Gazdaság

A nép büdzséje

Bárki lehetőséget kap az állami büdzsé újrafelosztására a Pénzügyminisztérium által kezdeményezett interaktív játékban.

A nép büdzséje 1

Milyen lehet pénzügyminiszternek lenni? – a Miniszterelnöki Hivatal most az állampolgárok számára is átélhetővé teszi ezt az érzést a parlamenti hangos szóváltások kíséretében zajló költségvetési vitát általában legfeljebb a tévéképernyőkön követő lakosság számára. A vállalkozó szelleműek ugyanis most virtuális játék segítségével tesztelhetik makroökonómiai tudásukat (www.koltsegvetes2005.hu), és készíthetik el legjobb tudásuk szerint az ország büdzséjét. Ám míg a képviselők nagyban játszanak (10 ezer 136 milliárd forintot oszthatnak el állami feladatokra), addig az átlaginternetező számára megemészthetetlen és felfoghatatlan számot a játék ötletgazdái – alighanem berögződéseiknek engedelmeskedve – alaposan megkarcsúsították.

„A játékosoknak azt az átláthatóbb 84,5 ezer forint virtuális elköltését tesszük lehetővé, amelyet közvetett módon az állam egy hónapban egy főre költ” – mondta lapunknak Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a játékot brit minták alapján hívták életre, elsősorban azért, hogy bevonják a lakosságot a költségvetés tervezésébe, illetve megismertessék az emberekkel azt, hogy az állam hogyan és mire költi az adófizetők pénzét. Pichler szerint a költségvetés csak első pillantásra tűnik bonyolultnak. A kormány ez irányú javaslatát készítő pénzügyminiszter nagyjából hasonlóan jár el, mint bárki, aki rendelkezett már otthon, a konyhaasztalon a családi kasszáról – ő is csak azt tudja új célokra költeni, amit egy másik tételen megspórol.






Makro játékok
Tesztelhetik a tudásukat a közgazdaságtan szerelmesei a világ egyik legnépszerűbb makroökönómiai tanköny-vének (N. Gregory Mankiw: Macroeconomics) honlapján is. Az oldalon található játék segítségével reális képet kaphatnak ugyanis arról, miként boldogulnának politikusként. A játékban az adók, a kamatlábak és a kormányzati kiadások szintjének megválasztásával irányítható a gazdaság, miközben megfigyelhető, hogy a jó, vagy kevésbé szerencsés lépések hogyan változtatják a játékos népszerűségi indexét (http://bcs.worthpub
lishers.com/mankiw5/). A nagyobb önbizalommal rendelkező versenyzők egy másik oldalon (www.bized.ac.uk/vir
tual/economy/model) összetettebb modellekkel is próbálkozhatnak. Itt már adósávokat is beállíthatnak, változtathatják a különböző termékek forgalmi adóját, ugyanakkor azt is megszab-hatják, hogy kiadásaik mekkora része jusson egészségügyre, oktatásra vagy honvédelemre.

A rendelkezésre álló havi apanázst túllépni nincs mód, csak az adott kereteken belül szabad átcsoportosítani olyan egyszerű költségvetési tételekben gondolkodva, mint nyugdíj, oktatás-kutatás, védelem-biztonság és hasonlók. Minden fejezethez rövid magyarázat is tartozik, amely arra figyelmeztet, mi lehet a módosítás következménye. Extrém igény esetén készíthető olyan költségvetés, amelynek főösszege kevesebb, mint 84,5 ezer forint. Ebben az esetben a játékosnak el kell döntenie, hogy a megtakarított pénzt adócsökkentésre, az államadósság mérséklésére, vagy más célra kívánja-e fordítani. Kissé zavaró, hogy a játék ezúttal csak a költségvetés kiadási oldalát modellezi; bár akár életszerűnek is nevezhető, hogy a bevételeken, azaz az adókon és más közterheken nem lehet változtatni.

A játék annak ellenére, hogy időigényes és sok pepecselést kíván, a honlap beindulásától számított negyedik napon már 50 ezer látogatót vonzott és 10 ezer költségvetési javaslat beérkezését regisztrálta. „Várjuk az elmentett és beküldött próba-költségvetéseket, hogy ezek alapján készíthessük el az ťAdófizetők költségvetési javaslatátŤ – hangsúlyozza a sajtófőnök -, elsősorban azért, hogy lássuk, a lakosság szerint hol kellene többet költeni, illetve melyik területen lenne szükség a nadrágszíj meghúzására.”

Érdekesnek ígérkezik a beküldött költségek átlagolása, amit a vezető döntéshozók kézhez kapnak. És igaz ugyan, hogy az idei végeredmény kialakításában ez már nem befolyásolja őket, a 2006-os költségvetésben talán hasznosítják azokat a részeredményeket, amelyekből már most látható: az állampolgárok jóval kevesebbet költenének az államra, a védelmi költségek esetében viszont vastagabban nyomnák a ceruzát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik