a maga útján, most, hogy érvénytelen lett a kórház-privatizációról kiírt népszavazás. Előzetesen ezt ígérte a szakminiszter, az eredmények ismeretében ezt vázolta a szocialisták elnöke. És ez nagy baj. Ez az út áttekinthetetlen, szabályozatlan, sehová sem vezet.
Éppen az ugyanis a legnagyobb veszély, hogy a koalíciós politikusok azt olvassák ki a majdnem érvényes referendumból: csak gond lehet abból, ha megpróbálnak belenyúlni a jelenlegi nyúlós egészségügyi masszába. A minél rosszabb, annál jobb logikának is van persze racionalitása. A degresszív finanszírozás olyan forráshiányos kényszerpályát jelölt ki, amely elkerülhetetlenül vezet csődök sorához. Ez is kikényszerítheti persze a változásokat, csak meglehet, addig néhány kórházat be kell zárni. Nagy kérdés, hogy ha ezt követően értékesítik az épületet, az még kórház-privatizációnak minősül-e – talán érdemes lenne kiírni erről is egy referendumot…
Vagy inkább a kormánynak elő kell állnia azzal, vállalja-e továbbra is az egészségügyi intézmények finanszírozását állami vagy önkormányzati formában? Ha nem, akkor mit akar törvényileg szabályozottan magánkézbe adni: a működtetést vagy az intézmények tulajdonjogát is? Utóbbi esetben kijelölhető-e közmegegyezéssel azon kórházak köre (hasonlóképpen az állami vagyonhoz), amelyet még hosszabb távon sem lehet privatizálni?
És akkor még egy szót se ejtettünk arról, hogy a jelenlegi modellben állami és privát ugyanazon társadalombiztosítási kasszán osztozik, legfeljebb a hatékonyabb forrásfelhasználásban versenyeznek egymással. Honnan kerülhet több pénz a rendszerbe? Meri-e a kormány vállalni a több-biztosítós modell vagy a térítéses ellátás ötletének a megszondázását?
Az egyik változat szerint (és egyes elsietett nyilatkozatok sugallata alapján) nem, mert túl közel van már a 2006-os választás, és a referendum azt mutatta, jobb ezeket a kérdéseket nem piszkálni. A másik változat szerint igen, mert túl közel van már a 2006-os választás, és a referendum azt mutatta, hogy a szavazók nagy többsége tanácstalan, értelmes, meggyőző érveléssel talán megszólítható. Különösen, ha az a választók-páciensek azt látják maguk körül, hogy egyre több orvos és ápoló a lábával készül szavazni, külföldön keresve munkát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
