kezd oszlani. Eddig minden erővel megpróbálták elhitetni velünk, hogy a magyar nemzeti légitársaság jó cég, élén kiváló menedzsmenttel, amely képes felszámolni a veszteségeket, ezáltal kívánatossá téve a vállalatot a befektetők számára. Ez utóbbi tétel a privatizációs pályázatok beadási határidejének lejártával látványosan megdőlt. Nem indult a tenderen az a Hainan Airlines, amelyet a Malév jövőjének zálogaként állítottak be. A kínai légitársaság szövetségre lépett ugyan a Demján Sándor-féle Euroinvesttel, utóbbi azonban elállt a vételtől, nem rejtve véka alá azt a véleményét, hogy a Malév jelenlegi állapotában józan befektető számára nem lehet célpont. Pedig az Euroinvestnek mint ingatlanbefektetőnek érdeke, hogy Budapest növelje versenyképességét Béccsel és Pozsonnyal szemben, s ehhez a légi közlekedés kulcskérdés – tehát, ha mód lett volna rá, valószínűleg megmenti a Malévot. Másféle hátsó szándék vezethette volna az izlandi Icelandair légitársaságot, amelynek a Malév le- és felszállási, valamint az Európai Unión kívüli repülési jogai lehettek volna érdekesek. Ez sem volt azonban elég csáberő a pályázatbeadáshoz. Az AUA osztrák légitársaság már korábban elállt a vételtől, pedig a magyar nemzeti légi cég birtokában könnyebben törhetett volna regionális vezető szerepre. Ha a jogok nem, akkor nehéz elképzelni, hogy mi lehet vonzó a veszteséges Malévban: a gépparkját lízingeli, a szervezete nem elég karcsú, vagyis leépítésekre lenne szükség, miközben három szakszervezet is a vezérigazgató leváltását követeli.
Lapzártánkkor a különböző médiumok azon viccelődtek, hogy az egyetlen pályázó, az ismeretlen hátterű Aviation Solution International csak 150 millió forintot akarna fizetni a mi nemzeti kincsünkért. De ne feledjük: a többieknek ennyit sem ért meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
