Nem titok, hogy a Dél-Amerikában élő nyílméreg-békák halálos toxinjait maguk az állatok képtelenek megtermelni. Így a kutatók biztosak abban, hogy ezek a kétéltűek valahogyan kívülről, alighanem a táplálékukból tesznek szert e számukra fontos anyagokra. Amerikai biológusok most megpróbálták felderíteni a mérgek eredetét, s bár azt sikerült megállapítaniuk, hogy a béka azt honnan gyűjti be, a toxin eredeti forrását még mindig nem azonosították.
Nyílméreg-békák. Bizonytalan források.
A szteroidvázas és erős idegbénító hatású batrachotoxinok nemcsak a békákban, hanem egy, a hazai nünükékre hasonlító bogárban, a Chorseine pulsra nevű apró fajban is nagy mennyiségben előfordulnak. Mivel pedig ennek elterjedési területe átfedésben van a békák élőhelyével, kézenfekvőnek látszik a feltételezés, hogy a kétéltűek ezt fogyasztva halmozzák fel a testükben a mérget. Valóban, a tudósok meg is találták e bogárkák maradványait az állatok emésztő-rendszerében. A további vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a rovarok is csak ideiglenesen tárolják a kérdéses vegyületet, ugyanis maguk sem tudják sejtjeikben szintetizálni azt, csupán esetleg annak módosítására képesek. Eszerint a méreg a táplálékláncban többé-kevésbé változatlan formában vándorol; míg azonban bizonyos fajokat megöl, másokban a védelmet szolgálja. A kutatók szerint a toxin végső soron a rovarok táplálékát adó valamelyik növényből származik, amelyet elsősorban azért szeretnének megtalálni, hogy az esetleg a gyógyászatban is hasznosítható mérget nagy mennyiségben állíthassák elő.
