Erdélyből érkezett, jó kedélyű, neves járműkereskedő; fém öltözőszek-rények fiatal forgalmazója; autópályákat és hidakat tervező építésziroda művészi hajlamú vezetője; egyedi épületasztalos munkákat vállaló vidéki mérnök-vállalkozó; egy régi vágású, szocialista nagyvállalatnál edződött, rátermett külkereskedő. Első látásra semmi közös nincs bennük, valójában mégis akad, ami összekapcsolja őket: bekerültek az Üzlet & Siker kis- és középvállalkozói (kkv) magazin (a Figyelő lapcsoport tagja) által odaítélt Minősített Vállalkozás 2004. évi díjazottai közé. Összesen 50 cég kapta meg ezt az elismerést, közöttük tíz különdíjat és egy fődíjat is kiosztottak (az utóbbi társaság és két különdíjas cég bemutatását lásd külön).
Árkossy Tamás. Egyedi fabútorokat tervez külföldre is.
A díj gazdasági mutatók alapján elvégzett minősítést is jelent, ami a partnerek számára is jelzi a cég teljesítményét. Emiatt a kis- és középvállalatok körében egyre népszerűbb a pályázat: 2004-ben több mint száz vállalkozás jelentkezett rá. Az ország egészét lefedő kezdeményezésről van szó, ám csak az kerülhet be a körbe, aki pályázatot nyújt be ennek érdekében. Az önkéntes jelentkezés miatt óhatatlanul csorbul a reprezentatív jelleg, hiszen potenciálisan sok ezer cégről lehetne szó. Az Üzlet&Siker magazin főszerkesztője, Kurcz Adrienne szerint azonban a kezdeményezésnek nem is célja a vállalati toplistákhoz hasonló rangsort készíteni.
A kialakított minősítési rendszer egyfelől objektív, másfelől meglehetősen rugalmas a cégek értékelésében. Ezt a szervezők úgy érik el, hogy két mutatórendszert használnak: számadatokon alapuló „üzleti mutatókat”, illetve bizonyos versenyelőnyöket, a cég felkészültségét, üzleti tudatosságát számba vevő úgynevezett „sikermutatókat”. Fontos feltétel, hogy a jelentkező társaságnak legalább 150 milliós (de legfeljebb 5 milliárd forintos) árbevétellel kell rendelkeznie. A magazin az előző három üzleti évben elért árbevétel, adózott eredmény és saját tőke adatokat kéri be, könyvszakértő által hitelesített formában. A cégvezetőknek arról is nyilatkozniuk kell, hogy nincsen köz- és közüzemi tartozásuk.
A rendelkezésre bocsátott adatokból tőke- és árbevétel-arányos eredménymutatókat számítanak, amelyeket az adott ágazatra és méretkategóriára jellemző, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett átlaghoz viszonyítanak. (Ezáltal a különféle adókímélési technikákkal operáló, kis nyereséget kimutató cégek kiesnek a rostán.)
Szappanos György. Nagy ipari megrendelőknek szállítanak.
A torzítás lehetőségét hordozó, száraz adatokat a „sikermutatók” korrigálják. Termelő, kereskedő és szolgáltató szektor szerint bontják a cégeket, és az ágazatok jellemzőinek megfelelően más-más szempontokat vizsgálnak. A termelő kkv-k esetében értékes pluszpontokat hoz a saját fejlesztésű termék, saját védjegy, illetve új, környezetbarát technológiák használata. A kereskedő vállalkozásoknál az állandó beszállítók vagy a könnyített fizetési rendszer megléte számít előnynek, míg a szolgáltatók közt például a menedzsment információs rendszerért, vagy a minőségbiztosításért lehetett további pontokat szerezni. Ugyancsak előny, ha egy vállalat kialakított vevőkezelő rendszerrel, vagy éppen tartalmas saját weboldallal, netán webáruházzal rendelkezik. A pontozás az egyetemi-főiskolai felvételihez hasonló rendszert használ, maximálisan 120 pont érhető el. A „felvételi feladatsor” ugyanakkor jóval nehezebb, mint egy átlagos egyetemen. A pályázatra jelentkezett több mint száz vállalkozás közül ugyanis csak egyetlen cég, a fődíjas CÉH Rt. ért el 110 pont feletti teljesítményt. A sorban következő tíz különdíjas társaság 90 pont felett teljesített. A szigorú kritériumrendszer okán „felvételi ponthatár” is létezik, a 120 pontból legalább 60-at kellett az idén szerezni a minősítés elnyeréséhez. Kurcz Adrienne szerint ez nem úgy értelmezendő, hogy a 60 vagy az annál kevesebb ponttal záró vállalkozások eredményei rosszak lennének, csupán azt, hogy az Üzlet & Siker által megfogalmazott feltételrendszer mentén az adott cég hátrébb sorolódott.
A sikerek titka
Hasonlóságokat lehet felfedezni a szinte minden ágazatból, az ország több részéből érkezett Minősített Vállalkozások vezetőiben.
KORAI INDULÁS. Bár a díjazott vezetők között akad fiatal vállalkozó is, a legtöbbjük a nyolcvanas évek második felében bekövetkező változások „szülötte”.
SZERENCSE. A tulajdonos nem csak szorgalmas és kitartó, küzdeni képes személyiség, hanem szerencsével is megáldott egyén: jókor, jó helyen dolgozott.
RUGALMASSÁG. A lehetőségek megragadásához az is elengedhetetlen, hogy ne csak minőséget produkáljon a kis cég, de egyúttal nagy rugalmasságot is tanúsítson. Sokszor a „lehetetlent is elvállalták”, s elvállalják ma is, hiszen a nagy megrendelőkért ádáz verseny folyik.
SEGÍTŐ CSALÁD. A vállalkozások megerősödése során kulcsszerepet kapnak a közeli családtagok: általában a feleség végzi az adminisztráció és a pénzügyek vezetését, és sokszor a felnőtt gyerekek segítenek az operatív irányításban.
MEGFONTOLTSÁG. A bejáratott kis cégeknél a kilencvenes évek sikereit követően immár nem az árbevétel vagy a nyereség gyors megsokszorozása az elsődleges cél, hanem a stabil, kiszámítható fejlődés.
