Kevesen gondolták, hogy az adótörvények ez évi vitájának egyik sztártémáját a tőzsde szolgáltatja majd. A politika populista céljai miatt büntetésre ítélt megtakarítók hetekig azt gondolták, hogy 25 százalékos lesz az árfolyamnyereség-adó. Érteni ugyan nem értették a kormányzati szándékot, hiszen éppen a szocialista-szabad demokrata kabinet fogalmazta meg, hogy a megtakarítások növelése érdekében szükség van a Fidesz által bevezetett árfolyamnyereség-adó eltörlésére.
NÉGYPÁRTI „NEM”. Nagy meglepetésre az Országgyűlés négy pártja végül mégis úgy döntött, hogy 0 százalékos marad ez az adó. Ez két okból is érdekes. Egyfelől, ha a végszavazáskor minden párt a nem gombot nyomta meg, akkor miért is akarta a kormány bevezetni a „tőzsdeadót”!? Mondhatnánk ugyanakkor, hogy a procedúrán senki sem vesztett, hiszen az ellenzék a kormány ellen szavazott, az SZDSZ felmutathatta adóellenességét, a kormány viszont azzal állhat a választók elé, hogy legalább megpróbálta. Mégis, a sommás összefoglaló helyett érdemes a felszín mögé nézni. Hogy miért is? Mert Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc eddig talán csak egy dologban értett egyet: az árfolyamnyereség-adó szükségességében.
GYULAI ATTILA vezető elemző, Political Capital Institute
A Fidesz változtatott eddigi politikáján, és egyben saját elnöke ellenében voksolt. Ritka, hogy a Fideszen belüli ellentétek a nyilvánosság elé kerülnek, most azonban nyilvánvalóvá vált, hogy míg Orbán Viktor kifejezetten az adó bevezetése mellett állt, addig a Fidesz-frakció ezzel ellentétesen szavazott.
Az MSZP eredeti javaslata – sajátos módon egyebek mellett a szocialisták szavazataival – megbukott, ami egyúttal Gyurcsány Ferenc első miniszterelnöki kudarcát is jelentette. Az árfolyamnyereség-adó terve abba a koncepcióba illeszkedett, amely még a Gyurcsány-kormány hivatalos megalakulása előtt a bankadóval vette kezdetét, és amely a további „bankárkormányozást” is volt hivatott lehetetlenné tenni. Kommunikációs szempontból a tőzsdeadó terve sem szolgált volna mást, minthogy a határozott politizálás ígéretével induló Gyurcsány-kabinet felmutathassa markáns baloldali elkötelezettségét.
Vajon az MSZP-, illetve a Fidesz-frakció döntése mennyiben rontotta le Gyurcsány Ferenc, illetve Orbán Viktor imázsát? Az MSZP végül egy olyan javaslatot támogatott, amely szembemegy elveikkel, a mostanában egyre határozottabban vállalt baloldalisággal. A Fidesz-frakció pedig annak ellenére szavazott az árfolyamnyereség-adó ellen, hogy Orbán Viktor egyértelműen kiállt a javaslat mellett. Ilyen nézetkülönbségre pedig meglehetősen ritkán adódik példa abban a pártban, amely jelentős mértékben vezetőjére, illetve vezetőjének imázsára építi politikáját.
A kispártok azonban kihasználták a kínálkozó lehetőséget. Mind az SZDSZ, mind pedig az MDF saját érdemeként állította be a kormány terveinek meghiúsítását. Tagadhatatlan, hogy a két kis párt következetessége kellett a szavazás ismert végkimeneteléhez, és az is tény, hogy bár valóban az SZDSZ javaslatáról szavaztak előbb, majd az MDF-éről később, mind a két szavazás kellett a sikerhez. Akárhogyan osztozzanak azonban ezen a dicsőségen, azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy az árfolyamnyereség-adó ügyében a kicsik megverték a nagyokat.
„POLITIZÁLÓ” BÉT. Az igazi politikán kívüli győztes azonban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és az öngondoskodó Magyarország. A BÉT óriási aktivitással vetette bele magát a jövő évi adókról szóló politikai vitába. Kétség nem fér hozzá: a tőzsde politikai szereplőként viselkedett, szaporítva ezzel a kormánnyal szembehelyezkedő közszereplők számát. Ugyan a börze vezetése szakmai érveket vonultatott fel álláspontjának alátámasztására, ám mindezek politikai környezetben éppúgy politikai érvekké váltak, mint a pártok által használt „szakmai” érvek. A tőzsde nem is csinált titkot abból, hogy kifejezetten törekszik az Országgyűlés döntésének befolyásolására. A BÉT vezetői megmutatták, hogy lehet értelmesen, stratégiai gondolkodással küzdeni. Pláne akkor, ha – mint kiderült – az ellenoldalnak nem is volt semmilyen stratégiája. Hiszen a végén mindenki a tőzsde álláspontja mellett szavazott.
