riportok, cikkek, hang- és képanyagok – szellemi alkotásnak minősülnek, s mint ilyenek, előállításuk során nem érvényesül a munkaviszonyra jellemző szigorú alá-fölérendeltséget feltételező utasítási jog.
Paradoxon, hogy bár megbízási szerződéseket költségeik csökkentése érdekében kötnek a munkaadók, ám hosszú távon maguk ellen „dolgoznak”. „Éppen akkor van mód a járulékkulcsok mérséklésére, ha minél több munkavállaló és munkaadó fizeti a közterheket” – érvel Scheiling Magdolna, a munkaügyi tárca vezető főtanácsosa. Ennek ellenére a munkáltatók kivárnak. Ahol a munkavégzés jellege a legkisebb rugalmasságot is megengedi, ott automatikus a számlás foglalkoztatás. Tudunk olyan kereskedelmi láncolatról, ahol a pénztárosokat és árufeltöltőket is vállalkozóként alkalmazzák, holott kötött munkaidőben, alá-fölérendeltségben, a munkaadó eszközeivel végzik tevékenységüket, ami kimeríti a klasszikus munkaviszony ismérveit.
ÁLDOZAT. A kabinet az államháztartási érdekekre tekintettel most olyan megoldásokban gondolkodik, hogy ahol maradhatnak a polgári jogi szerződések, ott is illesse meg minimális munkajogi védelem a munkavállalókat. Ne lehessen egyik napról a másikra utcára tenni valakit csak azért, mert megbetegszik, vagy mert nem akar az év mind a 365 napján dolgozni.
Bizonyos területeken azonban azzal kell számolni, hogy hiába a politikusok ígérete: sem a kormány, sem a parlament nem fog jogi kiskaput kreálni a színlelt szerződések szentesítésére. Június 30-a után megszűnik a kegyelmi időszak. Ahol a munkavégzés természete indokolja a különleges státust, ott azt a törvényhozó megadja, ám ahol a munkavégzés semmilyen törvény által méltányolható elemet nem tartalmaz, ott a piac szereplői ne várják azt, hogy a parlament majd legalizál egy törvénytelen helyzetet.
A vétkesnek bizonyuló munkaadók és álvállalkozók is bírsággal, valamint az elmaradt közterhek öt évre visszamenőleges megfizetésével lesznek sújthatók. Az MGYOSZ alelnöke a Figyelőnek nyilatkozva határozottan állította: tömeges elbocsátásoktól emiatt nem kell tartani, már csak azért sem, mert valójában csak korlátozott alkalmazotti és munkaadói kört érint ez a kérdés. (Becslések szerint 50-70 ezer embert foglalkoztatnak álvállalkozói szerződéssel.) Igaz, ebben a körben mindkét félnek, a munkáltatónak és a munkavállalónak is kell hoznia áldozatot. „Nagy valószínűséggel kevesebb pénz marad nettó bérként a munkavállalónál, de a terhekből valamennyit a munkaadók is magukra vállalhatnak” – szögezte le Rolek Ferenc.
A példamutatást egyébként a kormány és az állam magán kezdhetné. Lapunk úgy értesült, hogy tömegével alkalmaznak a minisztériumokban és más állami intézményeknél is megbízási szerződéssel embereket, holott közhatalmat gyakorló szervezeteknél a munkaszerződés a megengedett. Tehetik persze, mert sem az APEH, sem a munkaügyi felügyelők nem ellenőrzik az államhatalmi szerveket.
