Gazdaság

Átkódolás

Több számítástechnikai óriáscég próbálja népszerűsíteni a rádiófrekvenciás termékazonosítást, amely a jövő egyik óriási üzletének ígérkezik.

Egy idősödő londoni úr Las Vegas-i egyhetes vakációjának első napját azzal kényszerült tölteni, hogy alsóneműt, zoknit, borotvát és fogkefét vásárolt, majd fél napon át az orvosnál ült, hogy hozzájuthasson a szükségessé vált szívgyógyszerhez. Pedánsan összeállított utazócsomagját ugyanis a légitársaság az átszállás során Las Vegas helyett Honoluluba küldte, így az utazás után amúgy is kimerülten érkező vendég rettenetes élményeket szerzett a városról.

RISC után CISC

Az Oracle a világ egyik legnevesebb adatbázis-kezelő szoftverekre specializálódott óriáscége, de ma már az alkalmazások (vállalatirányítási, döntéstámogató, ügyfélkapcsolat-kezelő és webes szoftverek) felé is erőteljesen nyit. Elsősorban nagy kereskedelmi vállalatoknak, kormányzati szerveknek szállít világszerte. Globális árbevétele 2004-ben a nem végleges adatok szerint meghaladja majd a 10 milliárd dollárt. A biztonságra törekvés jegyében korábban az egyik leginnovatívabb és legmegbízhatóbb termékeket gyártó IT céggel (az RISC processzorok és a nyílt forráskód nagy úttörőjével), a Sun Microsystemsszel alakítottak ki szoros együttműködést. Ma azonban ezek a szoros keretek lazulni látszanak, mert a Sun által képviselt „atombiztos” megoldások drágák, miközben a kizárólag CISC technológiára és nem csupán nyílt szoftverekre építő nagy teljesítményű szerverek ára drasztikusan csökkent az elmúlt években. Emiatt az Oracle inkább a Dell és a HP cégekkel fűzi szorosabbra az együttműködést.

Az eset Samuel Ingallsnak, a Las Vegas-i McCarran repülőtér kommunikációs igazgatójának egyik barátjával történt, így nem meglepő, hogy ezek után Ingalls vállalata az első közt van, amelyek a repülőtéri poggyászkezelésre a legújabb csomagazonosító technológiát tesztelik, s vezetik majd be valamikor az idén. A reptereken bőröndjeinkre ragasztott vonalkódos szalagok ugyanis nem a legkiválóbb azonosítók, helyettük rádiófrekvenciás azonosító (RFID) csipekkel olvassák majd le az adatokat a csomagokról.

Mindezt persze nem csupán a kaszinóvárosról kialakítandó jobb kép érdekében teszik. A döntésnek komoly pénzügyi okai is vannak. Las Vegasban naponta 65 ezer csomagot kezelnek (évente közel 24 millió darabot), amelyek egytizedét (!) rosszul azonosítja a hagyományos, vonalkódokon alapuló kezelőrendszer. Emiatt manuális ellenőrzésre van szükség, ami további hibalehetőségek hordozója. A decemberre befejeződött teszten az azonosító és a hozzá kapcsolt Oracle 10g adatbázis-kezelő szoftverrendszer jól vizsgázott: 3 ezer csomagból mindössze egyet irányított rossz felé. A kisebb reptereken persze nem feltétlenül éri meg egy ilyen szisztéma, hiszen annak kiépítési költsége 125 millió dollár (több mint 23 milliárd forint) volt. Igaz, ebben az összegben négy épület és több mint 6 kilométernyi szállítószalag is benne foglaltatik, s a nagy mennyiség okán a kis azonosító csip árát is sikerült darabonként 20 centre (37 forint) leszorítani. Ráadásul esély van arra, hogy a kialakítandó rendszert szabványként elfogadja a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA).

Az Oracle alelnöke
Új frekvencián



Egy-két évtizeden belül a rádió-frekvenciás azonosítás teljes egészében átveszi a vonalkód szerepét – véli Allyson Fryhoff, az Oracle Corp. stratégiai üzletfejlesztési alelnöke.

Hogyan kapcsolódik egy szoftvercég az RFID technológiához, és milyen erős piacra számít ezen a területen az Oracle?

– Tíz-húsz év távlatában az RFID teljes mértékben átveheti a vonalkódok helyét, és szinte kizárólagos szerepét. Az Oracle elsősorban az ipari-vállalati felhasználások területén érdekelt az üzletben. A csipeken tárolt adatok hatalmas mennyiségét ugyanis megfelelő szoftverekkel emészthetővé kell tenni. Ez persze hatalmas távlatokat nyit az információ menedzsmentben, ami dollármilliókban mérhető megtakarításokat tesz lehetővé az új technológiákat alkalmazó cégeknek.

– Mi ebben az újdonság, hiszen ezt az előnyt a vonalkódos rendszerek is biztosítják, nem?

– Nem egészen. A fizikai árumozgások és valós folyamatok – az RFID-vel összekapcsolt megfelelő hardver és szoftverkörnyezet révén – virtuálisan, a digitális világ szintjén képezhetők le. Az intelligens szoftverek pedig pontosan, gyorsan, lényegében valós időben dolgozzák fel ezt az elképzelhetetlenül nagy adatmennyiséget. Így például egy több száz egységből álló áruházlánc teljes árukészletének mozgása szinte azonnal nyomon követhetővé válik, ami hatalmas megtakarításokat hozhat a beszerzésben, a készletezésben.

– Az új technológiával a mainál is pontosabban megismerhetők lesznek fogyasztási szokásaink, egyéb érzékeny adataink. Ez biztonsági aggályokat is felvet.

– Az újítások értéket teremtenek, de nyilván lehetnek negatív hátulütőik. Szoftvercégként mi az összegyűjtött információk biztonságát kiemelt kérdésként kezeljük; célunk, hogy illetéktelenek ne férjenek azokhoz. Az Oracle mindazonáltal nem kívánja átvenni a rendőrség szerepét.

A fejlett világban a hanghordozók és más nagy értékű árucikkek védelmére pár éve már használják a technológiát, de a csipek továbbfejlődése számtalan új lehetőséget nyit a felhasználásra – derült ki az Oracle OpenWorld kiállításon, a cég ezúttal San Franciscóban tartott nagyszabású rendezvényén. A NASA vegyianyag-laboratóriumában például már a legújabb rádiófrekvenciás azonosító csipek dolgoznak. Ezek kiolvasásával ma már nem csupán a tárolt anyag pontos összetételét lehet megtudni. A csipekre szerelt hő- és más érzékelők révén például a levegő hőmérsékletét is, sőt bizonyos robbanásveszélyes anyagok jelenlétét is érzékelhetik – derül ki Ralph Anton, a Dryden Flight Research Center környezeti szakértőjének szavaiból. Az új alkalmazások ugyanakkor modern szoftverkörnyezetet is igényelnek, nagy adatfeldolgozási sebességgel, és ami még fontosabb: erős adatbiztonsági háttérrel. Erre kínál egy lehetséges megoldást az Oracle.

Ugyanakkor a konkurens IBM is erősít e téren: 2004 júliusában Amszterdamban nyitott RFID tesztközpontot, s ezer munkatársát állította csatasorba. Az IBM elsősorban a piacvezető kereskedelmi óriásokat, például a Wal-Martot, a Metrót és a Tescót célozza megoldásaival.

Ezek előnye, hogy például már a raktárak be- és kijáratánál, a kaszszáknál, vagy bárhol máshol leolvashatók és rendszerezhetők az árumozgási adatok. Az így jelentkező logisztikai előnyök olyan jelentősek, hogy az IBM becslése szerint az árucikkeknek akár 50 százaléka RFID azonosítóval rendelkezhet már 2005 végére, dacára annak, hogy tavaly elsősorban a tesztprojektek zajlottak, s ez még így marad ez év első felében is. Az esélyeket növeli, hogy az amerikai hadügyminisztérium beszállítóinak már ma kötelező RFID csipekkel ellátni termékeiket, de az új technológia nagyon gyorsan terjed a reptereken és a nagy kikötőkben is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik