Sietve váltottam ki az uniós adószámot, azt hittem, megkönnyíti majd az életemet – emlékszik vissza Szalontay Károly, a Karzol-Autó Kereskedő Kft. tulajdonosa. Azután először a cég júliusi visszaigénylését ellenőrizte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), szeptember közepén. Mindent rendben találtak, de jegyzőkönyvet nem küldtek. Miként novemberben sem, amikor egy másik visszaigénylést követően újra kijött az adóhatóság, ekkor már az uniós adószám miatt. Ehelyett decemberben levelet kapott a Karzol, hogy további három hónapra meghosszabbítják a vizsgálódást, mert még nem tudták az uniós adószámot ellenőrizni. „Összesen 4,5 millió forinttal tartozik nekem az APEH, pedig havi bevalló vagyok, és az eltelt időszakban voltak olyan hónapok, amikor nekem kellett befizetnem” – mondja Szalontay, aki szerint ez az eljárás egy ekkora cégnél komoly nehézségeket okozhat.
Katona Tamás és Parragh László. Eltérő számítások.
KÉRDÉSES LIKVIDITÁS. A cég persze számíthat arra, hogy végül a banki alapkamat kétszeresével megfejelt összeget fizet ki a késedelemért az APEH, s erre hivatkozott Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára is, aki szerint a kisebb cégeknek ezen kinnlevősége viszonylag szerény. A nagyobb adózóknál pedig nem okozhat likviditási gondot, mivel szükség esetén a várható kárpótlásnál kedvezőbb feltételek mellett juthatnak forgóeszköz-hitelhez. Balogh Gyula, a jelenleg a függetlenek padsoraiban ülő képviselő szerint viszont akár 2 ezer kis- és középvállalkozást is a csőd szélére sorolt ez az intézkedés, ezért feljelentést tett a kifizetések visszatartását elrendelő pénzügyminiszter ellen. (Az ügyészség arra hivatkozva, hogy a beérkezett feljelentéseket nyomozás keretében kötelesek kivizsgálni, hivatali visszaélés miatt nyomoz, személyre szóló gyanúról viszont nincs szó.)
A cégek nem csupán a visszatartást sérelmezik. „Önmagában az adminisztrációs szigor is zavaró, mivel gyakran akkor is vizsgálódik az APEH, ha valamely cég ugyan rendelkezik uniós adószámmal, ám nem bonyolít le semmilyen forgalmat uniós viszonylatban” – fogalmazott a Figyelőnek Szlávik Péter, a Waberer’s-csoport gazdasági igazgatója. Az indokolatlan ellenőrzés ugyanis megakadályozza a határidőre történő jogos áfa-visszaigénylést, illetve az átvezetéseket, ezért likviditási gondot okozhat az érintett vállalkozásoknál. A forgalmi adó visszaigénylése kapcsán egyébként is sok a bizonytalanság: a magyarországi cégek ki vannak szolgáltatva uniós partnereiknek anynyiban, hogy azok „bemondás” alapján közlik velük az adószámukat.
„Számtalan cégtől kapunk visszajelzést, hogy az áfa visszatartása megzavarja a likviditásukat, becslések szerint az intézkedés több mint 100 milliárd forint finanszírozási hiányt okoz a gazdasági élet szereplőinek” – mondta el a Figyelőnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Katona Tamás a nagyságrenddel egyetért, a pénzmozgás irányát viszont vitatja: szerinte nagyjából ekkora összeg maradt benn a gazdaságban. A pénzügyi tárca számításai szerint ugyanis uniós csatlakozásunk óta megszűnt a korábbi, azonnali áfabefizetési kényszer. A negyedéves bevallók akár 90, a havi bevallók 30 napig terjedően használhatják ezen összegeket. Az egy hónapos ESA-hídnak nevezett gyakorlat összegszerű vonzatát az államtitkár 200-250 milliárd forintra taksálta. A múlt év végén 100 milliárd forint volt az az összeg, amennyit ebből a fokozott ellenőrzés miatt visszatartottak, a különbözet – legalább 100 milliárd forint – ezen fejtegetés szerint tehát ideiglenesen „bennragadt”, ezt az adóhatóság csak később veszi ki a gazdaságból.
De nemcsak a pénzmozgás iránya, hanem az intézkedés mögötti szándék is vitatott. Parragh meglátása szerint eleve hibás az a PM-technika, amely a központi költségvetés egyensúlyi zavarait a gazdasági szférát illető kifizetések késleltetésével kívánja orvosolni. Erre nem egyedüli „módszer” az áfavisszatartás, csúsznak a pályázati pénzek és az állami megrendelések utáni kifizetések is. „Néhány társaságra hivatkozva az egész vállalkozói kört meggyanúsítják, s ennek örve alatt próbál a szaktárca különböző trükkökkel javítani a büdzsé helyzetén”- állította a kamarai elnök.
Katona Tamás szerint azonban nincs és nem is lehet köze költségvetési szempontoknak az intézkedéshez, hiszen az unióban csak az eredményszemléletű hiány az érdekes, ennek kiszámításában pedig mellékes, mikor fizetik vissza az áfát. Év közben azonban a prognózishoz képest jelentős elmaradás mutatkozott a befolyt összegek terén. Megnézték, hogy a havi és a negyedéves bevallóknál miként alakult a visszaigényelt áfa aránya, és azt látták, hogy a negyedéves bevallók – a relatíve kisebb cégek – több áfát igényeltek vissza, mint amennyit befizettek. „Ezt pedig a makroadatok alapján elég nehéz valószínűsíteni” – mondja Katona Tamás, hiszen ez esetben hatalmas exportboomnak kellett volna elindulnia a kisebb cégek részéről, amit viszont az adatok nem támasztanak alá. A teljes körű ellenőrzés során 10 százalékot ért el a hibás bevallások aránya, a visszaigényelt összegek 8 százalékát érintve. Az így „megmentett” pénzek nagyjából fedezik a késedelemért kifizetendő kamatokat.
A kamaránál azonban nemcsak a cégek panaszaira hivatkozva érvelnek a teljes körű ellenőrzés ellen. „A helyzet az egész gazdaságra nézve is hátrányos következményekkel jár, mert riasztja a befektetőket, s visszaveti az exportot, miközben a kormányzati kommunikáció középpontjában a gazdaságélénkítés, export- és befektetés-ösztönzés áll”- hívta fel az ellentmondásra a figyelmet Parragh László. Ezt érzékelhette Gyurcsány Ferenc is, mert miközben a hétvégén kiállt Draskovics Tibor mellett az ügyészség „zavarba ejtő” eljárása kapcsán, egyben arra kérte a pénzügyminisztert: teremtsen új egyensúlyt, amelyben legalább olyan erős elem az adófizetőkét viselt közös felelősség, mint a hatósági elem.
SZIGORÚ ELLENŐRZÉS. Katona Tamás ezt megelőzően még azt ígérte, hogy a szigorú ellenőrzések továbbra is fennmaradnak, ameddig arra szükség van, ám azok célzottabbak lesznek és szűkül a kör. Az MKIK a héten a Draskovics Tiborral esedékes találkozóra éppen erre vonatkozó javaslattal készült. A kamara szakértői szerint olyan európai szintű egységes nyilvántartás szükséges az adózókról, amely képes bizonyos szempontrendszer szerint „szűrőként” működni.
„Ha valamely társaság már 5-8 éve működik, s egyetlenegyszer sem indult ellene adócsalás miatt eljárás, vélelmezhető, hogy nem követ el áfacsalást” – fejtegette Parragh László. Ezzel szemben kiemelten lehetne kontrollálni azokat a cégeket, amelyek egy-másfél éve alakultak, s az utóbbi időben jelentősen megugrott az uniós exportjuk. E szűrővel csökkenteni lehetne a hirtelen ellenőrizendők körét, de más technikák is léteznek, amelyek nem okoznak olyan nagy zavart a cégek működésében, mint az áfavisszatartás.
