ADÓSSÁGFINANSZÍROZÁS. Az idén az állam nettó devizahitel-felvevőként jelent meg a nemzetközi piacokon. Ennek oka, hogy devizában az állam számára is olcsóbb volt eladósodni, mint forintban. Az idei finanszírozási terv összességében 3 milliárd eurónyi deviza alapú kibocsátást tartalmazott. A nettó kibocsátás ennél alacsonyabb, a lejáró devizaadósság miatt. A devizaadósság aránya az év elején 24,4 százalék volt, ami 2004 végére várhatóan 27,3 százalékra emelkedik.
KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSOK. Az Államadósság Kezelő Központ négy alkalommal bocsátott ki devizakötvényt az idén. Januárban 1 milliárd eurónyi, áprilisban 500 millió fontnyi, júniusban 50 milliárd japán jen értékű, októberben további 1 milliárd eurónyi devizakötvényt jegyeztek le a befektetők. Az állam úgynevezett származékos ügyleteken keresztül gyakorlatilag eurókötvényekké transzformálta a font és jen kötvényeket is. A kibocsátás során befolyt összegek egy része közvetlenül megjelenik a devizapiacon, más részét a jegybank folyamatosan konvertálja át a piac segítségével.
KOCKÁZATOK. A devizahitelek kockázata elsősorban az árfolyamváltozásban rejlik. Gyengülő forintárfolyam mellett a finanszírozási terhek emelkednek, erősödő kurzusnál csökkennek. Egyfajta természetes fedezettséget jelent, hogy a jegybanki tartalékok euró eszközökben vannak, így az állam összesített pozíciója közel semleges.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
