Karácsony közeledtével egyre gyakrabban botlunk kamatmentes hitelt tartalmazó ajánlatokba az üzletekben. Az áruhitelező cégeknél egyébként is ez a dömping időszak, éves kihelyezésük jókora hányada, mintegy 30 százaléka november-decemberben kerül az ügyfelekhez.
Az akciók során igen bőkezűek a bankok: a Beneficial Rt.-nél például akár 4 hónapra is eladósodhatunk egy kamat- és költségmentes hitelszerződés keretében – azaz a teljes hiteldíj mutató (THM) is nulla százalék. Arra is van mód ugyanakkor, hogy hosszabb futamidőt válasszunk a törlesztéshez, ekkor viszont már a szokásos díjakkal ketyeg a tartozás. E választási lehetőség nem egyedülálló a piacon, hiszen hasonló, 3-4 hónapos költségmentes periódus szerepel például a Budapest Bank, az OTP Bank, vagy a CIB Bank ajánlataiban is.
CSALI. Az ingyen kölcsön lehetősége valóban nagyon csábító, hiszen az áruhitelek egyébként nagyon drágák: általában 35-40 százalékos THM mellett vehetünk fel kölcsönt a vásárláshoz. A bankok egy része persze a kedvezményes akciók esetében is nyilván arra játszik, hogy az ügyfél nem fizeti vissza tartozását időben – vagy egyszerű feledékenység okán, vagy azért, mert nem érkezik elegendő összeg a számlájára. Ilyenkor a nulla százalékos csali végül vastagon fizető ügyfelet hoz a banknak: az időből kifutva immár kényszerül az áruhitelek standard árát, a már említett 35-40 százalékos THM-et elfogadni.
Erre egy egész üzletágat persze nem lehet építeni, annál is kevésbé, mert a hazai bankárok tapasztalatai szerint a magyarok – ellentétben a „trehány” amerikaiakkal – a kamatmentes periódus végéig általában fegyelmezetten visszafizetik adósságukat. „Az akciókkal azonban a bank feladhatja pillanatnyi hasznát annak érdekében, hogy hosszabb távú kapcsolatra tegyen szert az ügyféllel” – mondja Weitz Gábor, a CIB Bank lakossági termékmenedzsere. A CIB ugyanis e kölcsönt egy áruhitel-kártyán nyújtja, a kapcsolat tehát megmarad, a hitelkeret pedig a továbbiakban is az ügyfél rendelkezésére áll.
Akció híján
Mielőtt drága áruhitelhez folyamodnánk, érdemes néhány olcsóbb lehetőséget is megfontolni:
KLASSZIKUS HITELKÁRTYA. Ennek segítségével, ha a következő havi befolyó jövedelemből ki tudják egyenlíteni a kölcsönt, hiszen ekkor akció nélkül is élvezhetik az ingyen hitel előnyét. Igaz, ha az általában 40-45 napos kamatmentes periódus végéig nem tudják viszszafizetni a teljes hitelt, akkor előfordulhat, hogy az áruhitelek THM-jénél is magasabb büntetőkamatot kell leróniuk.
BEVÁSÁRLÓKÁRTYA. Érdemes megvizsgálni a klasszikus hitelkártyák egyszerűsített változatát, a CIB Bank Bevásárlókártyáját, amely csak belföldi vásárlásra alkalmas. Lényege, hogy hitelével 45 napig kamatmentesen eladósodhatunk.
E kártya éves díja egyébként kedvezőbb (3499 forint), mint a „többet tudó”, így készpénzfelvételre és külföldi fizetésre is használható társaié. Ráadásul a karácsonyig igényelt plasztik esetében is akciózik a pénzintézet: a 3 évig használható kártya első éves díját elengedi az ügyfélnek. E kártya a széles közönség számára elérhető, mert nemcsak a pénzintézetnél igényelhető, hanem a co-branded partnereknél is, mindössze személyi igazolvány kell hozzá. A megoldás népszerűségét mutatja, hogy egy év alatt 16,8 ezerről 41,3 ezerre nőtt az e plasztikot használók száma.
FOLYÓSZÁMLA-HITEL. Ha bankunknál jó az „ügyfélmúltunk”, az áruhiteleknél kedvezőbb kondíciókat érhetünk el folyószámla-hitellel. Ehhez azonban előre kell gondolkodnunk, e hitelféleség ugyanis nem teremthető elő azonnal.
Noha az áruhitelekről nincs hivatalos statisztika, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatásai szerint az egyéb hitelféleségek mellett az efféle kölcsönöket is magában foglaló fogyasztási hitelek díja (azaz THM-je) az elmúlt években folyamatosan 30 százalék körül mozgott, függetlenül attól, hogy a kamatkörnyezet éppen leszálló vagy felszálló ágban volt-e. A totális rugalmatlanságot mutatja, hogy például az idén júliusban még 28,43 százalék volt az átlagos hiteldíj, jelenleg pedig 31,38 százalékon áll, miközben a betéti kamatok a pénzpiaci folyamatoknak megfelelően mérséklődtek. Az embereket azonban ezek a bődületes ráták sem riasztják vissza, jó magyar szokás szerint – hasonlóan a lakáshitelekhez – a többség csak a törlesztő részletek nagyságára figyel. „A pénzügyileg képzettebbek viszont nem veszik fel az ilyen drága kölcsönöket” – fogalmazott Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a Pénzügykutató Rt. rendezvényén a Figyelő kérdésére. A bankok egyébként általában e kölcsön nagy kockázatával indokolják a magas díjakat, mondván: sokan nem törlesztenek, arányuk akár 5 százalékra is rúghat, így a jó adósoknak helyettük is a zsebükbe kell nyúlniuk. A díjakat tovább növeli, hogy a bankoknak az áruházi jelenlét is sokba kerül. „Mondhatni: polcpénzt fizetünk” – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a már említett rendezvényen. Magasan tartja a díjakat továbbá, hogy az üzletekben nincs verseny a bankok között; nem is lehet, hiszen a kereskedőcég általában csak egy kiválasztott pénzügyi partnerrel dolgozik.
RÁKÉSZÜLÉS. Ha épp nincs nulla százalékos akció a kiszemelt portékára, akkor a méregdrága „normál” árukölcsön helyett érdemes olcsóbb hitellehetőség után nézni a karácsonyi bevásárláshoz (néhány lehetőségről lásd külön anyagunkat). Ezekhez azonban általában érdemi előkészületek szükségesek, így ha hirtelen támad kedvünk vásárolni, akkor marad a kétségtelenül gyors – fél-egy óra alatt megszerezhető – áruhitel. A gyorsaságnak pedig, mint a fentiek mutatják, megkérik az árát.
