Még a légkondicionálót is leszerelték volna a helyéről Markó Béla irodájában, ha munkatársai nem Iépnek közbe az utolsó pillanatban. Így legalább ez a berendezés a helyén maradt. Viszont szinte minden mást elvittek Románia új miniszterelnök-helyettesének hivatalából. Asztalt, széket és minden egyéb bútort, a közel egy tonnás páncélszekrényt, a számítógépeket, a telefonokat, sőt még a kávéfőzőt, a csészéket és a kiskanalakat is. Az új miniszterek legalább fele ugyanígy járt. A távozó kormány emberei így értelmezték az átadás-átvételi leltár fogalmát – rossznyelvek szerint persze korántsem biztos, hogy minden egyes elvitt bútor és technikai eszköz valóban a központi kormányraktárba került vissza.
Mindazonáltal az elmúlt hetekben messze nem az üres irodák okozták a parlament által december 28-án beiktatott új bukaresti kormány megalakulása körüli legnagyobb gondot. Igaz, miközben a végleges hivatali berendezkedés még jó ideig eltarthat, a Calin Popescu Tariceanu vezette kabinet az első politikai akadályokat már sikeresen maga mögött hagyta.
Calin Popescu Tariceanu.
HINTAPOLITIKA. Az egyik krízis főszereplője a Román Humanista Párt (PUR) volt. Ez a politikai erő a november 28-i választásokon az elmúlt négy évben kormányzó szociáldemokratákkal indult koalícióban – és így párban meg is szerezték a legtöbb szavazatot. Amint azonban az elnökválasztás két héttel későbbi második fordulójában a liberális-demokrata DA szövetség jelöltje, Traian Basescu diadalmaskodott Adrian Nastase eddigi kormányfővel szemben, a PUR hátat fordított választási szövetségesének. A „partnercserének” pedig koalíciós tagság és négy miniszteri bársonyszék lett a jutalma. Basescunak azonban mégsem tetszhetett annyira a PUR „hintapolitikája”. Amikor ugyanis a humanisták Adrian Nastasét, illetve a szintén szociáldemokrata Nicolae Vacaroiut szavazták meg a román parlament két háza elnökének, az államfő az Adevarul című napilapnak adott interjújában úgy nyilatkozott: akár az azonnali előrehozott választásokat is támogatná, hogy a kormányt megszabadítsa attól az „erkölcstelen megoldástól”, amit a PUR jelent. A sértett humanisták kis híján kivonultak a koalícióból, ám a hét végén végül győzött a józan ész (egy újabb választás esetén a PUR-nak önállóan nincs esélye bejutni a törvényhozásba), azaz úgy döntöttek, maradnak.
A másik, úgyszintén koalíciós szakítópróbává terebélyesedő vita a prefektusi pozíciók körül robbant ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kabinetben négy igen fontos poszthoz jutott: kormányfő-helyettesként Markó Béla tárca nélküli államminiszteri rangban az oktatási, a kulturális és az európai integrációs minisztériumok munkáját koordinálja, Borbély László az infrastrukturális fejlesztésekért felelős tárca élére került, Winkler Gyula pedig kereskedelmi, míg a mindössze 33 éves Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter lett. Ehhez járt még négy megyei prefektusi tisztség, amely már csak azért is fontos pozíció, mert a választott helyi önkormányzatok a kormány e képviselőinek az áldásával juthatnak hozzá a különböző központi forrásokhoz. Csakhogy Kovászna megye DA pártszervezete fellázadt a magyar prefektus ellen. Az RMDSZ viszont ragaszkodott ehhez a megyéhez – Tariceanu pedig nekik engedett.
Az új román kabinet tehát végre hozzáláthat ahhoz a munkához, amelynek várható dinamizmusából a múlt év végén már ízelítőt is adott. December 29-én sürgősségi kormányrendelettel fogadták el az adórendszer átalakítását, ami így már 2005-re is érvényes. Az eddigi, 18 és 40 százalék között több sávra osztott személyi jövedelemadó, illetve az eddig 25 százalékos társasági nyereségadó mostantól egyaránt 16 százalékosra csökken. Cserébe többek között megszűnik valamennyi szja-kedvezmény, az osztalékadó pedig 5-ről 10 százalékra nő. Ám ami a 32 ezer milliárd lejnyi (200 milliárd forint) kieső bevételek pótlása szempontjából a legfontosabb: a már a két év múlva esedékes európai uniós csatlakozásra előretekintő kormány azt reméli, hogy az adócsökkentés a ma a román gazdaság 40-50 százalékát adó „szürke- és feketezóna” jó részét kifehéríti.
