Legfrissebb, novemberi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2004-re a GDP arányában 5,6 százalékos, jövőre pedig 5,5 százalékos eredményszemléletű (ESA) államháztartási hiánnyal számol. Azonban az idei évre is jelentős, akár plusz-mínusz 0,4 százalékos eltérést is okozhat számos, részleteiben még nem ismert kormányzati intézkedés.
Ilyen segítség lehet például a büdzsé számára, ha az EU-s adószámokhoz kapcsolódó ellenőrzések miatt késlekednek az áfa-visszautalások. Ehhez azonban a szigorúbb ellenőrzésnek széles körben kellene érvényesülnie, és a visszatérítésnek a törvényi határidőn túlra kellene nyúlnia. Az eredményszemléletű fiskális év ugyanis csak februárral záródik, tehát az idei költségvetési hiányt a késlekedő áfakifizetések akkor javíthatják, ha január-februárban még nem, csak márciusban történik utalás a gazdálkodó szervezeteknek. Ennek maximális mértéke 100 milliárd forint lehet. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a kifizetés csúszása a 2005-ös év egyenlegét rontja.
Mint ismert, az áfabevételek idei elmaradása miatt az adóhatóság fokozottan ellenőrzi az uniós országokkal kereskedő társaságok áfabevallásait. A csatlakozást követő két hónapra vonatkozó több mint 20 ezer bevallás vizsgálatából az derült ki, hogy mintegy 4,2 ezer, azaz minden ötödik adózó tévedett, és nagyjából kétharmaduknál az eltérés mértéke 100 ezer forint fölötti volt.
Az áfabevételek tervezettnél kisebb összege azzal magyarázható, hogy a jogszabályváltozások miatt 65 milliárd forintnyi áfakiutalás tavalyról átcsúszott 2004-re, de ennél nagyobb kiesést okozott az, hogy az uniós csatlakozás után változtak az áfabefizetési szabályok. Ennek következtében júniusban az importált termékek utáni áfát a vámhatósághoz már nem, az adóhivatalhoz pedig még nem kellett megfizetni a cégeknek. Ennek a kiesésnek a mértéke meghaladta a 100 milliárd forintot. Szeptember óta azonban nőnek a bevételek, így az elmaradás az előző évihez képest folyamatosan csökken.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
