Ezer méter lehetett annak a meteoritnak az átmérője, amely mintegy egymillió évvel ezelőtt csapódott be a mai Ghána területére. Osztrák kutatók szerint az ütközés helyén keletkezett kráter az azóta eltelt idők éghajlatáról árulkodhat. A 8 kilométer átmérőjű Bosumtwi krátert ma egy tó tölti ki, melynek üledékét a bécsi egyetem geológusai vizsgálják behatóan – az évezredek alatt lerakódott porrétegekből az egész afrikai kontinens ősklímájára akarnak következtetni.
A ghánai képződmény egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik: a hasonló méretű kráterek közül a legfiatalabb, ráadásul egyike a Földön ismert mindössze négy olyan becsapódás-nyomnak, amelyekből az ütközés következtében megolvadt anyagokból üveggolyók – ez az úgynevezett tektit – szóródtak szét nagy távolságban. Ez talán öszszefüggésben áll azzal is, hogy a találkozáskor egynemű anyaggal bélelt medence keletkezett, amely máig a levegőből származó por tökéletes kelepcéjeként működik. A csapdázást pedig az sem zavarta, hogy a lyukat idővel az esőzésekből származó víz nagy tóvá alakította.
A tudósok fúrótornyok segítségével nemrég számos mintát vettek az egymillió éve a tó fenekén felhalmozódott, helyenként 250 méter vastag üledékből – ezekből a geológusok szerint egyes időszakokban akár évszakonkénti bontásban is követhetik a régmúlt idők klímáját.
