Igen kellemes állapotok uralkodnak jelenleg a hazai kötvénypiacon, az egy évvel ezelőtti gyászos napok évfordulója tehát jó hangulatban telik. Mint emlékezetes, 2003. december 2-án kedden felbolydult méhkashoz hasonlítottak a magyar pénz- és tőkepiacok. Két munkanappal korábban, a megelőző pénteken emelte meg a Magyar Nemzeti Bank laza 300 bázisponttal az alapkamatot, hogy megállítsa a forint gyengülését. Az azóta sokat kritizált lépés után a világsajtó is Magyarországon köszörülte a nyelvét: a Financial Times például arról írt, hogy ismét közelebb kerültünk a pénzügyi válsághoz; az egyik legnevesebb befektetési bank, J. P. Morgan pedig komoly valószínűséget adott annak, hogy a kamatot felemelik 15 százalékig.
A forint tovább gyengült, ekkor „nézte meg” az euró ellenében a 275-ös szintet. Az állampapírpiac pedig kis túlzással beomlott: kereskedni szinte nem lehetett, a referenciahozamok az égbe szálltak, a három hónapos diszkont kincstárjegy aukcióját pedig érdeklődés hiányában eredménytelennek nyilvánították.
Kevesek öröme
Most, egy évvel később, a kötvénypiac csúcson van. Az egy éven túli hátralevő futamidővel rendelkező magyar állampapírok árfolyammozgását követő MAX index mozgása jól mutatja, hogy 2003. december 2-i egynapos pánikkal a kötvénypiac a megelőző hosszabb gyengélkedés után elérte mélypontját (lásd a grafikont). Kisebb rogyások voltak ugyan még a télen, ám a hozamok szép lassan csökkenésnek indultak. Némi bizonytalanság uralkodott 2004 forró nyári hónapjai során is, az ősz azonban nagy fellendülést hozott. Aki egy éve vett állampapírt, vagy volt mersze kötvényalapba fektetni a zűrös napokban, az év egyik legjobb üzletét ütötte nyélbe. Sajnos ehhez keveseknek volt bátorságuk: az általános reakció az ezzel éppen ellentétes lépés volt.
Alap-ismeretek
A hazai államkötvényekbe fektető alapok eszközértékének mozgása követi az állampapír-piaci árfolyamváltozásokat: emelkedés esetén kedvező hozamot nyújtanak, ellenkező esetben rosszat. A kötvények kamatai naponta épülnek be az alapok eszközértékébe, amely csak akkor csökken, ha a negatív irányú árfolyamváltozás nagyobb, mint az adott időszakra eső felhalmozott kamat. A kötvényalapok eszközértéké-nek (árfolyamának) változékonysága egyenesen arányos a portfólióban tartott kötvények átlagos hátralevő futamidejével. A hosszú kötvényeket tartó alapok jó piacon általában kitűnő teljesítményt nyújtanak, rossz piacon viszont a legrosszab-bak között vannak; erre jó példa a CIB Kincsem Alap. Néhány kötvényalap igen rövid futamidejű, kevéssé kockázatos portfóliót tart: ez az oka például annak, hogy a legnagyobb hazai alap, az OTP Optima rossz piacon is enyhén pozitív hozamot ért el, az utóbbi hónapok fellendülésé-ben viszont lemaradt a hozamversenyben. Korábban a választást erősen befolyásolta, hogy melyik alap érhető el a közeli bankfiókban, de ma már szinte az összessel kereskedhetünk telefonos megbízás révén. Az aktuális hozamadatokat a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége nemrég megújult honlapja (www.bamosz.hu) mellett a FigyelőNeten is lehet böngészni, s a Figyelőben is hétről hétre megjelenik az aktuális toplista.
Tanulságok
Az már tavasszal is elég jól látszott, most pedig teljesen egyértelmű, hogy igen nagyot hibáztak azok a befektetők, akik a kötvényalapok gyengélkedésének utolsó fázisában váltották vissza befektetési jegyeiket. Az viszont nyitott kérdés, hogy mi vár azokra, akik most szállnak be. A kötvényhozamoknak az utóbbi hónapokban tapasztalt számottevő csökkenése ugyanis többé-kevésbé váratlanul érte a szakértőket is, az ország makrogazdasági mutatói ugyanis nemigen javultak, a külföldiek pedig inkább eladtak. Az alapkamat mérséklődésének elméletben csak a rövid hozamokat kellett volna befolyásolnia, ezúttal azonban a hozamgörbe teljes szakaszán érezhető volt a hatás.
Elképzelhető, hogy az infláció és a jegybanki alapkamat további csökkenése, valamint a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának növekedése nyomán kitart a jókedv, a forint törékenysége és a továbbra is igen magas államháztartási hiány azonban óvatosságra kell, hogy intse a befektetőket. Csak remélni lehet, hogy akik most kapnak rá a kötvényalapokra, levonták az utóbbi másfél év tanulságait, valamint jobban ismerik a kockázatokat és a piacok működését, mint azok, akik az elmúlt években vettek és a legrosszabbkor adtak el.
