Craig Conway. Búcsút intettek neki.
Craig Conway
PeopleSoft
Amikor az igazgatótanács elküldi a vezérigazgatót, rendszerint szép szavakba csomagolja a menesztést, hogy a befektetők ne essenek pánikba. A PeopleSoftnál nem így történt: a testület október elsején nyíltan kimondta, hogy elveszítette bizalmát Craig Conwayben. Mint a tagok utóbb nyilatkozták, attól féltek, hogy Conway félrevezeti a befektetőket az Oracle által tett ellenséges felvásárlási ajánlattal és a beolvadás hatásaival kapcsolatban.
Conway ötéves vezérigazgatóskodása alatt a szoftvercég drámai javuláson ment keresztül, árbevétele rekordszintre nőtt. Ám a J.D. Edwards tavalyi felvásárlása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az Oracle-lal folytatott 18 hónapos harc pedig rontotta az értékesítést. Sok befektető úgy látta, hogy Conway valójában személyes küzdelmet folytat Lawrence Ellison Oracle-vezérigazgatóval, egykori főnökével. Távozása után a két cég decemberben megállapodott a 10 milliárd dolláros fúzióról, melyet azóta végre is hajtottak. Conwaynek megélhetési gondjai bizonyosan nem lesznek: szép szavak nélkül ugyan, de kapott 3,2 millió dollár lelépési pénzt.
Raymond Gilmartin
Merck
Raymond V. Gilmartin, a Merck elnök vezérigazgatója bizonyosan szeretné elfelejteni 2004-et, a Vioxx-kudarc évét. Bár a bírálók régóta figyelmeztettek, hogy a fájdalomcsillapító veszélyes, a Merck agresszíven hirdette a terméket, mígnem ősszel saját vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a Vioxx fokozza a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát. A szert ezért ki kellett vonni a piacról, ám az évi 2,5 milliárd dollárra becsült bevételkiesés eltörpül a várható jogi költségek mellett: elemzők szerint a 25 milliárd dollárt is meghaladhatja az az összeg, amelyet a Mercknek a több száz per nyomán kártérítésként kell majd fizetnie.
E kiadás nagyban korlátozhatja a cég pénzügyi rugalmasságát, ami azért is gond, mert 2006-ban lejár egy évi 5 milliárd dollár bevételt hozó koleszterinszint- csökkentő készítményének szabadalmi védettsége, és a fejlesztés alatt álló termékek aligha fogják pótolni a kiesést. A Merck eddig kimaradt a konszolidációból, de míg pár éve az erő pozíciójából egyesülhetett volna valamelyik riválisával, a 30 százalékos árfolyamesést okozó Vioxx-ügy után már nem számít kívánatos partnernek.
Philip Watts. Túlbecsülte a készleteket.
Philip Watts
Royal Dutch/Shell
Fényes karrier ért csúfos véget, amikor márciusban Philip Watts lemondott a holland-brit olajtársaság vezérigazgatói tisztéről. Az igazgatótanács kérésére tette ezt, miután januárban a Shell árfolyama a mélybe zuhant arra a bejelentésre, hogy bizonyított kőolaj- és földgázkészletei valójában 20 százalékkal, 4 milliárd hordó olajegyenértékkel kisebbek a korábban megadott mennyiségnél.
A „tévedés” nagyrészt abban a négyéves, 1997-től 2001-ig tartó időszakban következett be, amikor Watts a kitermelési üzletág vezetője volt. Az őt e poszton követő Walter van der Vijver – akinek tavaly szintén távoznia kellett, akárcsak Judith Boynton pénzügyi igazgatónak – már korán felhívta a figyelmét a dologra, ám Watts csak 2003 végén rendelt el vizsgálatot. A bukott vezérigazgató semmilyen vétséget nem ismer el ugyan, de a Shell 120 millió dollárt fizet az amerikai értékpapír-piaci felügyeletnek. A botránynak annyi pozitívuma van, hogy hatására a Shell úgy döntött, megszünteti különös kettős társasági struktúráját, amely elemzők szerint a riválisokhoz képest nehézkessé tette a vállalatot.
Michael Eisner. Összerúgta a port egy Disney-örökössel.
Michael Eisner
Walt Disney
Eleve rosszul indult a múlt év Michael D. Eisner számára, hiszen februárban el kellett hárítania egy ellenséges felvásárlási akciót. Rosszul is folytatódott: a márciusi bizalmi szavazáson a részvényesek 45 százaléka ellene voksolt, ezért megvált elnöki tisztségétől, majd a Disney peren kívüli egyezséget kötött az értékpapír-piaci felügyelettel abban a vádban, hogy 1999-től 2001-ig eltitkolta a társaság és az igazgatósági tagok közti tranzakciókat.
Eisner összerúgta a port az alapító Walt Disney unokaöccsével, Roy Disneyvel, ezért vezérigazgatói kinevezése lejártakor, 2006-ban nyugdíjba megy. Bárki veszi is át tőle a posztot, első dolga aligha lehet más, mint megpróbálni visszacsábítani az újabban csupa kasszasikert gyártó Pixar Animation Studiost. Steve Jobs Pixar-elnök és Eisner között megromlott a viszony, így a dolgok jelenlegi állása szerint a Pixar jövőre készíti utolsó filmjét a Disney számára.
A nyereség ugyan hat gyenge év után 64 százalékkal nőtt tavaly, így nem indokolná Eisner távozását. Az árfolyam azonban, noha 18 százalékkal emelkedett, csak 1997-es szinten van. A befektetők nem fogják megkönnyezni a búcsút.
