Minden bizonnyal a kőszénből állnak rendelkezésre a legnagyobb tartalékok a fosszilis tüzelőanyagok közül: a becslések szerint még akár százötven évbe is beletelhet, mire a gazdaságosan kitermelhető készletek kimerülnek. Olyan szén pedig, amelyet nem éri meg kibányászni, még több van a Földön – az amerikai Luca Technologies geológusai szerint pedig éppen ezek a tartalékok elégíthetik ki hosszú távon is az emberiség energiaigényeit.
A cégnél úgy vélik, a föld alatti kőszén olcsón földgázzá alakítható, már csak azért is, mert ez a folyamat természetes úton is végbemegy. Ráadásul, mint most kiderült, a szén jóval gyorsabban alakul gázzá, mint azt korábban feltételezték. A bányákban olyan baktériumok élhetnek meg, amelyek oxigénről elzárva folyamatosan metánná alakítják a különböző szénforrásokat, így magát a kőszenet is. Abban nagyjából egyetértenek a tudósok, hogy a szénbányák metántartalma így keletkezett – a kérdés csak az, mikor. A ma elfogadott álláspont szerint jórészt évmilliókkal ezelőtt, amikor a levegőtől elzárt növényi maradványokban még jóval intenzívebb volt a baktériumok aktivitása. A Luca viszont megmutatta, hogy napjainkban is termelődik a gáz, mégpedig igen nagy mennyiségben. A Wyoming államban található Powder River Basin szénbányáiból származó kőszénmintákban mikroszkóppal ugyanis rengeteg metántermelő baktériumokat azonosítottak, és miután e mintákhoz radioaktív szenet adagoltak, nemsokára a mikrobák által termelt metánban mutatták ki a sugárzó izotópokat. A Luca szakemberei szerint a bányákba juttatott bizonyos extra tápanyagokkal, vagy a versenytárs mikrobákat visszaszorító vegyületekkel felgyorsítható a gáztermelés.
