Hazai szakértők a Figyelőnek cáfolták az EU statisztikai hivatalának azt az állítását, miszerint az új tagállamok agrártermelőinek 2004-ben drasztikusan megugrott a jövedelmük a csatlakozás előtti évhez képest. Az Eurostat Magyarországon 28,3 százalékos növekedést regisztrált, Lengyelországban és Csehországban pedig még ennél is nagyobb (73,5, illetve 107,8 százalékos) volt a növekmény.
Magyar agrárszakértők szerint annyi történt, hogy – az uniós terminológiát használva – a „mezőgazdasági számlák rendszerében” elszámolt nettó vállalkozói jövedelmet nettó jövedelemként közölték. Márpedig a különbség jelentős. A nettó vállalkozói jövedelem ugyanis a neve dacára bruttó kategória, vagyis a vállalkozó ráfordított (és persze ki nem fizetett) saját munkaerejének értékét is hozzászámítják. Ez alapján a mintegy 150 milliárd forintos bázishoz képest 70-80 milliárd forinttal „ugrott meg” a számított jövedelem, tehát nem arról van szó, hogy a nettó jövedelem nőtt volna meg ugyanennyivel.
Változott ugyanakkor az Eurostat módszertana annyiban, hogy az agrártámogatások oroszlánrészét kitevő közvetlen támogatásokat az EU-csatlakozás után központilag nem a termelési, hanem a jövedelemszámlán tartják nyilván. Ebből viszont olyan félreértések adódtak, hogy Magyarországon – a 2004. évi valós hozzáadottérték- növekedéssel szemben – 14 százalékkal csökkent a mezőgazdaság hozzáadott értéke. Ez a téves közlés az EU statisztikai hivatalának hibájából adódott.
Az uniós támogatások egyébként valóban javítottak a gazdák helyzetén. A jövedelmekbe beszámított támogatásoknak ráadásul csak egy része – kevesebb mint a fele, illetve csak az előlege – jutott el a termelőkhöz tavaly, nagyrészt azért, mert 21 százalékos eltérést regisztráltak a hivatalok az igényelt és a nyilvántartás szerint valóban járó támogatások között.
A növénytermesztésben – nem az aszályos 2003-hoz, hanem a jobb teljesítményű 2002-höz viszonyítva – tavaly a termelés volumene 25 százalékkal gyarapodott, az állattenyésztésben viszont 3,8 százalékkal csökkent. A teljes mezőgazdaság átlagában 10 százalékosra tehető a növekedés. Ennek megfelelően az ágazati jövedelem a növénytermesztésben 222 milliárd forintot, az állattenyésztésben 18 milliárd forintot ért el, szemben a tavalyelőtt az előbbinél realizált plusz 198 milliárd forinttal, illetve az állattenyésztők 43 milliárd forintos ráfizetésével.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
