Útlevélbomba

Sorban állás magyarigazolványért. Automatikusan járna az állampolgárság.

Több jogot élveznek Magyarországon a kínaiak, mint mi, erdélyi magyarok – fakad ki a Kolozsvárról a PhD megszerzése végett eredetileg Pécsre érkezett 26 éves Judit. Az időközben tanulmányait abbahagyó, évek óta Budapesten dolgozó fiatal nőnek minden évben Canossa-járás a vízum beszerzése. Valahányszor átjön a határon, fel kell mutatnia a beutazáshoz szükséges 500 eurót. Judit tavasszal férjhez ment egy magyar állampolgárhoz, de ezzel csak nehezítette a helyzetét: a hatályos jogszabályok szerint ugyanis a házasságkötéstől számított két évig még csak nem is kezdeményezheti az állampolgárság megszerzését.

AUTOMATIZMUS. A törvényalkotók e kötelező várakozási idővel kívánták elejét venni annak, hogy érdekházasságok köttessenek. A népszavazástól függetlenül, ma is létezik a határon túli magyarok számára kedvezményes honosítás: a jogszabály magyar felmenőhöz és egy év folyamatos életvitelszerű itt-tartózkodáshoz köti. Alapesetben 8 évet kell várni az állampolgárság megszerzésére, bizonyos törvényi méltánylást érdemlő esetekben azonban elég az 5, illetve a 3 éves itt lakás. Az állampolgárság megszerzésének tehát elengedhetetlen feltétele a Magyarországon való folyamatos jelenlét, a lakhatás és megélhetés biztosítása, sőt erkölcsi és állambiztonsági szempontokat is vizsgálnak a hatóságok.

A referendum A KÉRDÉS: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LVII. törvény 19. paragrafusa szerint magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” A KÜSZÖB: A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó állampolgároknak több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a kérdésre azonos választ ad. Ma mintegy 8 millió szavazásra jogosult választópolgárt tartanak nyilván.

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) kezdeményezésére indult kérdés alapján viszont, ha érvényes és eredményes a népszavazás, a törvényalkotóknak kötelességük lesz egy olyan passzust beemelni a hatályos állampolgársági törvénybe, amely szerint mindenki, aki magyar származását magyarigazolvánnyal vagy más módon igazolva kérelmezi az állampolgárságot, azt automatikusan meg is kapja. Jogászi megközelítésben tehát értelmezhetetlen a hétvégi Magyar Állandó Értekezlet 14 tagszervezetének a nyilatkozata, amely sikeres népszavazás esetén arra kéri az Országgyűlést, hogy „a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal”.

A népszavazás nyomán született törvénymódosítás nem követelné meg az áttelepülést. A hatóságok semmilyen, az állampolgárság megszerzéséhez kötött törvényi feltétel meglétét nem vizsgálhatnák. A politikai retorikában kettős állampolgárságként aposztrofált intézmény – a népszavazásra feltett kérdés alapján – közjogi értelemben a magyar állampolgárságot jelenti.

Amit a külhoni magyarok kaphatnak • Szavazati jog – amelyhez állandó magyarországi lakhely szükséges, ám lényegében egy egyszerű bejelentkezés is elég • Munkalehetőség Magyarországon és azokban az EU tagállamokban, amelyek nem zárták le ideiglenesen munkaerőpiacukat az újonnan csatlakozott tagállamok polgárai előtt • Munkanélküli-ellátásokra való jogosultság; ehhez biztosítási jogviszony szükséges • A világ minden országába érvényes útlevél • Ingyenes általános iskolai és középiskolai oktatás, államilag finanszírozott felsőoktatás (feltétel a magyarországi lakóhely) • Szociális ellátás: családi pótlék, gyes, gyed, rokkantsági juttatások, szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások (ezek némelyike alanyi jogon jár, de feltétel a bejelentett magyarországi lakcím, másoknál minimálisan 180 nap munka és biztosítotti viszony szükséges) • Sürgősségi egészségügyi ellátás minden Magyarországon tartózkodónak, valamint gyógykezelési lehetőség az uniós tagországokban

A TÉT. Ez tehát nem azonos a külhoni állampolgársággal, amelyet Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke és még néhány hazai politikus is emleget, hanem ugyanazt jelenti, amivel Magyarország mind a tízmillió állampolgára rendelkezik, s amibe – bizonyos külön feltételek teljesítésével, például magyarországi lakóhely létesítésével – beletartozik a választójog és a hazai szociális ellátórendszerhez való hozzáférés is.

A kommunikációs csata egyelőre útlevélről és számokról szól. Hazafias kötelességről, Trianon „eszmei” reparálásáról, illetve – a másik oldalon – felelős, az ország gazdasági egyensúlyára is figyelő tájékoztatásról. Amennyire a következményeket elbagatellizáló a retorika a jobboldalon, ugyanannyira túlzó a potenciálisan 800 ezer betelepülőt vizionáló kormányzati ellenkampány is. Az emberek érzékenyek, ha a zsebükből vesz ki pénzt az állam, emiatt kétségkívül hatásos lehet, ha olyan kalkulációk látnak napvilágot, hogy a jelenleg 3,2 millió személyi jövedelemadót fizető állampolgárra mennyi plusz adóterhet ró évente a betelepülők tömege. (Pénzügyminisztériumi számítások szerint 100 ezer ember átköltözése 14,4 ezer forint, 250 ezeré 41,5 ezer forint, míg 500 ezer új állampolgár érkezése 104 ezer forint plusz befizetési kötelezettséggel terhelné fejenként a magyar adózókat, merthogy a kiadásokat valamiből pótolni kell.)

A magyar állampolgárságnak azonban akkor is lehetnek a hazai oktatási és egészségügyi rendszerre következményei, ha a jogosultak nem költöznek át, csupán magyarországi lakcímmel rendelkeznek. Ekkor ugyanis – mivel számos jogosultság nem járulékfizetéshez kötött, gyermekek és eltartott hozzátartozók esetén ezt az állampolgárság önmagában is megalapozza – várható, hogy sokan a gyermekeket inkább Magyarországon gyógyíttatják és iskolázzák be.

Munkaadói szervezetek a betelepülés mellett ROLEK FERENC, a MGYOSZ alelnöke: „A betelepülés komoly erőforrás, ami meglódítaná a magyar gazdaságot. Úgy vélem, abszolút pozitív hatása lenne már középtávon is, ugyanis már ma is egész iparágak küzdenek munkaerőhiánnyal. A KSH által közölt 25-30 ezernél a valóságban lényegesen több a betöltetlen állás, számos bővítésnek éppen az az akadálya, hogy a döntéshozók látják, nincs megfelelő munkaerő. Pár éven belül 100 ezer embert simán fel tudna szívni a hazai munkaerőpiac.” PARRAGH LÁSZLÓ, a MKIK elnöke: „E kérdésről 2002-ben már egyszer véleményt nyilvánított a kamara: az volt az álláspontja, hogy be kellene engedni a határon túl élő magyarokat, mert ez ösztönzőleg hatna a gazdasági növekedésre. Akkor azonban hiába hivatkoztak a munkaadók szakmai szempontokra, annyira túlpolitizált volt a téma, hogy a gazdasági érveket elnyomták a politikai érdekek. Ugyanakkor a kérdés kapcsán még sok a fikció. Nem lehet pontosan tudni, milyen korösszetételű, milyen végzettségű munkaerő érkezne az országba, s nyilvánvalóan végig kellene gondolni és újra kellene szabályozni egy sor munkaerő-piaci kérdést.”

Kormányzati becslések szerint a „kétlakiság”, azaz az, hogy ténylegesen nem itt dolgoznak, s nem itt fizetnek adókat és járulékokat, ám szükség esetén igénybe veszik a magyarországi egészségügyi ellátást, oktatási és felsőoktatási rendszert, évente mintegy 250 milliárd forint pluszkiadást ró a költségvetésre. Batiz András kormányszóvivő szerint ez a becslés felső határa. A szaktárcák által készített számítások szerint 10 ezer külhoni magyar ideköltözése évi 4,4 milliárd, 250 ezer betelepülő évi 132 milliárd, míg 800 ezer határon túli magyar érkezése évi 537 milliárd forinttal terhelné meg az államkasszát.

Több tárca is elemezte a kettős állampolgárság ágazati hatását. A foglalkoztatási minisztérium szerint – figyelembe véve azt a hivatalos statisztikát, hogy havonta átlagosan mintegy 25 ezer állás folyamatosan betöltetlen – 25-30 ezres „bevándorlás” még pozitív hatást is indukálna. „Ám ha ennél nagyobb számban érkeznek munkát keresők Magyarországra, az már feszültséget okoz” – hangsúlyozza Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium is készített kalkulációt: több százezer ember áttelepülése több mint százmilliárddal terhelné meg a tb-t, aminek az a magyarázata, hogy az egészségügyi törvény a szolidaritás elvére alapoz. A törvény nem kizárólag a járulékfizetésre építi a jogosultságot, számos természetbeni szolgáltatást, mint ahogy fentebb utaltunk rá, önmagában az állampolgárság megalapoz. (Ma Magyarországon valamivel több mint 3 millió ember fizet járulékot, ám a szolidáris rendszerben mind a 10 millió állampolgár részesül a szolgáltatásokban.)

A kabinet – a választási kampány miatt fenntartásokkal kezelendő – modellszámítását egyébként egy 2003-ban, Erdélyben készült felmérésre alapozta, amely szerint az erdélyiek 10 százaléka tervezi, hogy állampolgárság megadása nélkül is átköltözik. E kutatás eredményeit terjesztette ki a többi érintett országban lakó magyarra, és így egy potenciális létszámot igyekezett megbecsülni, amely szerint minimálisan 120 ezer, maximálisan 275 ezer külhoni magyar költözne át rövid idő alatt a környező országokból.

Erdélyi tervek Hatvan százaléka román állampolgárságú a magyar-igazolványt igénylő több mint 800 ezer határon túli magyarnak, elméletileg tehát keleti szomszédunk felől várható a legerősebb bevándorlási hullám is. A kolozsvári székhelyű Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Központ szeptemberi közvélemény-kutatás adatai szerint a romániai magyarok 81,7 százaléka támogatja, hogy megkaphassák a kettős állampolgárságot. Ennek a körnek a 85,2 százaléka – azaz az összes megkérdezett 74 százaléka – igényelné is a magyar állampolgárságot,. Ugyanakkor a támogatóknak csupán a 12,5 százaléka – azaz az összes megkérdezettnek 10,7 százaléka – telepedne át Magyarországra a közeli, illetve távoli jövőben. Ha a közvélemény-kutatás eredményeit kivetítjük a romániai magyarság egészére, akkor a valamikor áttelepedni kívánók száma több mint 160 ezer lehet. A legnagyobb korcsoportot (28,9 százalékkal) a 18-25 évesek alkotják. A felmérésen alapuló becslések szerint 66 ezren már rövid távon is áttelepednének, hosszú távon pedig 95 ezren döntenének így. SATA VIKTOR, BUKAREST

SZÉPSÉGHIBA. Az elemzések „szépséghibája”, hogy kizárólag a várható kiadásokat prognosztizálja; arról nem készültek hatásvizsgálatok, hogy a honosítottak ide érkező tömege milyen keresletet támasztana, mennyire élénkítené például a fogyasztást. Utóbbi kapcsán Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára így nyilatkozott: optimális esetben, ha csupán néhány tízezer külhoni magyar költözne át, közvetve – a fogyasztás növekedésén keresztül – körülbelül 10-15 milliárd forint bevételt generálna a költségvetésnek. Az adó- és járulékbevételek azonban ekkor sem emelkednének, mert a hazai munkaerő-piaci gyakorlat szerint a minimálbéren történő alkalmazás az általános, nem valószínű, hogy az áttelepülők tömegesen kiemelt fizetéssel járó csúcsmenedzseri állásokat nyernének el. Az MVSZ vezetése szerint azonban életszerűtlen, hogy kizárólag gyermekek, rokkantsági, egészségügyi és nyugdíjjárulékra jogosultak tömegei jönnek át. Mint azt a szövetség egyik közgazdásza, Alakszainé Oláh Annamária legutóbbi sajtótájékoztatójukon a nyilvánosság elé tárta, kalkulációjuk szerint nemhogy többletkiadást nem, de éves szinten is csaknem 85 milliárd forint többletbevételt hozhat az állami költségvetés konyhájára az, ha az esetleg az „igen” győzelmével záruló szavazás nyomán a PM által emlegetetett 800 ezer, jelenleg a határokon túl élő magyar döntene az áttelepülés mellett.

A „modell” szerint áttelepülni inkább családok, mint elszigetelt egyének fognak: gyerekek és esetleg nyugdíjas korú idősek éppúgy, mint aktív munkavállalók. Ennek fényében a 800 ezer áttelepülő évente 45 milliárd forint egészségügyi, 53 milliárd szociális, és 62 milliárd oktatási többletkiadást okoz majd, míg például a nyugdíjuk évente 161 milliárd forintba kerülhet.

Az áttelepülők generálta bevételeket is hasonló módon vette számba az MVSZ: a hatástanulmány szerint a közvetett, fogyasztáshoz kapcsolt adókból évente 207 milliárd, a jövedelmekhez kapcsolódó adókból és járulékokból pedig majdnem évi 208 milliárd forint többletbevétel származik majd. Az összes kalkulált bevétel évi 415 milliárdot tenne ki, szemben a kiadások 331 milliárd forintos szintjével. De mint arra Alakszainé többször rámutatott, a több százezer főnyi áttelepülőt feltételező kalkulációk csak azért készültek, hogy összehasonlítható adatokat állíthassanak szembe a PM számításaival. Bár erre vonatkozólag nem rendelkeznek konkrét felmérésekkel, szerintük minden jel arra mutat, hogy még százezer főnyi áttelepülővel számolni is merő túlzás.

Mindenesetre, ha több mint 2 millió „igen” szavazattal zárul az ügydöntő referendum (s persze a „nem”-ek száma ezt nem haladja meg), az országgyűlésnek nem sok mérlegelési joga marad. (Az alacsony érdeklődéssel kísért európai parlamenti választásokon a Fidesz 1 millió 450 ezer szavazatot szerzett.) A jobboldali pártok mégis szkeptikusan tekintenek a jövőbe, attól tartanak, hogy mivel nincs időhatár a törvény módosítására, a kormány majd a végtelenségig húzza az időt, s az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők elszabotálják ezt a törvényalkotási kötelezettséget.

Az MSZP ugyanakkor azt várja a kormánytól, hogy még a referendum előtt alkossa meg a „nemzetpolgárság” fogalmának jogintézményét. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is azt szorgalmazza, hogy még a referendumot megelőzően szülessen törvény a kettős állampolgárság tartalmáról. A jogot ismerők azonban pontosan tudják: bármilyen néven, bármilyen törvényt is hoz az országgyűlés, az nem írhatja felül, s nem teheti érvénytelenné az „igen”-nel végződő népszavazás eredményét. Születhet jogszabály a külhoni útlevélről, és a szülőföld program számos kezdeményezéséről, ám azok egyike sem mentesíti a parlamentet az alól, hogy meghozza a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Nem szűkebb és nem tágabb tartalommal, mint amelyet a hatályos Alkotmány és más jogszabályok tartalmaznak.