Hétfőn ötéves csúcs közelébe, 102 alá erősödött a jen a dollár ellenében. A dolog pikantériáját az adta, hogy a zöldhasú a múlt héten minden fontos valuta ellenében felfelé tartott, kivéve a japán pénzt. Ennek pedig lényegében egyetlen fontos oka volt: a befektetők egyre nagyobb számban kezdik elhinni, hogy a devizájukat a dollárhoz kötő, s ezzel mesterségesen alacsonyan tartó ázsiai országok, élükön Kínával hamarosan beleegyeznek pénzük lebegtetésébe.
Az európai pénzügyi vezetők az elmúlt év végén még általában az euró-dollár kurzussal voltak elfoglalva. Hiába nyilatkoztak egyre gyakrabban arról, hogy az euró erősödésének gyorsulása nemkívánatos jelenség, a piac nem sok figyelmet szentelt ezeknek a megnyilatkozásoknak. Hasonlóképpen senkit sem érdekeltek azok az európai „beszólások”, amelyek Kínát biztatták a jüan felértékelésére, most viszont új év van és új helyzet. Az euró váratlanul néhány nap alatt visszaadta a dollárral szemben elért tavalyi erősödés több mint harmadát, az öreg kontinens vezetői most ismét Ázsia felé fordultak. Két hete még úgy festett, hogy a hét legfejlettebb ipari állam, a G7 csoport február eleji csúcstalálkozóján Ázsia és Európa együttesen kritizálja majd Amerikát azért, mert semmit sem tesz az elszálló fizetésimérleg-hiány csökkentése érdekében. Jean-Claude Trichet és Ottmar Issing múlt heti nyilatkozatai azonban arra utalnak, hogy inkább Európa és Amerika esik közösen neki Ázsiának. Az Európai Központi Bank elnöke és vezető közgazdásza többször is sürgette Kínát, hogy induljon el valutája szükségszerű felértékelésének útján, ez pedig zene az amerikai illetékesek füleinek: úgy javíthatná a fizetési mérleget, hogy helyben semmit sem kell hozzátenni.
A jen amiatt erősödik, mert a felértékelési várakozások nyomán a spekulánsok az illikvid helyi devizák helyett a régió vezető pénzét veszik. Apró probléma, hogy a szakértők döntő többsége szerint Kínát semmilyen külső nyomás nem érdekli, s az európai vezetők elejtett szavai a Kínával folytatott tárgyalásokról és a pekingi vezetők kompromisszumkészségéről csak üres frázisnak számítanak. Ráadásul egyes hírek szerint a japán illetékesek a szó átvitt értelmében is ferde szemmel nézik a jen túlzott erősödését, s egyáltalán nem kizárt, hogy a legutóbbi – tavaly márciusi – 145 milliárd dollárra rúgó intervenciót a közeli hetekben újabb devizapiaci beavatkozás követi.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
