 |
| Számítógép-oktatás időseknek. Indokolatlanul kevés az önbizalom. |
Nyugaton nem ritka, hogy 70 éves fejjel is beül valaki az iskolapadba, elsajátítani azokat az ismereteket, amelyekre fiatalabb korában nem maradt ideje. Magyarországon az emberek többsége – fiatal és felnőtt egyaránt – elsősorban a papír megszerzéséért tanul. Barra Mária, a Budapesti Kommunikációs Főiskola docense, a Barra Beszéd- és Kommunikáció Iskola vezetője szerint egyelőre nem jellemző, hogy az emberek a tanulás öröméért jelentkeznek egy képzésre.
A felnőttek tanulása több szempontból is alapvetően különbözik a fiatalokétól – magyarázza a docens. Harminc év felett a tapasztalat felülírja a lexikális tudást, a befogadó sokkal kritikusabbá válik, nem fogad el mindent evidenciának. A bizonyítás, a gyakorlatba való átültetés éppen ezért sokkal fontosabb szerepet kap. A felnőttek a gyakorlatban használható, praktikus, funkcionális ismereteket várnak, ezért fontos, hogy azt is megértsék mi, miért szerepel a tananyagban.
Érdekes módon az érettebb diákok sokszor érzékenyebbnek, sérülékenyebbnek bizonyulhatnak, mint egy kamasz. Ennek az az oka, hogy míg a diákkorúak számára magától értetődő, természetes szituáció, hogy tanulnak, addig egy felnőtt ezt sokszor kényszerként, szükséges rosszként éli meg. Évtizedeken át a magyarországi gyakorlatra egyáltalán nem volt jellemző sem a pályamódosítás, sem az állandó tanulás, sem pedig a munkahelyi továbbképzés, így gyakran a munkájuk kritikájaként értelmezik azok, akik most szembesülnek mindezzel. A felnőttek ugyanezért nemcsak a tananyagot, hanem magát az oktató személyét is fenntartásokkal szemlélik. Nehezebben értékelnek valakit hitelesnek, pláne ha az illető még fiatalabb is náluk. Így aztán az lenne az ideális, ha az oktatók mellett pszichológusok is segítenének a felnőttoktatásban, sok szakember egybehangzó véleménye, hogy folyamatosan biztatni, lelkesíteni kellene az át- és továbbképzésen részt vevő felnőtteket, mert nagyon sokszor fordul elő, hogy indokolatlanul kevés az önbizalmuk.
TÁV-, VAGY LEVELEZŐ OKTATÁS. Tanulás szempontjából a felnőttek többsége alapvetően két csoportra osztható – ismerteti Barra Mária. Az egyik csoport nagyon erősen motivált, nekik nincs szükségük külső kényszerre ahhoz, hogy tanuljanak. A külső kényszer sok mindent jelenthet, például azt, hogy valakinek a munkahelye függ a megszerzett tudástól, rosszabb esetben a papírtól. Ugyanígy külső feltétel az is, hogy bizonyos számú alkalommal órákra kell járni, azokra folyamatosan fel kell készülni. Aki tudja magáról, hogy szeret halogatni, és csak a körmére égett feladatokat végzi el az utolsó pillanatban, annak esti, vagy levelező képzést, tanfolyamot érdemes választania. Itt gyakoribb a számonkérés és rendszeresen meg is kell jelenni. Kevesebben vannak a második csoport tagjai, akik akkor is szigorúan elvégzik a napi tanulási feladataikat, amikor a számonkérés csak a távolinak tűnő vizsga idején jön el. Ha valaki tudja magáról, hogy képes erre, nyugodtan választhatja a távoktatást.
 |
 |
|
|
|
A másik oldalról
 |
| Barra Mária: a napi munkára is pozitívan hat a folyamatos tanulás. |
Barra Mária diákként is érintett a felnőtt-oktatásban, az idén fejezi be a doktori képzést a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartás-tudományi Intézeté-ben. Elmondása szerint a 15 fős csoportból mindössze négy „túlkoros” van. A jellemző életkor 25-28 év, az idősebb generációból pedig három negyvenes, egy ötvenes és egy hatvanas képviselteti magát. Igaz, a docens derűlátóan értékeli a helyzetet, hiszen ez már közel 30 százalékos arányt jelent. Arra a kérdésre, hogy miért akar két bölcsészdiplomája mellé doktori fokozatot szerezni, Barra így válaszol: saját módszerére épülő kommunikációs képzésein sok olyan összefüggést fedezett fel az elmúlt évtizedben, amelyekről tudja, hogy „működnek”, de szeretné megfigyeléseit tudományos alapon is megvizsgálni, bebizonyítani. Döntését nem bánta meg, annak ellenére, hogy nehéz időt szakítania a tanulásra. Úgy érzi, napi munkájára is pozitívan hat, hogy folyamatosan tanul. Sok új ismerettel gazdagodott, de legalább ilyen lényeges, hogy a gyakorlatban is megtapasztalta: ugyanolyan könnyen képes tanulni, lépést tartani a fiatalokkal, mint ők egymással. Számára az egész életen át tartó tanulás jelszava nem újdonság. Mindig is így képzelte a saját jövőjét. |
|
|
|
|
|
|
PÁLYAMÓDOSÍTÁ-SOKK. Hosszú ideig el fog tartani, amíg a magyarok megszokják, hogy az iskolában kiválasztott és megtanult szakma nem egy életre szól – állítja Jókai István, a Perfekt Rt. vezérigazgatója. Cége az ország minden nagyobb városában képviselteti magát, hallgatóik között rendszeres felméréseket, piackutatásokat végeznek. Ezek alapján a vezérigazgató néhány meghökkentő adattal tud szolgálni a hazai felnőttképzés jellegzetességeiről.
A tanfolyamaikon részt vevő budapesti lakosok 87 (!) százaléka nő, országos szinten pedig 89 százalékra növekszik ez az arány. A beiratkozóknak átlagosan 60-65 százaléka városi lakos, korcsoport szerint pedig legnagyobb részük, 70 százalékuk a 18 és 35 év közötti korosztályba tartozik.
Jelenleg a tanulni vágyók 82 féle tanfolyam közül választhatnak, amelyek közül immár ötödik éve a legnépszerűbbek a pénzügyi és számviteli képzések. Ezek mögött szorosan felzárkózva következnek a számítógép-kezelői, a tb-ügyintézői, az EU pályázatírási ismereteket oktató és a marketingmenedzser tanfolyamok.
Jókai István hozzáteszi: különösen büszkék az alacsony lemorzsolódási arányra. A beiratkozott hallgatók közel 90 százaléka el is végzi a képzést, azaz sikeres vizsgát tesz.
 |
| Jókai István: a megtanult szakma nem egy életre szól. |
Sajnos valóban igaz, hogy ma még az emberek többsége a papírért tanul – ért egyet a vezérigazgató is Barra Máriával. Azonban, ha lassan is, de megkezdődött a változás. Észrevehető, hogy a hallgatók igénylik a jó előadókat, a később is elővehető, napi munkájukban jól használható tankönyveket. Az igazi fordulat azonban akkor következik majd be, amikor a mostani diákok felnőnek: őket az iskolában már most felkészítik arra, hogy a pályaváltás, az állandó továbbképzés természetes velejárói bármilyen karriernek.
Egy európai életében átlagosan négy alkalommal fordul elő pályamódosítás, vagy változtatás – idézi a statisztikát Jókai István. Az alapvető különbség, hogy míg a magyarok egyelőre rettegve gondolnak a munkahely elhagyásának, megváltoztatásának időpontjára, nyugati társaik reményteljesen várják azt, hiszen náluk az esetek többségében a váltás előrelépést jelent.
Ez hazánkban is működhet így, amit a Perfekt Rt. egyik, állami intézményekkel közösen megvalósított programja már be is bizonyított. A program során vállalták – más cégekkel közösen – száz fiatal diplomás munkanélküli átképzését Nyíregyházán. Az együttműködés lényege az volt, hogy a környékbeli nagyvállalatok az igényeik szerint átképzett fiataloknak négyéves munkaszerződést biztosítottak, ehhez az első két év munkáltatói adóterheit az állam átvállalta. A program sikere miatt azóta más régiós központokban is kezdeményeztek hasonlót, és a tapasztalatok szerint mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról kölcsönös az elégedettség. Érdekes, hogy a száz átképzett fiatalból harminc EU-s pályázatíróként keresi kenyerét.
 |
| Szatmári Tamás: az időhiány az oka, hogy kevés a hobbiból tanulók száma. |
ÖNÁLLÓAN KÖNNYEBB. Szatmári Tamás, az Európai Levelező Oktatási (ELO) Kft. ügyvezető igazgatója több optimizmussal értékeli a helyzetet. Mint mondja, cégének három elkülöníthető típusú levelező képzése van, nyelvi, szakmai és hobbi jellegűek. Ő sem tagadja, hogy a legnépszerűbbek a nyelvi és a hivatalos papír megszerzését is lehetővé tévő szakmai kurzusok, ám cégüknél nagyon népszerűek a különböző hobbi és életmód tanfolyamok is. Ezekre elsősorban olyanok jelentkeznek, akik kedvtelésből szeretnének jobban elmélyedni valamilyen témában.
Az ELO-nál is a 20-45 éves korosztályból kerül ki a jelentkezők legnagyobb része. Évente közel 20 ezer tanuló fizet be valamilyen képzésükre, akik 55-60 százaléka végig is csinálja azt. A legnépszerűbbek a nyelvtanfolyamok, ezeket követik a könyvelői, a számítógép-kezelői és a lakberendezői képzések. Sikeresnek bizonyult év elején bevezetett új tanfolyamuk, a boltvezetői képzés is.
A cégvezető úgy látja, hogy nem elsősorban az igény, inkább az idő hiánya az, ami miatt ma még kevés a „hobbiból” tanulók száma Magyarországon. A hozzájuk jelentkezők teljes mértékben maguk osztják be a tanulásra szánt idejüket, csak a havonta érkező postai tananyagcsomagok emlékeztetik őket arra, hogy éppen hol kellene tartaniuk. Hogy ez mennyit számít, azt jól bizonyítja, hogy az ELO-nál a hobbi tanfolyamokra is komoly érdeklődés van.
Szatmári Tamás hangsúlyozza, hogy aki hivatalos papírt szeretne, az náluk sem úszhatja meg a személyes konzultációt és a vizsgákat. Cége együttműködik néhány OKJ-s vizsgaközponttal, ahol hallgatóik a levelezőkurzuson elsajátítottakból hivatalos keretek közt is vizsgát tehetnek. Természetesen ez némi pluszenergia és anyagi ráfordítással jár, de a legtöbben szívesen vállalják a megmérettetést.
