Már számos esetben vezetett a véletlen tudományos felfedezésekhez; ez történt nemrég a University of California Los Angeles (UCLA) kutatóival is. Egy doktorandusz hallgató digitális fényképezőgépével fotózgatott a laborban, amikor apró pukkanást hallott, és észrevette, hogy a kísérleteihez használt elektromosan vezető nanoszálakat – polianilint – tartalmazó üvegcse füstölni kezd. Kiderült: a jelenséget a villanófény okozza, amely képes megolvasztani az éppen vizsgált polimert. A fiatalember, miután célzottan megismételte a kísérletet, később képes volt a különböző hordozók felületén elhelyezett nanoszálakból sajátos, filmszerű bevonatot is előállítani.
A reakció azon alapul, hogy a nanoszerkezetben elnyelt fény hővé alakul, aminek hatására a nanoszálak megolvadnak, majd lehűlve új struktúrában szilárdulnak meg. A vaku hőhatását már korábban is leírták, azonban csak olyan anyagok – például szén nanocsövek – esetében, amelyek meggyulladtak és elégtek nagy energiájú behatás következtében. A polinilin viszont, ahelyett, hogy lángra kapna, csak megolvad, ami pedig új anyagok fejlesztése előtt nyitja meg az utat. Így maszkot használva a mikrocsip-gyártásban már ismert módon különböző mintázatú filmeket lehet belőle készíteni, vagy más anyagokkal ötvözve kompozit membránokat és bevonatokat előállítani.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
