Pedagóguskölcsönből épített családi házának konyhaasztalán indította be kiadóvállalatát Esztergályos Jenő. Eredetileg tanár volt, majd 1975-től szakfelügyelőként is dolgozott, s azt tapasztalta, hogy a tanítók nem jutnak megfelelő könyvekhez. Ez adta a motivációt arra, hogy magánkiadásba fogjon, amelynek költségeit anyai örökségének segítségével fedezte. Első könyve Oktatójátékok kisiskolásoknak címmel 1982-ben jelent meg, ezt számos másik követte egészen 1990-ig. Akkor alapította meg a celldömölki székhelyű Apáczai Kiadót, amely Magyarország legnagyobb magán-tankönyvkiadója lett.
A cég az általános iskolák alsó és felső tagozatának minden tantárgyból készít tankönyveket, munkafüzeteket, és tanulást-tanítást segítő taneszközöket. A piac 19-20 százalékát mondhatja magáénak, míg a legnagyobb kiadó, a Nemzeti Tankönyvkiadó 34 százalékkal bír. A név természetesen Apáczai Csere Jánosra, a magyar pedagógia kiváló alakjára utal, a vállalkozás szellemiségét pedig egy szép Móra Ferenc-idézet tükrözi: „A szeretet az élet.”
AZ ÉLET EGYETEME. Az egymillió forintos indulótőkét a magánkiadásból származó félretett bevételek szolgáltatták. De hogy mert egy tanító, egy tanár könyvkiadásba fogni? „Egy kis bátorság, nyomdai, kiadói ismeretek, hit, remény és akarat, óriási munka és szorgalom kellett hozzá” – fogalmaz az ügyvezető igazgató, aki a vállalkozói ismereteket nem az iskolában, hanem az „élet egyetemén”, még a magánkiadás idején szerezte.
A kiadó az indulás első évében csupán két főből állt, később a létszám folyamatosan bővült. Két év múlva a cég számára egy másfél szobás lakást vásároltak, majd egy négyszobást, később pedig megvették a kiadó jelenlegi épületét, a mintegy 700 négyzetméteres volt pártbizottsági ingatlant. A könyvek tárolására 4700 négyzetméter alapterületű raktár szolgál, van továbbá saját gyártás-előkészítő részlegük. Négy éve létrehoztak egy budapesti oktatási központot is. Ma már 53 alkalmazottjuk van.
Esztergályos Jenő
66 éves, a kőszegi tanítóképzőt, a pécsi tanárképző főiskola rajz- pedagógia szakát, és a szegedi tudományegyetem pedagógia-pszichológia szakát végezte el.
Harminchárom évig pedagógusként és szakfelügyelőként dolgozott előbb Békés megyében, aztán Egyházashetyén, Kemeneskápolnán, Celldömölkön. 1982-től magánkiadásban jelentetett meg könyveket, majd 1990-ben megalapította az Apáczai Kiadót, amely Magyarország legnagyobb magán-tankönyvkiadója lett. Az idén a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
Nős, két felnőtt gyermeke van. Hobbijai közt a munkáját, a Ság-hegyi kirándulásokat és a jó autókat említi.
Az alapítás utáni első négy-öt évben az általános iskolák alsó tagozata számára készítettek könyveket, később már a felső tagozatos, egy-két éve pedig a gimnáziumi szegmensbe is beléptek. A vállalkozás az elejétől fogva terjesztéssel is foglalkozik, hogy ne essen el a kereskedelemmel járó haszontól. Ars poeticájuk három pilléren nyugszik: 1. Olyan szép könyvet kell készíteni, amelybe beleszeret a gyerek. 2. A könyvek, munkafüzetek módszertanilag úgy építkeznek, hogy aki ebből tanít, az csak jól taníthasson. 3. Elfogadható áron kell kínálni a kiadványokat. „A három elv közül leginkább az első jelent versenyelőnyt számunkra” – véli Esztergályos Jenő.
„Az apáczais kiadványok a hasonló paraméterű más kiadók tankönyváraihoz képest jó 10 százalékkal olcsóbbak” – mondja az ügyvezető. Ez a nagy példányszámoknak is köszönhető, mert így a könyvek egységköltsége alacsony. A kiadó a tanítók vállán lévő terheket is igyekszik mérsékelni. Ha egy tanár osztályának apáczais tankönyveket rendel, ingyen kapja meg saját könyvét és egy, a tananyag beosztását segítő kézikönyvet. Ehhez azt kell tudni, hogy a tanároknak joguk van kiválasztani, hogy a különböző kiadók által kínált tankönyvek közül melyikből tanítsanak, tehát az ő kegyeikért igazi verseny folyik. A kiadó ajándékpéldányokkal segíti a határon túl élő magyarokat is, mert fontosnak tartja, hogy hozzájuk is eljussanak a magyar nyelvű tankönyvek.
Etikai vita
Az Apáczai Kiadó egyik könyvében a minap kifogásolnivalót találtak. Szeptemberben a Roma Sajtóközpont cikke sérelmesnek tartotta az Etika című könyvük romákról szóló részét. Ennek nyomán az Oktatási Minisztérium is megvizsgálta a kötetet, és annak a roma etnikumról szóló részét szintén kifogásolhatónak találta a romákra nézve. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda jogi lépéseket fontolgat, mert úgy látja, hogy a könyv alkalmas a cigánysággal szembeni előítéletek erősítésére. Esztergályos Jenő a cég honlapján is olvasható közleményben koholt vádaknak nevezi az állításokat, hangsúlyozva, hogy a könyv nem definiál „romabűnözést”, s idézi az egyik inkriminált szöveget: „A tanulatlan, képzetlen roma fiatalokat így ma már mindinkább fenyegeti a munkanélküliség veszélye. Márpedig, ha nincs munkájuk, nincs keresetük sem. Ha nincs pénzük megélhetésre, akkor pedig kísért a megélhetési bűnözés, amelynek többen bizony nem mindig tudnak ellenállni.” Idézett egy szakértői véleményt is, amely szerint „Az etnikum című fejezetből mindenképpen a jó szándék szól (…), vannak azonban a fejezetben a romákat érintő sztereotípiákból fakadó megfogalmazások, melyek negatív irányba vihetik el a romák társadalmi megítélését.” Esztergályos Jenő a közleményben megígérte, hogy a roma etnikumról szóló részt tovább pontosítják, finomítják, s a pontosított, átdolgozott szövegrészt minden iskolába megküldik, ahol könyvüket megrendelték. Ezzel a vitát lezártnak tekinti, olyannyira, hogy a Figyelőnek sem kívánt beszélni róla.
HŰSÉGJUTALOM. A kiadó által kialakított hűségjutalmi rendszerben az iskolák megkapják rendelésük értékének a 6 százalékát, amennyiben ugyanolyan értékben rendelnek könyveket, mint az előző évben. A kiadó ehhez is a méretgazdaságosság előnyeit használja fel. A „Tanár úr” meggyőződése, hogy ezt a munkát csak teljes odaadással és megfelelő szakmai tudással lehet végezni, ezért kiadóját saját „szellemi gyermekeként” kezeli és szereti. György Géza, a debreceni Alföldi Nyomda vezérigazgatója így vélekedik Esztergályos Jenőről: „Kemény üzleti partner, ígéreteit mindig korrektül betartja. Magánemberként pedig nagyon kellemes és melegszívű ember, akivel remekül el lehet társalogni.”
A második legnagyobb kiadóként az Apáczai közte volt a Nemzeti Tankönyvkiadó tulajdonrészére pályázó 13 vállalkozásnak, de a második körbe nem sikerült bejutnia, pedig a két cég jól kiegészítette volna egymást. Esztergályos szerint, ha a Nemzeti Tankönyvkiadó külföldi tulajdonba kerül, az első két-három évben le fogja nyomni az árakat, majd a piac megszerzése után magasra emeli azokat, és így veszélybe sodorja a magyar tankönyvpiacot.
Az unióba való belépésünk a kiadót hátrányosan érintette. A tankönyvek áfája nulláról 5 százalékra emelkedett, és a szerzők jogdíját az első eladott példányszámtól fizetni kell, amikor még a könyv nem termel nyereséget. Szintén probléma a csökkenő diáklétszám, ez értelemszerűen először az alsó tagozatnál fejti ki hatását. A fennálló nehézségek ellen új kiadványok megjelentetésével, a nagyobb létszámú középiskolás szegmens meghódításával és a meglévő kiadványok további tökéletesítésével igyekeznek védekezni.
