 |
Egyedi készítésű, „Inauguration of the President of the United States 2001″ feliratú, hatalmas Ajka Kristály üvegtányér és pazar irodaberendezés hökkenti meg a látogatót az amúgy is impozáns Fotex-Plaza egyik felső emeletén, ahol Várszegi Gábor, a Fotex Rt. igazgatósági elnöke és meghatározó tulajdonosa fogadja vendégeit. A Fotex-csoport több mint 50 százalékát birtokló, „nagy játékos” hírében álló Várszegi ugyanakkor nem a vagyonával kérkedő típus, ritkán szerepel a nyilvánosság előtt. Feltehetően inkább azért találjuk asztalán az üvegtányért, mert büszke arra, hogy az egyik „kedvenc befektetése”, az Ajka Kristály olyan előkelő helyekre is szállít, mint a washingtoni Fehér Ház.
Bár az említett kristálytál gyönyörű darab, a Fotex-csoport legutóbbi egy évének történései már közel sem csillognak fényesen. Várszeginek drasztikus átalakításba kell kezdenie ahhoz, hogy az egykori sikerek eredményeként a leggazdagabb magyarokat felsoroló toplisták dobogós helyezésére is elegendő cégvagyona ne erodálódjon. Márpedig nagy veszteséget termelő Fotex-cégekből szép számmal akadt az utóbbi időben.
A legfontosabb leányvállalatok közül nyolcnak csökkent az árbevétele 2004-ben (lásd grafikonunkat az 51. oldalon), így a csoport nemzetközi standardok szerint konszolidált árbevétele a 2003-as 51,8 milliárd forintról 2004-ben 41 milliárd körüli tartományba esett vissza. (Pontos 2004-es adatokat csak a február közepén megjelenő gyorsjelentés tartalmaz majd.) Ennél is intőbb jel, hogy a korábban évről évre megtermelt 600 millió és 2,1 milliárd forint közt mozgó csoportszintű nyereség hirtelenjében tovatűnt: a múlt év harmadik negyedévének végéig elszenvedett 688 millió forintos konszolidált veszteség nem nagyon csökkenhet a 2004-es év egészét tekintve sem.
A számokból tehát komoly problémák tükröződnek, de Várszegi optimista. Meggyőződése, hogy a Fotex 2005-ben már nemhogy nullszaldót, hanem egyenesen tekintélyes nyereséget ér majd el. Ennek zálogát a drasztikus átalakításban látja: a csoport a jövőben a magasabb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások, de még inkább a Sugár üzletközponthoz hasonló kereskedelmi ingatlanok fejlesztése irányában halad tovább. A nagy port kavaró bezárások tehát – Várszegi szerint – csak részei egy átfogó stratégiának, amellyel a hatalmas Fotex-birodalmat igyekszik újraformálni.
Milyen okokkal magyarázható, hogy a Fotex csökkenti részvételét a kiskeireskedelemben, bezárja a még megimaradt Keravill üzleteket, s átalakítja az Azúr-hálózatot? – kérdeztük Várszegi Gábort.
– El akarjuk különíteni egymástól az ígéretes, illetve a folyamatosan új kihívásokkal szembekerülő üzletágakat. A rendszerváltás előtti időből megmaradt kereskedelmi hálózatok nehezen tudják felvenni a versenyt a sokszor a beszerzési árnál is olcsóbban értékesítő, tőkeerős nyugati nagyvállalatokkal. Az utóbbi időben érkezett konkurensek teljes európai bolthálózatukba százezer darabos tételekben, sokszor közvetlenül a távol-keleti gyártóktól szerzik be az árut.
 |
 |
|
|
|
 |
| Bezárt üzlet. Nem bírta a versenyt. |
Keravill – leoltották a villanyt
Tavaly december 10-én határozott úgy a Fotex, hogy végelszámolással bezárja a Keravill üzletláncot. A Keravill már évekkel korábban sorra zárta be a kisebb boltjait: nyolc-kilenc éve még 70 üzlet működött, de az ezredforduló után csupán 43 maradt talpon, tavaly őszre, a bezárás idejére pedig már csupán 15 volt nyitva. A pár száz, pár ezer darabos tételeket rendelő Keravill az árubeszerzési tárgyalásokon képtelen volt olyan kedvező árat elérni, mint a multinacionális áruházláncok.
Technikai értelemben a halálos döfést az adta meg a Keravillnak, amikor a Fotex 2003 végén úgy döntött, hogy túlad a Westel mobiltelefonok és előfizetések értékesítésére az üzletlánc keretein belül életre hívott hálózatán. A Fotex-csoport – értesüléseink szerint – 1,5 milliárd forintot kapott az üzletágért. Csakhogy a lánc műszaki cikkekből származó forgalma évi 300-400 millió forintos veszteséget termelt, azaz az utóbbi években csupán a „távközlési” üzletág ki nem vett nyeresége tartotta életben. Az egyre kevesebb üzlettel működő Keravill árbevétele a 2001-es 18,1 milliárd forintról 2003-ra 14,8 milliárdra, 2004-re pedig 10 milliárd alá csökkent. A néhány százmilliós árukészlet kiárusításában csupán hat egység vesz részt. Már a végel-számolásról meghozott döntés idején tudni lehetett, hogy lega-lább 70 millió forintot veszít rajta a Fotex-csoport, de az összeg még nőhet. A Keravill 220 millió forinttal adósa a Fotex-csoport-nak, erről utóbbi lemond, de ha ez nem lesz elég a végelszámo-láshoz, akkor a folyamat felszámolásba megy át. |
|
|
|
|
|
|
A Keravill közben csak kisebb mennyiségben, ezért jóval drágábban jutott hozzá a legtöbb árucikkhez, ami végül teljesen esélytelenné tette a versenytársakkal szemben. Ezt az évek óta tartó folyamatot csak felerősítette az uniós csatlakozás, amelynek kapcsán ismét újabb szereplők érkeztek a kiskereskedelembe, s az árverseny még tovább éleződött. Kisebb méretű cégeknek csak olyan ágazatokban van esélyük nyereségesen működni, amelyekkel a kis tételek és az alacsony árak miatt a multiknak nem éri meg kiemelten foglalkozni. Ilyen a Fotex-csoporton belül a Kontúr Papír.
– Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon az Azúr-hálózattal sem számol a Fotex?
– Akár azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az ország uniós csatlakozásával nyitottabbá váló piacra ebben a profilban egy új külföldi szereplő szívesen belépne, és megvenné a hálózatot. Emellett az Azúr a magasabb árfekvésű szolgáltatásokkal – például kozmetikával, manikűrrel, masszázzsal és hasonlókkal – kiegészített termékpaletta felé is sikeresen elmozdulhat, és idővel nyereségessé válhat.
– Úgy tűnik, az Ön egyik személyes kedvencének tartott Fotexnet áruház működését sem sikerült nyereségessé tenni, hiszen jó pár hete az „Átalakítás alatt áll!” felirat fogadja az internetes látogatókat. Mi a bezárás oka?
– A Fotexnet végez kutatásokat, felméréseket is, ez jól megy. A DVDrent internetes filmkölcsönző program várakozás fölötti eredményt produkált már rövid idő alatt. Ugyanakkor kevés hasznot hozott, viszont annál több fejfájást okozott a bonyolult internetes áruházi rendszer működtetése, amely ráadásul részben a Keravill termékeire épült. A több százezerféle árucikk miatt pedig olyan bonyolulttá vált a csomagküldő áruház logisztikai kiszolgálása, hogy nem éri meg. Ezért megtartjuk a kereskedelmi áruházat, de a kiszállításokat már a partnerek végzik. Így sokkal több partnert tudunk az áruházban elhelyezni, szélesebb kínálatot tudunk nyújtani. A Fotexnet csapata így a jövőben inkább az internetes szoftverek és megoldások szállítója lesz. A Fotexnet áruházat döntően más partnerek termékeivel töltjük majd fel, amelyek kiszállítása a terméket kínáló partner feladata lesz, mi „csupán” egy ismert és megbízható felületet nyújtunk.
 |
– Mi a helyzet a Domus áruházzal?
– A Domus változatlanul nyereséges. Az elmúlt időszakban az egész bútorkereskedelemnek jól ment, két okból: az egyik az erős forint, ami miatt olcsó az import, a másik a lakástámogatási rendszer, hiszen az új lakásokat be is kell rendezni.
– A Balaton Bútor és az Ajka Kristály viszont szenved a gyenge dollár miatt. Védekeztek az árfolyamváltozás ellen fedezeti ügyletekkel?
– Kötöttünk ilyen ügyleteket, egészen a 200 forintos dollárárfolyamig, de 180 forintos kurzusnál már nem, mert nem számítunk további forinterősödésre. A korábban folyamatosan nyereséges Ajka Kristály számára a 2004-es év már irreális feltételeket hozott. Ha az Ajka Kristály nem kap munkahely-megtartó támogatást, el kell bocsátania embereket. Pedig normális árfolyam mellett Ajka könnyedén elér egymilliárd forintos nyereséget. Ha a dollár a 2000. évi szinten lenne, az 2 milliárd forint különbséget jelentene eredményességben ennél az egyetlen cégnél.
|
|
|
|
|
Azúr – lemossák?
Az egy ideje a Keravillhoz hasonló gondokkal küszködő háztartási és vegyi árukat forgalmazó Azúrnál megkezdődött a hálózat átalakítása. Az 1996-ban még 128 boltot számláló lánc a múlt év elejére alig 62 üzletre zsugorodott, amiből tavaly újabb 24, rossz helyen lévő, kis alapterületű, ezért gazdaságtalanul működő egységet zártak be. Sok elemző már ezt a láncot is „eltemette”, végső döntés azonban még nem született. Sőt, elképzelhető az is, hogy külföldi szakmai befektető kezébe kerül a még megmaradt 38 tagú hálózat és a márkanév. Kiutat jelenthet a magasabb árfekvésű, szolgáltatásokkal kiegészített termékpaletta is. Az Azúr bajainak gyökere, hogy a régi kereskedelmi modell örökségeként eltérő nagyságú (40 és 340 négyzetméter közötti alapterületű) boltokkal rendelkezett, ez pedig lehetetlenné tette az egységes arculat és kínálat kialakítását. Az egységes boltméret és pontosan körülhatárolható koncepció mentén kiépülő rivális hálózatokkal az Azúr képtelen volt állni a versenyt. Ma már a hipermarketek is óriási választékot tartanak a cég termékköréből, ezek hatalmas beszerzésiár-kedvezményeket képesek elérni a beszállítóiknál. |
|
|
|
|
|
|
– Milyen új stratégiai irányokba fejlődik a következő években a Fotex-csoport?
– A hangsúlyok máshová helyeződnek át. A szolgáltatások fejlesztésében látom a jövőt, amelyek magasabb hozzáadott értékkel, nagyobb haszonnal értékesíthetők a következő években, s nem feltétlen kell az óriáscégekkel kereskedelmi versenybe bonyolódni. Ilyen lehet például az optikai szolgáltatás, a márkás kozmetikumok szolgáltatásokkal együtt történő értékesítése és hasonlók. Csehországban és Lengyelországban ennek megfelelően 22 üzletből álló, optikai cikkeket értékesítő hálózatot vásároltunk meg a francia Carrefourtól, s azóta új üzleteket is nyitottunk. Országonként 60-80 üzletből álló hálózattá fejlesztjük. Ezek mellett a jól csengő luxus márkák további fejlesztésében látok lehetőségeket.
– A Sugár üzletközpontot egy évvel ezelőtt vásárolta meg a Fotex, ami az ingatlanhasznosítás felértékelődését mutatja a csoporton belül. Ma, évekkel az árrobbanást követően, még mindig jó üzlet az ingatlan?
– Ha megnézzük a népszerű bevásárlóközpontokban négyzetméterenként és havonta kért 30-40 eurós bérleti díjakat, akkor könnyen belátható, hogy a Sugárhoz hasonló fejlesztésekben nagy fantázia van. Részemről szívesen fektetek be hasonló területen, szerintem a következő években ezt a tevékenységét biztosan számítható hozammal végezheti majd a csoport.
– A bezárt Keravill üzletek, a 24 bezárt Azúr bolt és más kiskereskedelmi egységek hasznosítása is haszonnal kecsegtet?
– A saját tulajdonú ingatlanokat a Fotex ingatlanos cégeitől, például a Keringatlantól bérelte a Keravill, bérli az Azúr és mások. Néhány üzlet pedig az önkormányzatok tulajdonában van. A csoport tagjainak kiadott ingatlanokért nyilván a piaci ár alsó határán kértünk, mert nem volt érdekünk, hogy magas bérleti díjakkal tönkretegyük a saját kereskedő cégeinket. Amennyiben ezek a helyiségek felszabadulnak, jó részük immár megbízható, tőkeerős, normál piaci árat fizető bérlőknek adható ki.
– És valóban jól adhatók ki ezek az üzletek? A belvárosi helyiségek leértékelődnek, mert a hagyományos, utcai kiskereskedelem visszaesik.
– Én szívesen vásárolnék a kulcsfontosságú bevásárló utcákban üzleteket. A visszaesést átmenetinek tartom. Nyugat-Európában már lezajlott az a jelenség, ami nálunk most érzékelhető, és nálunk is csak idő kérdése a felértékelődés. Gondoljon csak az Andrássy útra, amely fellendülőben van.
– Mekkora értéket képviselnek az ingatlanok? A könyvekben 15 milliárd forintos értéken szerepelnek.
– Aki csak egy kicsit is ért a könyveléshez, az tudhatja, hogy a könyv szerinti érték csak egyfajta információ. Ennél az ingatlanok esetenként sokkal többet érnek: 1993-ban külföldön csaknem ötdolláros árfolyamon bocsátottuk ki a részvényeket, ez inflációval együtt is bőven megvan a cégben.
 |
– A tőzsdei árfolyamon azonban ez nem látszik.
– Azon nem is fog. A részvényárfolyamot az határozza meg, hogy van-e vevő. Elemzők azonban nem ajánlják vételre a Fotex-papírokat, mert a Templeton által koordinált, nyolc évvel ezelőtti sikertelen ellenséges felvásárlási kísérlet közben többséget vásároltam a cégben a vállalataimon keresztül, hogy mind a Templeton kísérletét, mind a hasonló ügyeket megakadályozzam. Ezért kívülállók kockázatosnak tartják a részvényt, én magam pedig nem adok-veszek, nem befolyásolom az árfolyamot.
– Így akik a kibocsátáskor vásároltak és megtartották a papírt, roszszul jártak. Nem érez felelősséget a kisebbségben lévő befektetők iránt?
– Én pontosan ugyanannyi felelősséget érzek a többi részvényessel szemben, mint magammal vagy a családommal szemben. A Fotex csoport sikere vagy sikertelensége elsősorban engem érint. A legtöbb vesztenivalóm nyilvánvalóan nekem van.
|
|
|
|
Változó hangsúlyok
LEMEZKIADÁS. Nem kerülte el az átalakítás az elmúlt időszakban a hanglemezkiadást -és kereskedelmet sem. A korábbi, vidéki boltokkal teletűzdelt hálózatot 3 fővárosi boltra csökkentették, azok viszont jól mennek. A hangsúlyt a lemezkiadásra, s ezen belül a komolyzenére fektetik. Ez a döntés piaci értesülések szerint főként azért született, mert a CD-k magasan árazottak, és a másolás terjedése miatt nem látják biztosítottnak a jó üzletet. A cég a hanghordozók terén is a multik által kevéssé preferált réspiacon sikeres: a Hollós Máté vezette Hungaroton Records évente 85-100 különleges komolyzenei felvétel kiadásával szerzett cégének szakmai hírnevet Európa-szerte. Emellett a DVD-kereskedelem is feljövőben van.
 |
| Ajka kristály. Számolnak vele |
KRISTÁLY. Hiába a nemzetközi hírnév, az Ajka Kristály gazdálkodási adatai mostanság nem sok örömöt szereznek a Fotex-csoport vezetőinek. A forgalom 90 százalékában exportra termelő társaság ugyanis a jócskán 200 forint alatt tanyázó dollárárfolyam miatt tavaly először veszteséget könyvelt el. A 2000-ben elért 5,36 milliárd forintos árbevétele az erős forint és a dollár mélyrepülése miatt 2004-re 3,2 milliárd forint körülire olvadt. Az önálló márkanévvel, illetve luxusmárkák beszállítójaként is dolgozó Ajka Kristály a létszámcsökkentést csak állami munkahelymegtartó támogatással tudná elkerülni. A Fotex által stratégiai cégként kezelt, finom üveg, kristály és kézi festésű porcelántermékeket gyártó cég azonban hoszszabb távon is a csoport része marad, hiszen 15 millió dollár feletti exportja milliárdos nyereségtermelésre is alkalmassá teszi, amenynyiben a dollár árfolyama újra magára talál.
FOTEXNET. Fölöttébb megnehezítette a Fotexnet internetes áruház működtetését a Keravill kiesése, igaz, korábban éppen az egymilliárd forint feletti, igencsak diverzifikált áruforgalom okozott logisztikai és adminisztrációs zavarokat. Az „ideiglenesen zárva tartó” webáruház modellje átalakul. Saját szolgáltatásként csak a DVD-kölcsönzés marad fenn – ez egyébként rövid idő alatt várakozáson felüli eredményt produkált -, a többi áruféleség forgalmazását a velük szerződő áruházak bonyolítják majd le, ehhez a Fotexnet felületet és programozói szakértelmet biztosít. A 2004 tavaszán indult, online kutatásokat végző Fotexnet Research is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
BÚTORÜZLET. A Domus bútoráruház az elmúlt években alig veszített pozíciójából, mivel a lakásépítési boom élénken tartotta a piacot, az erős forint pedig olcsóvá tette az importot. A minőségi bútorokat készítő Balaton Bútor viszont komoly bajban van, miután az eladásai megsínylették az olcsó távol-keleti konkurenciát és az erős forintot. |
|
|
|
|
|
|
