Kedves Munkatársaim! Az elmúlt időszak eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a Malév felszálló ágba került. Így kezdte a légitársaság dolgozóinak küldött levelét Sándor László elnök-vezérigazgató október 19-én, egy nappal azelőtt, hogy a Malév privatizációs tenderén a pályázatok beadási határideje lejárt. Az üzenetben a cég első embere részletezi, hol tart a vezetése alatt elindult átalakítási program. Emlékeztet arra, hogy a cél – vagyis a 2004-re vonatkozó nullszaldós eredmény – elérése már közel van, de sokat kell még tenni érte, majd leszögezi, hogy a bevétel növekedése ellenére a cég folyamatosan tőkehiánnyal küszködik és „csak egy tőkebevonás stabilizálhatja hosszú távon”.
LEBESZÉLT VEZETŐK. Az elnök-vezérigazgatót és csapatát ekkorra a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nél már „lebeszélték” arról, hogy pályázzon a cégre. Valószínűleg azt is sejthette, hogy a tenderdokumentációt megvásárló másik három induló közül csak egy fog pályázni, és még az sem biztos, hogy az ÁPV Rt. ezt elfogadja. Talán ezekre a körülményekre utalt a levél egyik kitétele, miszerint „akár sikeres lesz a privatizáció, akár nem, folytatnunk kell a munkát”.
A Malév egy szakmai és egy inkább pénzügyinek nevezhető befektető által is megmérettetett, és mindkettő részéről könnyűnek találtatott. Az izlandi Icelandair légitársaság tulajdonos cége „megnézte magának” a Malévot és nem látott benne fantáziát. Hasonlóan viszszakozott a Demján Sándor nagyvállalkozóhoz köthető Euroinvest Rt. is, amely hosszú távon a kínai Hainan Airlinesszal, a Malév stratégiai szövetségesével is együttműködött volna. Az aspiránsok a tenderkiírás megvétele után titoktartás mellett beleláthattak a Malév könyveibe, és ezek szerint olyat láttak, ami elvette a kedvüket. Pedig ahhoz nem kellett 5 millió forintért megvenni a dokumentációt, hogy tudják, a Malév 2003-ban 13,5 milliárdos veszteséget termelt, s két részletben összesen 10 milliárd forintos állami tőkejuttatásra szorult, erre az évre a nullszaldó elérését tűzte ki célul, tartozásai pedig meghaladják a 30 milliárd forintot.
A cég átalakítását az idén alaposan megnehezítette két tényező: a tartósan magas üzemanyag ár – ez a tervezetthez képest körülbelül 4 milliárd forinttal lökte följebb a költségeket -, valamint a fapadosokkal vívott éles verseny, ami 7,5 százalékkal csökkentette a bevételt. Mindez azonban ismert lehetett a pályázni kívánók előtt is. Csak valószínűsíteni lehet, hogy az „adatszobában” megnézett iratok inkább azért voltak riasztóak, mert kiderült: a Malévba rövid távon önteni kell majd a pénzt, a hitelek törlesztésére és a versenyben maradáshoz szükséges további átalakításokra. Az Euroinvestet képviselő Nyúl Sándor ezért célozhatott arra, hogy ők csak egy konszolidáció után pályáznának a légitársaságra. Az ÁPV Rt. viszont pont az elmúlt évek sorozatos tőkejuttatásait elégelte meg, a további konszolidációt szeretné „áthárítani” egy új tulajdonosra. A legutóbbi 10 milliárdról szóló csekket az állami tulajdonos az ország uniós csatlakozásának előestéjén állította ki, most már azonban számolnia kell azzal, hogy az EU-ban ez tilos – de legalábbis nagyon nehéz, mint azt az Alitalia olasz légitársaság esete is mutatja.
TITKOLÓDZÓ PÁLYÁZÓ. Az eltántorított menedzsmenten kívül még valakik hajlandónak mutatkoznak átvenni a Malévot. Az Aviation Solution International (ASI) Kft. elindult a privatizáción, de lapzártánkig nem fedte fel lapjait, elzárkózott a nyilvánosság elől. A cég három tulajdonosa a hírek szerint korábbi malévos alkalmazott, a teherszállítási üzletágban dolgoztak a légitársaságnál. A cargo részleget akkor Kovács Ferenc vezette, aki később, 1999 októberétől kezdve egy évig a Malév vezérigazgatója is volt. Innen a Boeing repülőgépgyártó cég magyarországi képviseletéhez igazolt, és most őt sejtik az egykori beosztottjai által alapított ASI szakmai vezetőjének is. Kovács és a három alapító szakmai felkészültségét „repülős körökben” egyértelműen nagyra értékelik, állítólag annak idején a teherszállításból is kihozták a maximumot. Most már csak az a kérdés, hogy az ASI a pályázatában milyen biztosítékokat ígért a folyamatos tőkejuttatásra, és honnan jönne a pénz. Az ÁPV Rt. 30 napon belül hirdeti ki, hogy elfogadja-e a pályázatot, vagy eredménytelennek nyilvánítja a tendert. A tulajdonosnak ezúttal nagyon óvatosnak kell lennie, a Malév óriási hitelének visszafizetésére ugyanis állami garancia van. Ugyanakkor azt is alaposan vizsgálnia kell, ki áll az ASI mögött, hogy az esetleges ellenséges kivásárlást megakadályozza.
