Csak a Pénzügyminisztérium (PM) gratuláló szavai vigasztalhatják a havi bruttó 500 ezer forintnál többet kereső adózókat, ők ugyanis éves szinten pár ezer forinttal rosszabbul járnak jövőre. „Elismerésünk, az idén Ön Magyarország 78 ezer adófizetőjének egyike, akik a legtöbb befizetett személyi jövedelemadóval járulnak hozzá a közcélok megvalósításához. Az Ön befizetései kellenek ahhoz, hogy támogassuk például a hátrányos helyzetben élő családokat” – jelenik meg a PM honlapján, ha az adó-kalkulátor segítségével kiszámolja e „gazdag” polgár, hogyan változik az ideihez képest 2005-ben az adóterhelése. Hiába gondolnánk, hogy a kétkulcsossá váló adótábla önmagában mindenkinek csökkenti a befizetéseit (hiszen ezentúl 18 százalékkal adózik az a rész is, amely eddig 26 százalékkal), a járulékalap 5,3 millió forintról 6,6 millió forintra növelése elveszi ezt a kedvezményt, sőt néhány ezer forinttal meg is dobja a fizetési kötelezettséget a magasnak kikiáltott jövedelmi kategóriában.
 |
 |
|
|
Főbb változások a kedvezmény rendszerében
8 millió forintos összjövedelemig vehető igénybe a családi adókedvezmény, e felett csak a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a 8 millió feletti összes jövedelmének 20 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény folyamatosan nullára csökken. Az eltartottak számától függ, hogy milyen jövedelemhatárnál fogy el a kedvezmény, például 2 gyermek esetén 8 millió 480 millió forintos összjövedelemtől nulla.
6 millió forintos jövedelemig a tandíj, a felnőttképzés és számítástechnika, valamint a közcélú adományok és a tevékenységi kedvezményeket a biztosítások kedvezményével együtt kell figyelembe venni, összesen legfeljebb 100 ezer forintot lehet ezekre visszaigényelni.
2 ezer forintról havi 2850 forintra nő a fogyatékkal élők kedvezménye, és jövedelemtől függetlenül érvényesíthető.
6 millió és 6,5 millió forint között a fenti kedvezmények folyamatosan nullára csökkennek oly módon, hogy a kedvezmények együttes öszszegének, de legfeljebb a 100 ezer forintnak a 6 millió forint feletti jövedelem 20 százalékát meghaladó részét igényelheti vissza az adózó.
20 százalékról 25 százalékra nő a forrásadó. |
|
|
|
|
|
|
KORLÁTOK. Örülhet azonban a minimálbérnél többet, de havi félmilliónál kevesebbet kereső, mintegy 2,6 millió adózó, számukra ugyanis adómegtakarítást hoztak a változások (lásd a táblázatot). Nem véletlenül jelentette be Draskovics Tibor pénzügyminiszter diadalmasan, hogy az átlagkeresettel rendelkező, kétkeresős családban összesen 100 ezer forinttal több marad a kasszában.
Ez azonban csak akkor áll, ha az idén és jövőre is ugyanannyi adókedvezményt tudnak érvényesíteni, vagy egyik évben sem élnek (mert nem tudnak élni) ezekkel a lehetőségekkel. Mert igaz ugyan, hogy nem szüntettek meg adókedvezményeket, ám több korlátot is állítottak az igénybe vételükhöz (lásd külön). Így ha éppen ez az átlagkereső polgár az idén 100 ezer forintnyi adót visszaigényelhet az életbiztosítása után, 60 ezer forintot el tud számolni a felsőoktatási tandíjra, vagy akár Sulinetre, akkor tavasszal 160 ezer forint jár majd vissza neki az államkasszából. Egy évvel később azonban a 2005-ös bevallásában ezekre csak összesen 100 ezer forint kedvezményt érvényesíthet, veszít tehát 60 ezer forintot. Azaz, hiába kapott az adókulcsok változásával valamivel több mint 50 ezer forintot, a szaldója mégis mínusz néhány ezer forint lesz.
Egy „jómódú” háztartása még rosszabbul jár. Ezek a kedvezmények ugyanis 6 millió és 6,5 milliós forintos éves jövedelem között fokozatosan teljesen eltűnnek. Így ha az évi 7 millió forintot kereső adózó 2004-re ugyanazt a 160 ezer forintos kedvezményt veszi igénybe, mint az előző átlagpolgár, 2005-ben erre már nem lesz lehetősége, ennyivel csökken tehát a nettó jövedelme.
A legrosszabbul azonban az a 8 millió feletti, például 9 millió forintos bruttó keresettel rendelkező jár, aki már a gyermekek utáni, úgynevezett családi adókedvezményt sem érvényesítheti. Az elveszett kedvezmény mértéke persze a gyermekek számától is függ, ez két lurkó esetében éppen 96 ezer forint. Ha ez a „gazdag” adózó az idén ugyanazokat a kedvezményeket érvényesíti 160 ezer forintig, mint fenti társai, akkor a gyerekkedvezménnyel együtt együttesen 256 ezer forinttól esik majd el 2005-ben.
|
|
|
|
|
Játék a betűkkel
Az Országgyűlés november 8-án fogadta el a jövő évi adótörvényekről szóló módosításokat, így a büdzsé bevételi oldalának legfonto-sabb tételei már megvannak. A költségvetés „bendőjébe” eszerint jövőre 8360 milliárd forint bevétel kerülne a közterhekből. Az adótör-vények parlamenti vitája nyomán a képviselők módosító javaslatai 10 milliárd forinttal csökkentették a bevételi oldalt (Figyelő, 2004/46. szám), ez elhanyagolható összeg-nek számít. A kutya azonban általá-ban a kiadási oldalon van elásva, a vita során a honatyák módosító javaslatok tömegével próbálják majd meg átszabni a törvényjavas-latot, s ezek nyilvánvalóan nem az alacsonyabb államháztartási hiányt célozzák meg.
Az adóváltozások között talán a legfontosabb a kétkulcsos szja-rendszer bevezetése (lásd külön cikkünket). Ez alapvetően nem rendezi át az eddigi szabályozást, a mindenkori kormány továbbra is adós azzal, hogy rendet vágjon a támogatások, jóváírások és kedvezmények dzsungelében és egyszerű, átlátható, s mindezek hatására az adófizetési hajlandóságot növelő kereteket alkosson. Az átlagember számára szinte követhetetlen adórendszert tovább bonyolítja, hogy jövőre a fiskális fegyelem jegyében korlátozzák az igénybe vehető kedvezményeket.
Az agráriumot a kormányzati kommunikáció már most a jövő évi költségvetés nyerteseként emlegeti. A tervek szerint az ágazat 328 milliárd forint támogatási lehetőséget kap – fele-fele arányban belföldi, illetve uniós forrásokból -, ez 13 százalékos növekedésnek felelne meg. Az agrárlobbi vigyázott arra is, hogy a megemelkedő támogatások nyomán az adóterhe-lés ne növekedjen meg, így a me-zőgazdasági őstermelők esetében a kedvezményes adózással elszámol-ható értékhatár 3 millióról 4 millió forintra emelkedik.
Mérséklődik az egészségügyi hozzájárulás mértéke; a kormány által eredetileg javasolt 1200 forint helyett 1500 forinttal csökken a jelenlegi havi 3450 forintról. Az adótörvények változtatása során a legnagyobb hajcihő az árfolyam-nyereség-adó körül alakult ki, ám a javaslat végül megbukott. Az adóbevételek feltornázásának meglehetősen sajátos módja lesz jövőre a bankokra kivetett különadó. A költségvetés kiadási oldalának további megnyirbálása nehezen tűnik kivihetőnek az államháztartás nagyobb arányú szerkezetátalakítása nélkül. A koalíciós pártokban azonban a 2006-os választások közeledtével nincs meg a politikai hajlandóság a szerkezeti reformokra, így a büdzsé kénytelen a bankadóhoz hasonló, ötletszerű bevételnövelési intézkedésekkel operálni.
DÓZSA GYÖRGY |
|
|
|
|
|
|
Még ha a kedvezmények korlátozása, és azok adott sávhatáron belüli lemorzsolódása miatt bonyolultabbnak tűnik is a jövő évi adórendszer, valójában a magánszemélyek esetében drasztikus változás nem történt, inkább csak finomhangolásról van szó. Persze akinek több százezer forintos visszaigénylési lehetőségről kell lemondania, az nem biztos, hogy így gondolja. A kedvezményektől magas jövedelme miatt eleső adózót csak az vigasztalhatja, hogy a tőzsdén fialtatott megtakarításait – szemben a PM eredeti tervivel – nem sújtja árfolyamnyereség-adó. Így senkinek nem kell már azon aggódnia, hogy a lakosság amúgy sem túl biztató nettó megtakarítói hajlandóságát külön terhekkel rontaná tovább a kormányzat.
MEGMARADÓ KEDVEZMÉNYEK. „Egyéb kedvezményeket pedig nem bántottak” – mutat rá Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Mint sorolja, a lakáshitelek esetében már egy évvel ezelőtt, a 2004-es évre bevezették a jövedelmi korlátokat (3,4 millió forinttól 4 millió forintig fogy el a visszaigényelhető összeg). Az önkéntes (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező) pénztárakba befizetett pénzünk után pedig nem csökkentették a visszaigényelhető összeget, és ezt még a legmagasabb keresetűek is igénybe vehetik, de nem vették el a szellemi tevékenységnél igénybe vehető 50 ezer forintos kedvezményt sem, valamint megnövekedett a fogyatékkal élők jövedelemtől függetlenül járó kedvezménye.
Ugyanakkor 20 százalékról 25 százalékra emelkedett a nem tőzsdei ügyletekből származó árfolyamnyereség, valamint az osztalék adója. Az ingatlan bérbeadása esetén is 25 százalékra nőtt a fizetendő adó, így az a magánszemély, akinek az innen származó bevétele az összes jövedelmével együtt nem éri el a 1,5 millió forintot, jobban járhat, ha a jövőben egyéb jövedelemként adózik e tevékenysége után – tanácsolja az adószakértő. Ekkor ugyanis a bevételének csak 90 százaléka számít bele az adóalapba, és csak 18 százalékot kell befizetnie az államkasszába. Aki viszont az önkormányzatnak adja bérbe a lakását, hogy az rászorult embereket helyezzen el benne, előnyhöz jut, mert ezt a rendszer nulla adókulccsal díjazza.
